• történelem

A centenárium évében nemcsak a gyulafehérvári nagygyűlésre kellene emlékezni, hanem két, szintén száz éve, de a magyarok által Kolozsváron és Marosvásárhelyen szervezett nagygyűlésre is – hívta fel a figyelmet Fodor János, a BBTE Magyar Történeti Intézetének tanársegédje.

Megnyílt a kincses városban Szabó Dénes „hazatérő” fotóinak kiállítása, amin keresztül az 1930-as és 1940-es évek elejének erdélyi városai, fontosabb épületei, falvai, természeti szépségei tárulnak elénk. A fotótárlat anyagára az Országos Széchényi Könyvtár egyik szekrényében bu

Tág perspektívába helyezte az 1956-os forradalom korszakát és annak erdélyi hatásait, következményeit Stefano Bottoni történész, aki Kolozsváron tartott előadást.

A hit és a hatalom összefüggéseiről tartottak konferenciát pénteken Szatmárnémetiben Visky Ferenc lelkész, teológiai író születése századik évfordulója kapcsán.

Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak nyújtotta át idén a Bocskai István-díjat a fejedelem nevét viselő anyaországi társaság Nagyszalontán. Ahol választ kaptunk arra is, miért állítják a kismarjaiak, hogy a koronás fejedelem nem Kolozsvárt született.

Új szerepet szánnak Mikes Kelemen kipusztult zágoni fájának: a 330 éves tölgy üregében különleges teret, aprócska kápolnát alakít ki Mónus Béla magyarországi fafaragó művész. Az alkotó a Krónikának elmondta, a munka már elkezdődött, szeptemberben fejeződhet be.

Kilencrészes dokumentumfilm-sorozat készült a magyarság viszontagságos időszakáról az RMDSZ támogatásával. A Magyarok Romániában – száz év története című film első részét Kolozsváron vettették le.

„Erős kritika Romániáról”, „intelligens vészjelzés” Radu Jude új nagyjátékfilmje, amelyet hétfőn mutattak be a Karlovy Vary-i nemzetközi szemle versenyprogramjában. Az alkotásról elismerő hangon írt a nemzetközi szaksajtó.

Melléfogásnak, a realitással összeegyeztethetetlennek, sőt károsnak tartják erdélyi történészek magyarországi kollégájuk, Raffay Ernő határrevízióra vonatkozó kijelentéseit. A szakemberek jelen pillanatban nem látnak esélyt olyan történelmi konstellációra, amely lehetővé tenné a határmódosítást, illetve&

Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatónak, a Sapientia EMTE oktatójának Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője – a nemzeti kegyelet néprajzi földrajza című kötetét mutatták be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában szerdán.

Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.

Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.

„Csakis az önképünk alapján tudjuk megmutatni magunkat", és az erdélyi magyarság elmúlt száz évének feldolgozásához nemcsak magyar-román, de magyar-magyar párbeszédre is szükség van, hangzott el a kolozsvári történészkonferencián.

Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.

Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, „alulnézetből”, a kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.