2009. december 30., 12:382009. december 30., 12:38
Különösen fontos szerepet kap a magyar szokások rendjében a zajkeltés, amely az ártó, rontó erőket hivatott távol tartani a háztól, ugyanakkor a hagyományos szokásvilágban az egészség és a szerencse megidézése is előkelő szerephez jut.
Egy középkori babona úgy tartja, hogy ha nem falunk fel mindent az év utolsó napján, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. A hagyomány szerint tilos baromfihúst enni újévkor, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
A gazdagságot a rétestésztával lehet hosszúra nyújtani, ezért rétest sütöttek sok helyen az év utolsó napján. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. A néphagyomány szerint újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert „elszáll a tehén haszna”. A halhoz többféle év végi babona kapcsolódik: folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állatnak tekintik, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
Az ünnephez évszázadok óta szokások és babonák fűződnek: régen például lármával űzték el a gonosz szellemeket – napjainkban milliók búcsúznak tűzijátékkal az óévtől. 1691-ig december 25-én vagy január 6-án ünnepelték az új évet. December 31-ét, amikor főleg a nyugati világ búcsút vesz a távozó esztendőtől, I. Szilveszter pápáról nevezték el, aki 335. december 31-én hunyt el Rómában. Nevét 813-ban vették fel az egyházi naptárba. Az év első napját január elsején ünneplik, de csak 1691 óta, amikor XII. Ince pápa ezt elrendelte. Szilveszter napjához évszázadok óta szokások és babonák fűződnek. Számos vallás hívei különböző időpontokban ünneplik az új esztendő beköszöntését. A zsidók és a muzulmánok például a hold, az irániak pedig a nap állása szerint. A kínaiak számára pedig január vége és február vége között kezdődik az új esztendő. |
A Dunántúl egyes részein régen úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Régi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak és legurították a domboldalról – úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz a lányok élete párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. Új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Ugyanígy újesztendő napján tilos volt mosni, teregetni, varrni, fonni, hiszen úgy tartották, hogy ez szerencsétlenséget hoz a ház lakóira. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. A babona szerint újév napján nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Tirolban úgy tartja a néphagyomány, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz anyagi gondjuk. Oroszországban is rengeteg ó- és újesztendei babona él a köztudatban. Már az érkezésnek is megvan a maga ceremóniája: csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtani a házigazdának, mert aki nem így tesz, az bajt, szomorúságot, szerencsétlenséget zúdít a háziakra.
A vendégnek ügyelnie kell arra is, hogy csak páratlan számú virágszálat vigyen a ház asszonyának, mivel a páros szám szerencsétlenséget hozhat az új évben. Szilveszter este népes társaság gyűl össze az újévi fenyő körül, hogy megajándékozzák egymást. Senki sem ajándékoz zsebkendőt, szúró-vágó szerszámot, mert a babona szerint az bajt zúdít a családra. De órát se, mert az meg az élet idő előtti végét jelenti. Ha netán mégis ilyen tárgyat venne elő a vendég, akkor a házigazda néhány kopejkáért jelképesen megveszi tőle.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.