Az évbúcsúztató ünnep a 4. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki az év utolsó napján halt meg, a hajnalig tartó ünnepség pedig a római szaturnáliákból hagyományozódott ránk.
2016. január 02., 10:032016. január 02., 10:03
A Római Birodalomban hatalmas mulatságokat csaptak ilyenkor, még a rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A dorbézolás később elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá vált. A honfoglaló magyarok inkább az évszakváltást ünnepelték új évként, tavasszal és ősszel. Ilyenkor hajtották ugyanis ki- és vissza az állatokat a legelőkről.
Európában sokáig mozgóünnepként ülték meg, az is előfordult, hogy vízkereszt idejére esett az ünnepség. Ezt követően sokáig, 16. századig a karácsonnyal esett egybe az ünnep. Végül XII. Ince pápa 1691-ben kihirdette, hogy az újév napja mindig január 1. legyen.
Nyájfordítás, termékenységünnep
Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az év első napjához. Protestáns hagyomány például az óévtemetés. Bizonyos vidékeken pedig – a termékenység érdekében – nyájfordítást tartottak, az állatokat felkeltették, hogy rávegyék őket, feküdjenek az egyik oldalukról a másikra. Sok helyen kiharangozták az elmúlt évet, és énekeltek az új év beköszöntével. Volt, ahol álmokból jósolták meg a következő évet, ezért fontos volt, hogy jusson idő a vigadalom mellett némi szundításra is.
A falvak lakói számára nagyon fontosak voltak az újévi köszöntők, amelyek mindig pozitív üzenetet hordoztak. Még ma is él a hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza az egész évünket. Elterjedt népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az otthonunkból. Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon.
Fokhagyma-kalendárium és sült malac
A fokhagyma kalendárium hagyománya szerint 12 gerezd fokhagymát készítettek elő, amelyek a hónapokat szimbolizáltak, ezekre sót tettek. Ha a gerezdek átnedvesedtek reggelre, akkor az azt jelölő hónapra sok csapadékot jósoltak. Az sem volt mindegy, milyen vendég érkezik a házhoz újévkor. Ha férfi jött az szerencsét jelentett, ha nő az balszerencsét.
Az egészségre is több hiedelem vonatkozott, például friss vízben mosdottak meg annak érdekében, hogy egész évben megőrizzék vitalitásukat. Az újévi zajkeltéssel eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el, dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falu népét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az új évben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be: erre szolgálnak tulajdonképpen az évbúcsúztató mulatságok is.
Egyedül nem megy
Elsősorban azért fogadunk meg dolgokat, hogy hátrahagyjuk eddigi hibáinkat és tiszta lappal kezdhessük ez új esztendőt. Ilyenkor, ki lehet nyíltan mondani, mit nem csináltunk jól eddig, és miben szeretnénk változtatni a következő évben. Az ökör iszik magában – tartja a mondás. Nem véletlen, már az ókorban is sokan együtt ünnepeltek.
A bánatot, fájdalmat, hibákat nem is lehet egyedül hátrahagyni, sokkal jobb ezt csoportosan tenni. Inni, bulizni, ünnepelni, de fogadkozni is együtt érdemes. A népi hiedelmek természetesen az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a szerencsét\". Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az „előtúrja a szerencsét\". Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz.
Szerencsét hozó nyugati szél
Természetesen minden országban élnek sajátságos szilveszteri és újévi szokások. Oroszországban az európai hagyományoktól eltérően ünneplik a szilvesztert, vallási okokból. Míg a római egyház december 25-én tartja a karácsonyt, addig a keleti ortodox rítus szerint január 7-én van a szeretet ünnepe.
Oroszországban a szilveszter az év első és legfontosabb ünnepe, ezen az estén állítják fel a karácsonyfát és ajándékozzák meg szeretteiket. Éjjel érkezik a Gyed Moroz és ajándékokat tesz a fa alá. Az oroszok tradicionális szilveszteri étele a sózotthering-tál céklával, tojással és hagymával, amely mellé pezsgőt fogyasztanak. A családi ünnep után a legtöbb orosz utcára vonul, és így ünneplik meg az új év eljövetelét. Oroszországban közel 75 éven át tilos volt a karácsony ünneplése, az 1917-es forradalom után ugyanis betiltották, és csupán 1992-ben engedélyezték újból.
Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét. Amennyiben új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jóllét vár az országra, amennyiben keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben.
Fagyöngy és ajtónyitás
Angliában nagy a kultusza a fagyöngynek, az év végi hiedelmek közé tartozik, hogyha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt. Angliában az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre pedig beengedni az újat. Az angolok szerint balszerencsét hoz, hogyha a követező évi naptárat idő előtt kiakasztják, és az, ha a jövő évi határidőnaplóba ír valaki.
A svédek az újév kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak, ugyanis a hagyományok szerint a fény az öröm és a vidámság szimbóluma. A spanyol újévi szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsét hozzanak az újévre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.
Lomtalanítás ablakon keresztül
Az olaszoknál jobb, ha újévkor a fejünk fölé nézünk, ugyanis a hagyományok szerint ekkor megszabadulnak minden régi kacattól. Az ünnepies lomtalanítást az ablakon keresztül végzik, szó szerint.
Az olaszok szilveszter estéjén piros fehérneműt viselnek, mert az a babonák szerint szerencsét hoz, éjfél után pedig 12 szőlőszemet esznek. Görögországban újév kezdetekor a görögök felhúzzák az órákat, hogy szerencsét hozzanak a házba. Január 1-je náluk egyúttal Szent Vazul ünnepe is, amikor a gyerekek tűz mellett hagyják a cipőjüket annak reményében, hogy Vazul ajándékokkal rakja tele. Bulgáriában az óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat.
Tavaszi virágok Indiában
Olaszországhoz hasonlóan Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás\". Itt azonban olyan komolyan veszik az újévi hagyományokat, hogy gyakran nagyobb bútoroktól, vagy elektronikai cikkektől, például akár hűtőszekrénytől is megszabadulnak az ablakokon keresztül. A magyar szilveszteri-újévi hagyományokhoz hasonlóan Indiában sem szabad újév napján semmit sem kidobni, vagy kivinni a házból. Még a szemetet is tilos kivinni.
Észak-Indiában újév napját tavaszi színű virágokat viselnek: a nők sárga, míg a férfiak rózsaszín, piros, lila és fehér kombinációkat. Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, ahol rizset főznek, a tehenek szarvát színesre festik, majd virág- és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk. A feldíszített szent állatokkal körmeneteken vonulnak végig.
Új esztendő köszöntése új ruhában
Japánban újévkor gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba, és a hagyományok szerint pontosan 108-at kongatnak a harangokkal. A japánok ugyanis úgy tartják, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalata. Főbűnnek számít a mohóság, a butaság, a harag, a könnyelműség, a határozatlanság és az irigység. Újév napján a koreaiak gereblyéket, lapátokat és rostákat döntenek a falakhoz, hogy megóvják a házat a gonoszoktól. Az új évet mindig új ruhában köszöntik, családi összejöveteleken megemlékeznek az eltávozott rokonoktól.
A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon. Ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású új évet. Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallások esetén a Hold állása alapján ünneplik az új év elérkezését. Eltérő napokon ünneplik az újévet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!