Fotó: Reuters
Mi történik böjtöléskor a szervezetünkben? Ezt a kérdést járta körül Ruff Rudolf diabetológus, endokrinológus szakorvos, aki a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia Jó irány családos közössége meghívására tartott előadást Böjt az orvos szemével címmel.
2017. április 02., 13:032017. április 02., 13:03
„A böjt bizonyos ételektől vagy mindenféle tápláléktól való időleges tartózkodás, ezt gyakran a nemi élvezetektől való tartózkodás is kiegészíti. A hangsúlyt az időlegesre kell tennünk, ugyanis a bizonyos táplálékoktól való állandó tartózkodás nem sorolható a böjt kategóriába. A böjt két formája a személyre szabott és az egész közösség számára kötelező böjt – ezek a böjttípusok általában valamilyen vallási ünnepre való felkészülési periódusra vonatkoznak – fogalmazott Ruff Rudolf diabetológus, endokrinológus szakorvos, aki a csíkszeredai Szent Ágoston-plébánia Jó irány családos közössége meghívására tartott előadást.
Enyhültek a szigorú szabályok
A szakember kitért arra, hogy hogyan jelenik meg az Ószövetségben és az Újszövetségben a böjt, majd kialakulásának néhány mozzanatát vázolta fel. Elmondta, a második században a húsvét előtti böjt egy vagy két napig tartott. Ez a gyakorlat az idők folyamán fokozatosan szigorúbb lett, a negyedik században általánossá vált a negyvennapos böjt, amely a nagyböjt első vasárnapján kezdődött, és húsvétig tartott. Ez abból állt, hogy negyven napon keresztül naplementéig semmiféle szilárd táplálékot nem fogyasztott a böjtölő. Később különböző szertartások is társultak a böjthöz, mint például a bűnösök vezeklése.
Mára a szigorú szabályok igencsak enyhültek, a 18–60 év közöttiek a szigorú böjti napokon háromszor ehetnek húsmentes ételt, és csak egyszer lakhatnak jól. De sokan mentesülnek még ezen előírások alól is. „Fontos, hogy a böjt tulajdonképpen a nagypénteki és húsvétra való előkészületi idő eszköze, és amennyiben tartalommal nem telik meg, akkor csak egy étkezési szokássá degradálódik. Az egyház nem azzal a céllal hirdet böjtöt, hogy valamiféle diétát tartsunk, vagy testi megtisztulást eszközöljünk, hanem sokkal inkább lelki, spirituális céllal tesszük ezt. A böjtnek természetesen a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak\" – magyarázta az előadó.
Az energia-egyensúly fenntartása
A szakember rámutatott, mind a böjtnek, mind a diétáknak az a szerepe, hogy rávilágítsanak az egészséges táplálkozási szabályokra. A diéták nagy része az egészséges táplálkozás szabályait fekteti le, csak az emberek döntő többsége attól fogva kezd el ilyesmivel foglalkozni, amikor már kialakult valamilyen szervi betegsége. Mint mondta, a böjt bizonyos válfaja akár része is lehet az egészséges, mindennapi táplálkozásnak. Ha ismerjük az egészséges táplálkozás alapelveit, akkor látható, hogy a böjt maga nem jelent különösebb, rendkívüli eltérést ezektől a szabályoktól.
„A táplálkozás során tulajdonképpen energia-egyensúly fenntartására törekszik a szervezet. Az emberi szervezet az energiáját kizárólag a táplálékból veszi fel, nem képes sem fénnyel, sem napenergiával, levegővel vagy bármi egyébbel táplálkozni. A táplálékfelvétel időszakos, ugyanis senki nem táplálkozik állandóan, a nap 24 órájában, ezzel szemben az energiafelhasználás állandó folyamat, mivel az ember állandó jelleggel – akkor is, amikor nyugalmi állapotban van – energiát igényel életműködése fenntartásához, ezt úgy nevezzük, hogy alapanyagcsere\" – fejtette ki a szakember. Rámutatott, meg kell legyen az egyensúly az energiafelvétel és az általunk leadott energialeadás között, amely úgy valósul meg, hogy táplálékfelvételi ciklusok vannak, és vannak a táplálkozások közötti periódusok. Ilyenkor, hogy mégis legyen energiája a szervezetnek, a saját energiatartalékait fogja felhasználni. A szervezet energiaforrásait különböző tápanyagokból nyeri, az alapvetőek a fehérjék, zsírok, szénhidrátok.
Fehérjék, zsírok, szénhidrátok
A fehérjékről az orvos elmondta, testünk legfontosabb építőelemei az aminosavak. Húsz aminosav ismert, amelyből kilenc úgynevezett esszenciális. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szervezet nem képes önmaga előállítani, kizárólag a táplálékból tudja felvenni. Vannak olyan táplálékaink, amelyeket az aminosavak szempontjából elsődleges fehérjéknek nevezünk, mert minden létező esszenciális aminosav megtalálható bennük – ezek kizárólag az állati eredetű fehérjékre vonatkoznak. Ide tartozik a tej, a hús, hal, tojás. A növényi eredetű táplálékokban is vannak fehérjék – szója, paszuly, lencse, zöldborsó, krumpli – de egyik sem tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Ezért aki semmilyen állati eredetű táplálékot nem fogyaszt, annak táplálékkiegészítőre van szüksége.
A szénhidrátok – az egyszerűbb és összetettebb cukrok – a szervezet legkedveltebb energiaforrásai. A kiegyensúlyozott táplálkozásban az energiák ötven százalékát általában a szénhidrátok szolgáltatják. A zsírok, lipidek lehetnek állati és növényi eredetűek. A szervezetben a zsírsavaknak, a triglicerideknek fontos szerepük van. „Nagyon fontos az, hogy milyenek. A telített zsírsavak főleg az állati eredetű zsiradékokban fordulnak elő, és a szív-ér-rendszeri kockázatot növeli a fokozott fogyasztásuk. A telítetlen zsírsavak, az Omega-zsírsavak, amelyek bizonyos halolajokban és növényi eredetű olajokban fordulnak elő, kimondottan jótékony hatásúak, ami az érelmeszesedési folyamatot illeti. Ugyanakkor a zsírok szintén nagyon jó energiaforrásai a szervezetnek, és a fő energiaraktárakat is a zsírok képezik\" – fejtette ki a szakember.
Miből mennyit fogyasszunk?
Zöldségből, gyümölcsből naponta 3-4 adagot, gabonafélékből, tejtermékekből naponta fogyasszunk, húsfélék és tojás fogyasztása hetente két alkalommal ajánlott, édességet pedig lehetőleg ritkán együnk – javasolta Ruff Rudolf. Mint mondta, a böjt idején a hús hetente egy alkalommal való mellőzése a táplálkozás szempontjából semmilyen különlegesebb következménnyel nem jár, mondhatni az egészséges táplálkozás szabályainak megfelel.
A táplálkozás során energiát viszünk be a szervezetbe, és amikor böjtölünk, ezeket a raktárakat fogjuk felhasználni. A szervezet energiaraktárát a zsírok képezik, a legkevésbé a szénhidrátok. „Meghatározható, hogy mi történik akkor, ha az ember egyáltalán nem vesz fel energiát, akkor meddig tud túlélni. Addig, amíg feléli a saját raktárait, és ez átlagosan 30-40 napot jelent abban az esetben, ha táplálékot nem, de folyadékot visz be. Amennyiben egyáltalán nem veszünk fel táplálékot, az első 18–24 órában a táplálékok felszívódnak, és körülbelül ez idő alatt feléli a szervezet a szénhidrátraktárakat, és elkezdi égetni a saját zsírszövetét is\" – mutatott rá az orvos.
Hozzátette, egy 18–24 órás koplalás alatt a szervezet főleg a glikogénraktárait éli fel, a fehérjeraktáraihoz hozzá sem nyúl. A jelenleg gyakorlatban lévő böjt, azaz hogy háromszor eszünk, és egyszer lakunk jól, messzemenően nem jár koplalással, még az sem történik meg, hogy esetleg a saját szénhidrátraktárait elégeti a szervezet. Az még inkább nem történik meg, hogy méregtelenítődik a szervezet – hangsúlyozta Ruff Rudolf.
Mint mondta, ha a táplálékbevitel tovább szünetel, 24–48 óra múlva a szervezetben alkalmazkodómechanizmusok indulnak be. Vannak bizonyos szerveink, amelyek saját energiaraktárakkal rendelkeznek. De például az idegrendszerünk nem ilyen, és főleg az éhezés első felében kizárólag glukózt tud felhasználni, amit csak a vérből vesz fel. Az éhezés későbbi fázisaiban egy hétnél további koplalásnál az idegrendszer is alkalmazkodik, és nemcsak glukózt, hanem ketontesteket is képes felhasználni. „Tehát az éhezés során bekövetkező elváltozásoknak csak a legeslegelső fázisa az, ami esetleg az egyház által előírt böjt alatt bekövetkezhet.\"
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.