Csapás csapás után. Izrael és Irán szerdán már hatodik napja indított rakétákat egymás ellen
Fotó: Videófelvétel
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
2025. június 18., 09:312025. június 18., 09:31
Az izraeli légierő a CNN szerint azt közölte, hogy csapássorozatot hajt végre az iráni főváros, Teherán ellen.
Az izraeli hadsereg felszólította Teherán 18. kerületének lakóit, hogy ürítsék ki a területet, amelyet az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében megjelölt. Figyelmeztetett, hogy csapásokat fog végrehajtani az ottani katonai infrastruktúra ellen.
„Az önök jelenléte ezen a területen veszélybe sodorja az életüket” – állt a közleményben.
A Mehr félhivatalos iráni hírügynökség közlése szerint Irán légvédelme a főváros ellen kilőtt rakétákat lőtt le. Az ügynökség X oldalán közzétett videón villanások látszottak az égen, miközben robbanások hallatszottak városszerte.
Iráni hírportálok szerint
Emellett támadást intézett egy, szintén a Forradalmi Gárdához kötődőm az ország keleti részén található egyetemet, valamint a Teherán melletti Hodzsir ballisztikus rakétalétesítmény ellen, amely tavaly októberben szintén izraeli légicsapások célpontja volt.
Izrael középső részén hajnalban megszólaltak a sziránák.
Az izraeli légvédelem megpróbálta elfogni a lövedékeket Tel-Aviv felett. Robbanások és szirénák hallatszottak a városban.
Irán állítása szerint Fattah-1 hiperszonikus rakétát is bevetett.
Közben az Izrael és Irán között fekvő Jordánia ismét közbelépett: szerda reggel iráni rakétákat lőttek le az ország légterében.
Haidar egy gyakran használt név Alira, akit a síita muszlimok az első imámnak és Mohamed próféta utódjának tartanak.
Az iráni vezető az angol nyelvű X-fiókján is posztolt.
„Erős választ kell adnunk a terrorista cionista rezsimnek. Nem fogunk kegyelmezni a cionistáknak” – fogalmazott Hamenei.
Ugyanakkor az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – mondta a hadsereg szóvivője kedden.
A helyzetfelmérés szerint
Hozzátették: lehet, hogy további egy hétre lesz szükség a célok teljesítéséhez, ugyanakkor a hadsereg nem akar elhúzódó háborúba sodródni.
Röviddel azután, hogy az izraeli katonai hírszerzés vezetője bejelentette, hogy „hamarosan más területeken is áttörést érünk el”,
Kedden délután iráni állampolgárok arról számoltak be, hogy nem tudnak pénzt felvenni Irán legnagyobb, állami tulajdonú, a Forradalmi Gárdához tartozó Sepah bankjának automatáiból. A széles körű kibertámadást – saját közlése szerint – a Predatory Sparrow nevű, Izrael-barát hackercsoport vállalta magára.
Ez a csoport korábban is hajtott végre akciókat iráni biztonsági szervek, valamint olaj- és acélipari létesítmények ellen.
Bejelentették, hogy keddi támadásuk során megsemmisítettek minden adatot a Sepah bank rendszerében.
„Ez a sorsuk azon intézményeknek, amelyek a diktátor fantáziavilágának fenntartására születtek” – közölték, és köszönetet mondtak a támadásban segítő „szövetségeseknek”.
Az iráni FARS hírügynökség szerint a célba vett bank fontos szerepet játszik az iráni üzemanyag-elosztó rendszer működtetésében is, és ez magyarázza a benzinkutaknál kialakult fennakadásokat.
A hackertámadás után Irán kibervédelmi hatósága megtiltotta a közösségi hálózatokhoz csatlakozó eszközök használatát a hivatalos személyeknek, a magas rangú vezetőknek és a biztonsági szervek vezetőinek.
Közben
– az amerikai elnök erről Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzéseiben írt kedden.
Egy másik bejegyzésében Ali Hamenei ajatollahra utalva az amerikai elnök azt írta, hogy „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”, valamint hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni (megölni) őt, legalábbis egyelőre”.
Donald Trump egyben óvott attól, hogy Irán polgári lakosságot és amerikai katonákat vegyen célba, úgy fogalmazva, hogy „fogytán a türelmünk”.
JD Vance amerikai alelnök az iráni helyzettel kapcsolatos egyik első nyilvános nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Donald Trump elnök eddig „figyelemre méltó visszafogottságot” tanúsított azzal, hogy az amerikai erők feladataként a térségbeli amerikai csapatok és állampolgárok védelmét szabta meg – írja az MTI.
JD Vance a közösségi médiában megjelent bejegyzésében – „az elmúlt 25 év ostoba külpolitikájára” hivatkozva – jogosnak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek egy újabb amerikai külföldi háborús elköteleződés lehetősége miatt alakultak ki.
Az amerikai kongresszusban előkészítés alatt van egy határozati javaslat, amely megtiltaná az amerikai részvételt az iráni-izraeli katonai konfliktusban.
A tervezetről hétfőn beszélt Thomas Massie republikánus képviselő, és több demokrata párti képviselő is támogatásáról biztosította. Marjorie Taylor Greene, a republikánusok konzervatív szárnyának meghatározó tagja úgy vélte, hogy Donald Trump azzal az ígérettel nyerte el a választók támogatását, hogy nem hagyja az Egyesült Államokat belekeveredni háborúkba külföldön.
Elemzők szerint kétséges, hogy egy határozat elnyerné-e a többséget a kongresszusban, tekintve az Izrael iránti határozott támogatást.
Szintén kedden az ENSZ tanácskozásán Dani Danon, Izrael ENSZ nagykövete fárszi nyelven intézett üzenetet az iráni emberekhez, akiket arról biztosított, hogy
„Önök nem az ellenségeink. Önök az elsődleges és legtragikusabb áldozatai az ajatollahoknak” – fogalmazott a diplomata.
A bejegyzés azt követően született, hogy Irán fővárosának, Teheránnak az azonnali evakuálására tett közzé figyelmeztetést hétfő este Donald Trump a közösségi oldalán.
Közben Izrael egyesült államokbeli nagykövete figyelmeztetett: „
Jechiel Leiter szerint a zsidó állam és Irán közötti konfliktusban lesznek meglepetések , amelyekhez képest a tavaly Libanonban és Szíriában a Hezbollah tagjai által használt személyhívók és walkie-talkie-k sokaságának felrobbantása „egyszerűnek” fog tűnni.
„Számos meglepetést sikerült előkészítenünk. Amikor a por leülepszik, csütörtök este és pénteken meglepetésekkel találkozhatnak, amelyek mellett az úgynevezett csipogós művelet szinte egyszerűnek tűnik majd” – fogalmazott a nagykövet az amerikai Merit TV-nek adott interjúban,
„A mindeddig végrehajtott műveletek mindössze egyfajta figyelmeztetésként szolgáltak az ellenség elrettentésére” – hangsúlyozta Muszávi, akit az al-Alam televíziós csatorna idézett.
„A büntető jellegű művelet a közeljövőben valósul majd meg” – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben
Az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – mondta a hadsereg szóvivője kedden.
Mindeközben kedd este az orosz külügyminisztérium diplomáciai rendezést sürgetve közölte:
„Az izraeli fél által az iráni békés atomlétesítmények ellen folytatott intenzív támadások nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek, elfogadhatatlan veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és a világot nukleáris katasztrófa felé sodorják, amelynek következményei mindenhol érezhetők lesznek, beleértve Izraelt is” – áll az orosz diplomáciai tárca közleményében.
Emellett Oroszország elvárja a NAÜ vezetésétől, hogy lehető legrövidebb időn belül objektív és „nem kozmetikázott” részletes írásos jelentést készítsen NAÜ Kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára az izraeli hadsereg által az iráni nukleáris-energetikai komplexum biztonságának okozott károkról, valamint az NAÜ garanciáinak Iránban való alkalmazásáról, beleértve az ott tartózkodó ellenőrök megfélemlítését, akiknek életét halálos veszély fenyegeti.
A tárca szerint világ többségének kemény reagálása az Irán területére mért izraeli csapásokra, a Biztonsági Tanács június 13-i rendkívüli ülésének és a NAÜ Iráni Bizottsága június 16-i rendkívüli ülésének eredményeivel együtt azt mutatja, hogy
„Pontosan ezek a szimpatizánsok kényszerítették az ügynökség vezetését arra, hogy kétértelmű átfogó értékelést készítsen Irán nukleáris programjáról, aminek hiányosságait kihasználva június 12-én keresztülvitték az NAÜ Kormányzótanácsának részrehajló, Irán-ellenes határozatát, amely szabad kezet adott Nyugat-Jeruzsálemnek, és tragédiához vezetett.
– áll a dokumentumban.
Az állásfoglalás értelmében az orosz fél konstatálja az iráni fél egyértelmű nyilatkozatait, amelyek szerint Irán továbbra is elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) iránti kötelezettségvállalásai mellett, és kész a kapcsolatok újrafelvételére az Egyesült Államokkal a lehetséges megoldások kidolgozása érdekében, amelyek minden alaptalan gyanút és előítéletet eloszlatnak Teherán nukleáris programjával kapcsolatban, feltéve, hogy Izrael beszünteti támadásait.
– áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban kedden ugyanakkor kijelentette: mivel Irán, a világ egyik legelnyomóbb rendszere a regionális instabilitás fő központja, az Európai Unió mindig azt az álláspontot képviselte, hogy soha ne lehessen atomfegyvere.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a közel-keleti helyzetről tartott vitáján Kaja Kallas kijelentette, hogy az Izrael és Irán között kiújult konfliktus eszkalációja roppant veszélyekkel, további civil áldozatokkal, a radioaktív szivárgás veszélyével jár, valamint kockázatos a globális energiapiac szempontjából.
Hangsúlyozta:
– mondta.
„Az iráni nukleáris programot megállapodással végződő tárgyalásokkal kell megoldani” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az unió azt szeretné, hogy az erőszak csökkenjen a Közel-Keleten. Az Európai Unió kész arra, hogy összehangolja partnereivel a stabilitásához szükséges intézkedéseket – mondta.
A Gázai övezeti helyzettel kapcsolatban az uniós főképviselő hangsúlyozta: Izraelnek joga van az önvédelemhez, a palesztin Hamásznak pedig el kell engednie a túszokat. Az azonban, hogy Izrael Gázában civileket támad, a civil infrastruktúrát támadja, az már nem önvédelem – hívta fel a figyelmet. Izraelnek be kell tartania nemzetközi jogi kötelezettségeit – húzta alá.
Teljesen világos, hogy katonai eszközökkel nem lehet elérni azt a megoldást Gázában, amelyre Izrael vár. A túszok nem szabadultak ki, a gázai lakosság pedig állandó veszélyben van, óriási szenvedéseknek is kitéve – hívta fel a figyelmet.
„A Közel-Kelet ég, a katonai agresszió jelen van a térségben, és úgy tűnik, az erőszak megállíthatatlan” – fogalmazott Kallas, megismételve: az Európai Uniónak a diplomáciai megoldásokat kell szorgalmaznia.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!