Igazságos ellenőrzés vagy leszámolás?

A tanár szerepe a felkészülésben

„A vizsgára való felkészítés az oktatás része, célja az, hogy ellenőrizze a tudásszintet, illetve ösztönözze a diákokat a tananyag elsajátítására. A diákok a vizsgáztatást nagyon sok esetben nem úgy fogják fel, mint tudásuk igazságos ellenőrzését, hanem fölösleges teherként élik meg. Az egyre gyakoribbá váló egységesített vizsgák pedig még több stresszt jelentenek a pedagógus és a diák számára egyaránt” – mondta el a pszichológus.

Rámutatott, az állandó „mérés”, ellenőrzés, az, hogy folyamatosan maximális teljesítményt kell nyújtaniuk, olykor elviselhetetlen teher a diákok számára. Ideális lenne, ha ezekre a vizsgákra úgy készülhetnének fel, hogy bár fontosak, mégsem sorsdöntők, hogy számítanak ugyan, de nem a leszámolás és elszámolás eszközei. „Nem elhanyagolható tényező ugyanakkor, hogy az egységesített vizsgák nemcsak a diákokat ellenőrzik, hanem a tanárok munkáját is.

Ebből kifolyólag sokszor a tanárok hangulatát is negatívan befolyásolja, a láthatáron sorakozó vizsgák fokozzák az amúgy is nyomasztó hangulatot, amely körülveszi a diákot a felkészülés folyamatában” – fogalmazott Keresztesi Polixéna.

A szakember arra is kitért, hogy miként könnyítheti meg a tanár a vizsgára való készülődést. Mint rámutatott, ha kialakul a bizalom a diák és tanár között, hogy a kötelező tananyagot a programnak megfelelő ütemben sajátíthatják el, akkor sokkal nyugodtabban készülnek a vizsgára – ez esetben ugyanis a megmérettetésre való készülődés nem jelent többletterhet. Ugyanez a tanárra is érvényes: az a pedagógus, aki rendszeresen, módszeresen tanít, sokkal nyugodtabban készül a megpróbáltatásra.

„Ebből a kapcsolatrendszerből természetesen nem hagyhatjuk a ki a szülőket sem, akik ismerik gyerekeik és a tanárok felkészültségét. Ha az tudatosul bennük, hogy jól felkészültek a pedagógusok is, akkor ők is nyugodtak, azonban ha kételyeik vannak a tanárral vagy gyermekükkel kapcsolatban, akkor otthon is ideges, bizonytalan légkör uralkodhat. Ajánlatos, hogy a szülők arra törekedjenek: ne vizsgaszorongással, hanem szülői szeretettel, bizalommal közeledjenek gyermekükhöz, mert nagyon fontos, hogy az otthon állandó biztonságot nyújtson a gyereknek a nem mindig jól sikerült felmérő, vizsgaeredmény után is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Elkerülhető a hegy alatt abrakolás

Mint ismeretes, májusban a 2., 4., 6. osztályosok is megmérettetnek országos szinten, így a kisebb diákok körében is figyelembe kell venni a vizsgára való felkészülés vetületeit.

„A kisiskolásoknál a legfontosabb, hogy ezek a vizsgák ne különbözzenek az általánosan megszokottaktól. Amennyiben ez sikerül, a gyerekek viszonylag biztonságban érzik magukat, illetve egy általuk már ismert helyzet ismétlődését látják a vizsgában. Ilyenkor a pedagógusnak nagy a szerepe, ugyanis az ő hozzáállása, magatartása lényegesen meghatározza a gyerekekét” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Arra is kitért, hogy mivel a nyolcadikosoknak egész tanévben kell készülniük a nyári megmérettetésre, hatékony felkészülésükhöz elsősorban folyamatos, szervezett tanulás szükséges, ami nem más, mint hogy a megtanulandó anyagot felbontják kisebb részekre, és rendszeresen ismétlik. Keresztesi Polixéna azt tanácsolja, a tananyagot ajánlatos hónapokra, hetekre beosztani, így elkerülhető a kapkodás, a hegy alatt abrakolás, és lehetőség nyílik az ismétlésre is. Ugyanakkor fontos, hogy vizsga előtti nap csak ismételjen a diák, és mindenképpen végezzen lazító tevékenységet.

„Felhívnám a figyelmet: a tanulási folyamatban lényeges az is, hogy a diák a megfelelő tanulási módszert alkalmazza. Az inkább vizuális memóriájú diákok készítsenek jegyzetet, használjanak szövegkiemelőt, illusztrálják a megtanulandó anyagot. Az auditív memóriájú gyerekek leginkább hallásalapú feldolgozás révén sajátítják el a tananyagot, ezért fontos, hogy figyeljenek órákon, hangosan olvassák el a megtanulandó anyagot, mondják fel azt valakinek” – részletezte a szakember.

Kitért arra is, hogy a kinesztetikus vagy „mozgásalapú diákok” legjobban a mozgás és a tárgyakkal való tevékenység segítségével rögzítenek: ilyenkor segít, ha a diák az új anyag tanulása közben járkál, gyakrabban tart szünetet, élénk színeket használ a szövegkiemeléshez.

Irányítani a tanulási folyamatot 

„A vizsgahelyzetek (felelés, felmérő, félévi dolgozat, képességvizsga) különböző módon hatnak az emberre. Van, akit félelemmel, szorongással tölt el olyannyira, hogy „leblokál”, elakad az agyműködése, nem tud képességei szerint teljesíteni, mások viszont viszonylag nyugodtak maradnak ebben a helyzetben” – fejtette ki a pszichológus.

Keresztesi Polixéna szorongást csökkentő stratégiákat is javasol a diákoknak, így azt, hogy irányítsák a tanulási folyamatot. „Ha a diák rendszeresen tanul és ismétel, illetve jó az időbeosztása, akkor már eleve kialakul benne a biztonságérzet, az az érzés, hogy uralja a tananyagot, képes felkészülni és ez önmagában már csökkenti a szorongásszintet. Meg kell tanulni kikapcsolódni, lazítani is, ugyanakkor tanulás közben szünetet kell tartani, a hobbikra, barátokra is szánjanak időt, hiszen ezáltal pihennek, feltöltődnek” – hívta fel a figyelmet az iskolapszichológus.

Úgy fogalmazott, hogy ne merüljenek ki, a diákok tartsák be a 8 órás alvási időszakot. „Az is lényeges, hogy figyeljenek az életstílusukra: fontos a rendszeres étkezés, kerüljék azokat az ételeket, amelyek növelik a szorongásszintet, pl. magas cukortartalmú ételek, kávé, energiaitalok. Emellett sportoljanak, mozogjanak rendszeresen, ez serkenti az agyműködést” – emelte ki a szakember.

Hogyan birkózzunk meg a vizsgadrukkal?
Néhány praktikus tanács olvasható a Felvi.hu honlapon is – a tippeket a magyarországi portál készítői dr. Kiss István tanácsadó szakpszichológus és diákok tapasztalatai alapján állították össze.
Ne az utolsó pillanatban kezdjünk el tanulni! Időben lássunk hozzá a munkához, hogy a megszerzett tudás le is tudjon ülepedni! A vizsga előtt gyorsan elsajátított ismereteket nem mindenki tudja rögzíteni. Ám azok, akik képesek erre, és sikeres vizsgát tesznek, még ők is általában csak rövid ideig tudják az emlékezetükben tartani ezeket az információkat.
Készítsünk vázlatot! Legyen logikus, áttekinthető, lehetőség szerint ábrákat, rajzokat is tartalmazzon, ezeket is könnyen megjegyzi az agyunk.
Tervezzük meg a napot! Osszuk be előre, hogy mennyit szeretnénk tanulni, mekkora mennyiségű tananyagot tudunk egyszerre feldolgozni, és mikor kell szüneteket tartanunk!
Kapcsoljuk ki a tévét, a számítógépet! Ne engedjünk a csábításnak, tartsuk távol magunkat minden olyan készüléktől, ami elvonhatja a figyelmünket a tanulástól.
Mozogjunk! Ha csak tehetjük, sportoljunk valamit, hiszen nem lehet egész nap koncentrálni, muszáj feltöltődni, impulzusokat szerezni, ennek pedig jó módja, mondjuk, egy kis kocogás vagy úszás.
Napközben is pihenjünk! Óránként tartsunk egy tízperces szünetet, délben pedig egy kicsit hosszabbat, hogy kényelmesen tudjunk enni.
Motiváljuk magunkat! Amikor lankadni kezd a figyelem, kezdjük el lelkesíteni magunkat, például azzal, hogy már csak négy tétel van mára, vagy azzal, hogy már csak két vizsga, és kezdődik a nyári szünet.
Bízzunk magunkban! Ne arra koncentráljunk, hogy nem fog sikerülni, hanem arra, hogy át fogunk menni a vizsgán! Azt tartsuk szem előtt, amit tudunk, és ne azt, amit nem!