Beszélgetés Albert Ildikó marosvásárhelyi pszichológussal.
Albert Ildikó marosvásárhelyi pszichológus szerint mindennapi apró gondjaink felismerésével sokat javíthatunk életünk minőségén. Önpusztító lélek című könyvében útmutatót ad azok számára, akik az önromboló mechanizmusok azonosításával segíteni szeretnének saját magukon és másokon is.
2006. december 13., 00:002006. december 13., 00:00
Nemrég jelent meg Önpusztító lélek című könyve, amelyet nemcsak a szakmabeliek, hanem a laikusok figyelmébe is ajánl. Miért?
Könyvemben azokat a mechanizmusokat írtam le, amelyek véleményem szerint hozzájárulnak az önpusztításhoz: ezekkel magunk okozunk magunknak rossz közérzetet. Az önpusztító mechanizmusokról beszélni kell, írni kell, és tudomásom szerint, ezt így még senki nem fogalmazta meg. Azért kell odafigyelnünk ezekre a jelzésekre, hogy meg tudjuk oldani, ami megoldható, ami pedig nem, azzal meg kell tanulnunk együtt élni.
Mint említette, ilyen könyv még nem született. Milyen meggondolásból írta?
A könyv több mint húsz éves szakmai tapasztalatomat foglalja össze. Ugyanakkor fontosnak tartottam egybe gyűjteni az önpusztító mechanizmusokat, hiszen ilyen formában még senki nem foglalkozott ezzel a témával. A mindennapokból tudom, hogy majdnem minden pszichológushoz forduló személynél – aki úgy érzi, hogy a feje fölött összecsapnak a hullámok – megjelenik az önromboló, önsorsrontó mechanizmusok közül egy-kettő vagy annál is több. Jó, ha felismerjük ezeket, és idejében segítséget kérünk. Szakemberhez kell fordulnunk, akár magunkban fedezzük fe ezeket a mechanizmusokat, akár családtagjainkban, barátainkban.
Hogyan fedezhetjük fel önmagunkban az önpusztításra utaló jelzéseket?
Mindannyiunknak lehet olyan apró gondja, amire eddig nem is figyelt. Ha valaki elolvassa a könyvet, felismerheti a hasonló jelzéseket. Nem kell feltétlenül rosszra gondolnunk, ezek a jelenségek mindennapjaink részei, továbbra is jól élhetünk velük együtt, de a felismerés javíthat az életvitelünk minőségén. Az apró gondok azonosításának önsegítő jellege is van. Nem utolsósorban, a könyvben leírtak alapján azt is felismerhetjük, ha valamelyik családtagunknak adódnak nehézségei.
Sokan tiltakoznak a pszichológiai kezelés gondolata ellen, hallani sem akarnak a szakember segítségéről. Ön ezt hogyan látja?
A 21. században még mindig sokan előítélettel gondolnak a pszichológusra. Holott a lélekgyógyászra is ugyanolyan szükség van, mint fogorvosra vagy ügyvédre. A könyv többek között azt is segít felismerni, hogy nem beteg ember az, aki pszichológus segítségét kéri. Szomorú, hogy sokan sokkal könnyebben elmennek egy kuruzslóhoz, ezoterikushoz, sarlatánhoz, aki állítólag lélekgyógyászattal foglalkozik. Az okkult szféra sokak számára érdekes, misztikus, ráadásul mostanában divatos és társadalmi elfogadottsága is van. Pedig az állélekgyógyászok által mellékösvényekre juthatnak az emberek, hiszékenységüknek negatív következményei lehetnek.
A jólét mindannyiunk vágya – írja könyvében. Még ha nem is ismerjük be mindig, valamennyien szeretnénk jól élni.
Így van. Sőt továbblépek: mindannyian szeretnénk boldognak lenni. A boldogság nem utópia, hanem értelmezés kérdése. És bárki számára elérhető. A testi és lelki jólétet, a boldogságot a következőképpen definiálom: jól érzem magam, vannak céljaim, helyem van a világban, rendben van az életem, szépen tudok élni. Ez a boldogság, amelyet meg lehet valósítani.
Jellemzőnek látja az elmagányosodás jelenségét?
Létezik a jelenség, de meggyőződésem, hogy csak az az ember lehet magányos, aki minden körülmény között az lenne. Akinek szüksége van az emberi kapcsolatokra, ki tudja azokat alakítani, képes társas életet élni. Napjainkban sokkal kevesebb embernek van szüksége az olyan társaságokra, kapcsolatokra, amilyenek régebb alakultak ki. Korábban a társasági élet olyan kellemes és tartalmas időtöltés volt, amely egyéb foglalatosságot helyettesített, de mára kiszorították ezt más tevékenységek. De én nem tartom elmagányosodottnak az embereket. Aki sokat rohan, és emiatt van egyedül, azt kielégíti az a tevékenység, amit folytat és nem vágyik másra. De a szabad idejét családban, baráti körben, társaságban tölti, és nem érzi magányosnak magát. A magányt önmagában sem tartom rossz dolognak. Létezik vállalt magány is, amikor valaki nem akar társaságba járni, helyette egyéb tevékenységgel tölti az idejét.
A lelki egyensúly befolyásolja a fizikai jólétet – állítja a könyvének egyik fejezetében. Elképzelhető, hogy az a felnőtt ember, aki boldogtalan, jól végezze a munkáját és sikeres legyen?
Van ilyen, de nem sok. Nagyon hosszú távon nem megy. Van olyan, aki egy életen át végezte a dolgát és azt hitte, boldog. Magára maradt nyugdíjasként pedig nem tudta, mihez kezdhetne magával. Hogyan tovább? – tette fel a kérdést, amit harminc év alatt nem fogalmazott meg, mivel akkor azt hitte, hogy a konkrét feladatok elvégzése jelenti a boldogságot. Talán nem is gondolkozott ezen. Van, aki megtalálja a választ a kérdésre: társaságot talál magának, új hobbit, elfoglaltságot keres, és végre azt csinálja, amire eddig nem volt ideje. Sajnos azonban sokan nem találják a választ a hogyan továbbra… Hogyan jellemezhető lelkileg a mai társadalom? Az emberek nagyon sok gonddal küzdenek, de kezdik felismerni, hogy valamit tenniük kell, és hogy szakember segítségét is igényelhetik a nehézségek megoldásához.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.