Az immunrendszer megsínyli a a túl steril környezetet

A rendszeres kézmosás nagyon fontos, főleg az őszi-téli influenzás időszakban, ám nem szabad túlzásba vinni semmilyen szempontból. A higiénia-hipotézis szerint az indokoltnál több antibakteriális kézmosószer és túl sok antibiotikum alkalmazásának következtében szervezetünk azokkal a baktériumokkal sem kerül kapcsolatba, amelyek hasznára válnának, a potenciálisan káros mikroorganizmusok kizárását pedig az immunrendszer fejlődése sínyli meg – olvasható az origon. Különösen fontos gyermekkorban kapcsolatba kerülni a baktériumokkal és vírusokkal, ennek hiányában ugyanis az immunreakció fejlődése torzulhat, és az úgynevezett Th2 immunválasz túlsúlyba kerülhet a Th1-gyel szemben.

Mi az a Th1 és Th2?

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a Th1 limfociták szabályozzák a direkt immunválaszt, míg a Th2 limfociták aktivációja allergiás reakció kialakulását eredményezi. A kettő egyensúlya igen fontos: a Th2 túlsúlya esetén a szervezet téves allergiás reakciókkal válaszolhat veszélyt nem jelentő hatásokra, míg a Th1 reakció túlsúlya autoimmun megbetegedéseket okozhat. A gyermekek immunrendszerében születés után a Th2 reakció túlsúlya jellemző, és fokozatosan, a bakteriális és virális fertőzések hatására erősödik meg a Th1 immunreakció. Amennyiben a kicsik nem találkoznak elegendő kórokozóval, a Th1 reakció alulmarad a Th2-vel szemben.

Kosszal az allergia ellen?

Évtizedekkel ezelőtt nem kellett azért aggódni, hogy a gyermek túl steril környezetben nevelkedne: a nagycsaládokban a nagyobb testvérek gondoskodtak róla, hogy kistestvéreik minden gyermekbetegségen biztosan átessenek, és a játék során elegendő baktériummal találkozzon a szervezetük. A kisvárosokban vagy falvakban élő, háziállatokat tartó, kiskertet aktívan művelő szülők gyermekei között sokkal kevesebb allergiás reakciót figyeltek meg, a szénanátha például szinte ismeretlen volt számukra. A családméret csökkenése és a városi életvitel térnyerése révén mára azonban a gyermekek egyre sterilebb környezetben élnek, ráadásul a reklámokból is folyamatosan maximális higiénia megteremtésére alkalmas, a kórokozókat tökéletesen elpusztító mosó- és tisztítószerek, fertőtlenítők „zúdulnak\" a szülőkre.

A steril környezet depressziót is okozhat

Azonban nemcsak az allergiás reakciók hátterében lappanghat a higiénia-hipotézis, egyre több kutatási eredmény szerint a depresszióval is kapcsolatba hozható. Az úgynevezett Major Depresszív Zavar (MDD), röviden major depresszió világszerte a 4. legelterjedtebb állapot, és 2020-ra második helyre léphet előre. A major depresszióval diagnosztizált páciensek szervezetében gyulladás is kimutatható, többek között az immunválaszhoz kapcsolódó jelző és szabályozó molekulák, a citokinek magasabb szintje mellett. A gyulladás kordában tartásához a szervezetnek szüksége van arra, hogy az immunrendszer kapcsolatba kerüljön hasznos mikroorganizmusokkal: ezek segítségével képes más hasznos mikroorganizmusokat felismerni, így kevésbé reagál ok nélküli, téves gyulladásos válasszal azokra.

A gyulladás visszaszorításával a depresszió ellen is lehet hatni, legalábbis ebben reménykednek a kutatók világszerte. Ennek szellemében a szervezetet újra „össze kell ismertetni\" a jótékony baktériumokkal, így talán sikerülhet a túl steril gyermekkor hatásait is visszafordítani. A kezdeti eredmények bizakodásra adnak okot, például egy talajban élő baktérium daganatos betegeknek történő adagolásával kutatóknak sikerült csökkenteni a citokinek által kiváltott, depresszióra emlékeztető tüneteket.