A hivatalától búcsúzó Joe Biden amerikai elnök kormánya utolsó napjaiban hozta meg a döntést, hogy visszavonja Kuba terrorizmust támogató államnak való minősítését
Fotó: Pixabay
Kuba kormánya kedden közölte, hogy 553 foglyot enged szabadon, miután a leköszönő amerikai kormány bejelentette, hogy leveszi a karibi országot a terrorizmust támogató államok listájáról.
2025. január 15., 11:192025. január 15., 11:19
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok döntése jó irányba tett lépés, de az intézkedések „megkésettek és korlátozottak”. „Kubát soha nem lett volna szabad felvenni a terrorizmus állami támogatóinak önkényes listájára” – hangsúlyozta Rodríguez az X közösségi üzenetküldő platformon.
„Ez egy önkényes és politikailag motivált megjelölés volt, amely nagyon súlyos hatással volt a kubai lakosságra, kárt okozott a gazdaságnak, hiányt okozott és ösztönözte az Egyesült Államokba irányuló migrációt” – fogalmazott a külügyminiszter.
A kubai külügyminisztérium közlése szerint a különböző bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt 553 fogoly tervezett szabadon bocsátását fokozatosan fogják végrehajtani.
Az egyelőre nem világos, hogy kiket szándékoznak elengedni. Az országban több száz embert zártak börtönbe békés tüntetéseken való részvétel miatt.
A hivatalától búcsúzó Joe Biden amerikai elnök kormánya utolsó napjaiban hozta meg a döntést, hogy visszavonja Kuba terrorizmust támogató államnak való minősítését.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem sokkal első elnöksége vége előtt, 2021-ben újra felvette Kubát a listára. Joe Biden döntését hétfői beiktatása után visszavonhatja.
Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.
Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik meghatározó pillanata volt, amikor Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye szenvedélyes beszédet mondott.
Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Gemelli-klinikára ment kivizsgálásra, hörghurutjának kezelésére – közölte a szentszéki sajtóközpont.
Beismerte a csütörtöki müncheni gázolást elkövető afgán férfi, hogy szándékosan hajtott az emberek közé, és a nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy iszlamista indíttatású bűncselekmény történhetett – jelentették be a német hatóságok pénteken.
A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet – jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).
Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.
A Hamász csütörtökön jelezte, hogy a Gázában már amúgy is törékeny tűzszünet összeomlásával fenyegető válság elkerülhető, még azután is, hogy a héten egymást vádolták Izraellel a tűzszünet megsértésével.
Donald Trump amerikai elnök szerint Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, hogy a gazdasági nagyhatalmak országcsoportja ismét G8 formátumként működjön – az elnök a Fehér Házban beszélt erről újságírók előtt csütörtökön.
szóljon hozzá!