Erdélyi magyarörmények: „ha egy magyar kérdi, örmény vagyok, ha egy román kérdi, magyar vagyok”

erdélyi magyarörmény

Erdélyi magyarörmény ünnep. Szertartás a gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánián

Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook

A többnemzetiségű Erdély gondolatát erősítik az erdélyi magyarörmények, akiknek identitáserősítő tevékenységeikkel több szövetségbe tömörülnek. Az Erdélyi Magyarörmény Szövetség (EMÖSZ) átfogó, összetett tevékenységéről Puskás Attilát, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum némettanárát, az egyesület vezetőjét kérdeztük.

Kiss Judit

2025. január 12., 18:312025. január 12., 18:31

A magyarörmény kulturális identitás számos szegmensét, így a vallásosságot, történelmet, gasztronómiát is továbbadja, ápolja és őrzi a 2013-ben megalakult Erdélyi Magyarörmény Szövetség, valamint az égisze alá tartozó több erdélyi fiókszervezet. Az Erdélyi Magyarörmény Szövetség (EMÖSZ) átfogó, összetett tevékenységéről

Puskás Attilát, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum némettanárát, az egyesület vezetőjét kérdeztük.

erdélyi magyarörmény Galéria

Puskás Attila: „önmagunk számára is ismertté akarjuk tenni, hogy kik voltak azok az örmények, akik hozzájárultak Erdély társadalmi, gazdasági, szellemi fejlődéséhez”

Fotó: Haáz Vince

Puskás Attila római katolikus teológiát végzett Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán. Később Rómában a Pápai Gergely Egyetemen tanult, majd szintén Rómában az örmény kollégiumnak volt diákja. Három éven keresztül előadásokat hallgatott Rómában, ahol örmény történelmet, liturgiát, írást, olvasást tanult, volt Örményországban és Libanonban is továbbképzőn. Később tanított vallástörténetet, jelenleg németet oktat.

Idézet
Az én származásom is jól példázza az erdélyi több nemzetiséget: anyai ágon az erzsébetvárosi Szentpétery örmény családból származom, apai ágon gyergyóremetei székely családból, a nagymamám nagyszalontai sváb,

Marosvásárhelyen pedig az egyik nagyszülőm magyar volt” – fejtette ki Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Búcsús szentmise az az erzsébetvárosi örmény katolikus templomban

Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook

Erdélyi magyarörmény identitás: szövetség és diaszpóra

Feltettük a kérdést, hogy mi a fő célkitűzése az EMÖSZ szervezetnek, amely kulturális közösségbe tömöríti azokat, akik örmény–magyar származásúak, illetőleg azokat is, akik elszármazottak. Puskás Attila elmondta, több helyi szervezet hozta létre a szövetséget: ezek olyan szervezetek, amelyek jogi személyként működtek hagyományosan örmények által lakott hagyományos településeken, mint például Gyergyószentmiklóson, de olyan településeken is, ahol egy úgynevezett második diaszpóra alakult ki Erdélyben.

erdélyi magyarörmény Galéria

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található

Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook

Idézet
Utóbbiak olyan települések, ahová a szamosújvári, gyergyószentmiklósi, szépvízi és a Szeben megyei erzsébetvárosi hagyományos közösségekből az idők folyamán az örmények kirajzottak,

elsősorban kereskedés, új piacok létesítése céljából. Ilyen település Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Maroshévíz, Csíkszereda, Torda, Kolozsvár és így tovább. Tehát a cél az volt, hogy elsősorban azokat az egyesületeket, amelyek nem a hagyományos közösségben jöttek létre, illetve magánszemélyeket bizonyos településeken fogjunk össze és kulturális szempontból próbáljunk meg egységes platformon megjelenni” – magyarázta Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Erdélyi magyarörmények. Ünnepélyes szertartás a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kertjében

Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook

Kifejtette, mindezt elsősorban

azért tették, mert a legtöbb helyen nagyon kevesen élnek örmény származásúak, és ha mondjuk egy kulturális eseményt – legyen az könyvbemutató, kiállítás – megszerveztek egy adott településen,

akkor azt jó más helyen is bemutatni, jó tájékoztatni az örmény származásúakat mindarról, ami történik.

Az erdélyi magyarörmény önazonosság erősítése a több nemzetiségű Erdélyben

„Tehát a cél az volt, hogy összekötni a magyarörmények közösségeit, hálózatot építeni számukra. Azért, hogy elsősorban jobban megismerjék a saját identitásukat az örmény származásúak, pontosabban az örmény vonalakat az identitásukban. Ugyanis a kommunizmus ideje alatt erről nagyon-nagyon keveset beszéltek, és a mai középgeneráció abszolút nem értesült, vagy nagyon kis mértékben értesült az őseit érintő információkról” – magyarázta a szövetség vezetője.

erdélyi magyarörmény Galéria

Az örmény gasztronómia hagyományait is éltetik Erdélyben

Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook

Hozzátette:

az első cél az identitáserősítés, saját gyökereik megismerése, erősítése, a másik cél pedig Erdélyben azt a gondolatot erősíteni, hogy Erdély egy többnemzetiségű régió.

„A több nemzetiségű Erdély gondolatát erősítjük mi, akiknek az ősei 380 évvel ezelőtt érkeztek ide. Mi ezt a kulturális örökséget hordozzuk, és az önmagunk számára is ismertté akarjuk tenni, hogy kik voltak azok az örmények, akik hozzájárultak Erdély társadalmi, gazdasági, szellemi fejlődéséhez. Hiszen az élet mondhatni minden területén megtaláljuk az örmény származásúakat, akik integrálódtak az erdélyi vagy a befogadó magyar társadalomba: asszimilálódtak, de megvan bennük ez a kettős identitás” – fogalmazott Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Esti ünnepség a gyergyói örmény katolikus plébánián

Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook

Hozzátette, ily módon céljuk az önazonosság, identitás erősítése és az erdélyi örmény kultúra bemutatása a mai társadalomnak. Megkérdeztük Puskás Attilát, miként lehetne körvonalazni ezt az identitást: az köztudott, hogy az örmény katolikus vallás egyedülálló és fontos pillére az identitásnak, sajátos az örmény katolikus liturgia, de ezen kívül mik még az önazonosság legfontosabb tartópillérei.

Idézet
Egyértelmű, hogy az identitás egyik eleme a vallás, illetve a hit, de itt kifejezetten a vallást emelném ki, mert a vallás megélése az örmény katolikus liturgián, illetve azokban a templomokban történik, ahová rendszeresen ellátogatnak az elszármazott örmények, éljenek Magyarországon vagy itt Erdélyben – mondjuk Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen.

Például egy búcsúünnepre, az adott templom közösségének búcsúünnepére, ahonnan elszármaztak, nagyon szívesen térnek vissza. És ez jelent számukra identitáserősítő pillanatot a lelki felemelkedés mellett, amit egy liturgikus élmény nyújt” – fejtette ki Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Közösségépítő - megőrző események keretében erősítik identitásukat az erdélyi magyarörmények

Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook

Örmény gyökerek: Hollósy Simon, Lászlóffy Aladár

Az identitás másik fontos tartópillérének nevezte a magyar-örmény épített örökséget – nemcsak az olyan hagyományosan örmény településeken, mint amilyen Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros, Szépvíz hanem a vásáros helyeken, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Szeben, Brassó, Máramarossziget, Kolozsvár, Torda. Hozzátette, rengeteg olyan épület van, ami valamilyen formában kötődik az erdélyi örményekhez, például olyan helyeken, ahol híres kereskedést működtettek. Puskás Attila kiemelte azt is, hogy identitásuk további tartóoszlopa a kulturális, művészeti életben jelentőset alkotó örmény származásúak életműve.

erdélyi magyarörmény Galéria

A marosvásárhelyi zsinagóga is adott már otthont a magyarörmények rendezvényeinek

Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook

„Fontosnak tartjuk bemutatni az ő munkásságukat, életpályájukat, tudatosítani azt, hogy ezek a személyiségek örmény származásúak. Gondolok itt a máramarosszigeti születésű Hollósy Simon festőre, aki Nagybányán megalapította a világhírű festőiskolát.

Aztán az írók közül a marosvásárhelyi születésű Petelei István (1852 – 1910), de egy kicsit Ady is örmény volt anyai ágon. Aztán Lászlóffy Aladár író, költő, kultúrtörténész, és öccse, Lászlóffy Csaba költő. De szintén meg kell említeni dr. Czakó Józsefet, a marosvásárhelyi híres szanatórium alapítóját” – sorolta az elnök.

erdélyi magyarörmény Galéria

Örmény katolikus szertartás ünneplőben

Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook

Hozzáfűzte, az örmény kultúra megismertetése céljából kiadványokat, kiállításokat mutatnak be, előadásokat tartanak, városnéző sétákat szerveznek például Marosvásárhelyen, Gyergyóban, Szépvízen is, de a tavasszal a tervek szerint már Kolozsváron is lesz városnéző séta.

„Vasárnapi örmények”

„Az erdélyi örmények az identitásukat kettős identitásként fogalmazzák meg. Van egy nagyon kedves gyergyószentmiklósi tanár barátunk, dr. Magyari-Sáska Zsolt, aki úgy fogalmazott, hogy örmény vagyok, hogyha egy magyar kérdi, de ha egy román kérdi, akkor magyar vagyok. Egy másik megfogalmazás a marosvásárhelyi születésű Kali Kinga írótól, antropológustól, diaszpórakutatótól származik: »vasárnapi örmények«: vasárnap vagyunk örmények, hét közben magyarok” – mutatott rá a szövetség elnöke.

erdélyi magyarörmény Galéria

Hagyományaikat, identitásuk különféle vetületeit is erősítik az erdélyi magyarörmények

Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook

Megkérdeztük Puskás Attilától, meg lehetne-e becsülni, hogy körülbelül hány fős jelenleg az erdélyi örmény közösség.

Idézet
Erre a kérdésre nagyon nehéz választ adni, ugyanis attól függ, hogy ki kérdezi. Ha tagságról beszélünk, akkor például Marosvásárhelyen 80-100 személy tartozik az egyesülethez, Gyergyószentmiklóson ugyanennyi.

Tehát nem tudunk mi nagy számokról beszélni. Mint ahogy az egyház sem tud nagyon sok örmény katolikust felmutatni. Körülbelül egy pár százról beszél az egyházi statisztika, de ez nem állja a helyét, nem ez a valóság, ugyanis rengeteg olyan személy van, akinek vannak örmény felmenői. Tulajdonképpen az lenne a helyes kérdés, hogy hány embernek örmény a származása. Ha így nézzük, már nem pár száz, hanem ezer fölött van a létszám” – mondta el Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Puskás Attila római katolikus teológiát végzett Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskolán, később Rómában a Pápai Gergely Egyetemen tanult

Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook

Hozzátette:

számos olyan egyénnel találkoznak, aki bevallja, hogy vannak örmény felmenői, csak „eltűntek”,

nem tudott róluk: mondjuk házasság révén eltűnt a név, az identitást otthon nem ápolták, nem főztek örmény levest – ugyanis a gasztronómia is az identitás része.

A gasztronómia mint identitásképző erő

Felvetettük beszélgetésünk során, hogy talán az is a jele annak, hogy a gasztronómia identitásképző, hogy például Amerikában a második, harmadik,

negyedik generációs kivándorlók már nem tudják az anyanyelvüket, vagy a nagyszüleik, dédszüleik anyanyelvét, de a gasztronómián keresztül megőrzik az identitást: mondjuk magyarul már nem beszélnek, de a töltött káposztát megfőzik.

erdélyi magyarörmény Galéria

Az örmény katolikus liturgiában örmény nyelven hangzanak el az énekek

Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook

„Ez nagyon jó párhuzam. Ugye mi magyarok azt valljuk, hogy a nyelvében él a nemzet. De ez a diaszpórában nem így van. Ez a diaszpóra, ami Erdélyben az örmény diaszpóra, 380 éve ért ide, akkor érkeztek Erdélybe az örmények tömegesen, viszont 1000-ben hagyták el Örményországot. Tehát ezer éves vándorlásról beszélünk, aminek a következménye Erdélyben a nyelvcsere volt” – magyarázta Puskás Attila.

Örmény nyelv a liturgia énekeiben

Mint kifejtette, az örmény nyelv teljesen eltűnt, és a 20. század elején már majdhogynem mindenki magyarul beszélt: az iskolában opcionális tantárgy lett az örmény nyelv, még az örmény településeken is, utána aztán teljesen megszűnt. Felvetettük, hogy ezen a ponton vissza kellene kanyarodni a liturgia kérdéséhez: ugyanis az örmény katolikus liturgia meg az ének nyelve az örmény.

erdélyi magyarörmény Galéria

Az örmény katolikus liturgia különbözik a római katolikus liturgiától

Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook

„Ez egy érdekes erdélyi jelenség, hogy a liturgiát hivatalosan csak örmény nyelven lenne szabad tartani, de pasztorális megfontolásból azokon a településeken, ahol már nem értik az örmény nyelvet, engedélyezett a nép nyelve.

Tehát magyar nyelven mutatják be a szent liturgiát, a prédikációt magyarul tartják, viszont a liturgia énekeit megtanulja örményül a kórus. Ez nagyon fontos eleme az identitásnak, hogy annak ellenére, hogy a kórustagok rendszerint semmit nem értenek ebből az énekből, himnuszokból, mégis örményül éneklik. Ebben óriási szerepe volt Erdélyben a forradalom után Fogolyán Miklós atyának, aki Gyergyószentmiklóson lakott. Ő volt az, aki Székelyföldön megtanította, segítette a kórust, hogy örményül énekeljenek. De Szamosújváron, ahol mindig is volt egy nagy kórus, Sáska plébános úr idejében, még a hatvan-hetvenes-nyolcvanas években is létezett kórus. Ez az a két hely, ahol örményül éneklik a liturgiát” – fejtette ki Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Az örmény örökséget megismertető városnéző sétákat is szervez az Erdélyi Magyarörmény Szövetség (EMÖSZ)

Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook

Kérésünkre elmondta, hogy egyébként

örmény katolikus liturgiát rendszeresen a gyergyószentmiklósi, a szamosújvári és marosvásárhelyi templomokban tartanak.

„A romániai katolikus örmények ordináriátusának, a vezetője, apostoli kormányzója, dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. Nincsen önálló örmény papság, ezért a gyulafehérvári érsekség segíti az ordináriátust úgy, hogy római katolikus papok számára teszi lehetővé az örmény liturgia végzését úgy, hogy a Szentszék engedélyt bocsát ki számukra. Ez azt jelenti, hogy misézhetnek római katolikus rítusban, és jelen esetben örmény katolikus szertartású liturgiát is végezhetnek. Ezt megelőzi egy vizsga, amit jelen pillanatban Erdélyben három személy tett le” – magyarázta Puskás Attila.

erdélyi magyarörmény Galéria

Hagyományos örmény ételek főzése

Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook

Mint sorolta,

Szamosújváron Küsmődi Attila a pap, ő a főhelynöke az ordinátiátusnak, aztán Gyergyószentmiklóson Gál Hunor az örmény katolikus plébános, Szakács Endre jelen pillanatban Marosvásárhelyen lelkész,

korábban Szamosújváron szolgált. Az erzsébetvárosi és a szépvízi örmény katolikus plébániát a helyi római katolikus plébános adminisztrálására bízták.

Négy nyelvű információs táblák a turistáknak

Az elnököt az egyesületek által szervezett rendezvényekről is kérdeztük. Elmondta, a múlt év végén az EMÖSZ Gyimesbükkben négy nyelvű információs táblát helyezett ki a Kontumáci kápolnánál, és terveznek további táblákat kihelyezni Gyergyó környékén is. Elmondta, a táblák magyar, román, örmény és angol nyelven mutatják be a turistáknak, hogy miért fontos az örmények szempontjából az illető hely. Felsorolta, hogy készülnek bemutatni a Szépvízi örmények című kiadványt. A Maroshévízi Dr. Urmánczy Egyesületnek, a marosvásárhelyi Örménymagyar Kulturális Egyesületnek, a gyergyói Örmény Katolikus Egyesületnek és a székelyudvarhelyi Örmény Magyar Egyesületnek is lesznek külön programjaik. Szerveznek rendszeresen örmény farsangi bált, rendszerint március 15-én is szoktak rendezvényeket tartani.

„Fontos kiemelni, hogy az örmény genocídium emléknapja április 24. Erdélyben. Egy erdélyi emlékmű tiszteleg a genocídium áldozatai előtt: a gyergyószentmiklósi templomkertben található. Ott szoktunk koszorúzni, megemlékezést tartani.

Aztán fontos időpont a szamosújvári búcsú. De az erzsébetvárosi és gyergyói búcsúra is szoktunk kulturális zarándoklatot szervezni” – emelte ki Puskás Attila. Elmondta azt is, hogy ilyenkor megismertetik az érdeklődőkkel Erzsébetváros történetét, megnézik a környező kulturális emlékhelyeket, a szász örökséget.

Örmények, szászok, székelyek

Felvetettük azt is, hogy pedagógusként a diákokkal is megismerteti-e tanítványaival az örmény kultúrát.

erdélyi magyarörmény Galéria

A gyergyószentmiklósi örmény plébánia kórusa

Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook

„Tudatosan ezt teszem néhány éve. Osztályfőnök is vagyok, és

szervezek kirándulásokat Erzsébetvárost, Berethalmot, Székelyudvarhelyt, az a címe, hogy örmények, szászok, székelyek. És a gyermekek ezt hihetetlenül élvezik.

Az elején nem értik, nem tudják, hogy hogyan jön össze, hogy valakinek mi az identitása: román, magyar, roma, zsidó vagy örmény. De ezeken a kirándulásokon nagyon jól látják a kulturális különbségeket mindenben, a szervezettségben, a városképben, épített örökségben, hagyományokban. És ez jól illusztrálja a több nemzetiségű Erdélyt” – mondta a szövetség elnöke.

korábban írtuk

Német segítséggel újul meg a szamosújvári örmény katolikus székesegyház, ragaszkodik ősi hitéhez a kis létszámú gyülekezet
Német segítséggel újul meg a szamosújvári örmény katolikus székesegyház, ragaszkodik ősi hitéhez a kis létszámú gyülekezet

Hamarosan elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 18., kedd

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit

Rendőrök, tűzoltók, hegyimentők és önkéntesek folytatják a február elején eltűntnek nyilvánított székelyudvarhelyi fiatalember keresését – közölte kedden a Hargita megyei rendőrség.

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit
2025. február 18., kedd

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét

Bűnügyi felügyelet alá helyezte a Maros megyei ítélőtábla Barti Tihamért, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, aki ellen korrupció gyanújával folyik kivizsgálás.

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét
2025. február 17., hétfő

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt

A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt
2025. február 17., hétfő

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”

Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”
2025. február 17., hétfő

Restaurálva kerül vissza a Szent Mihály-templom falára az ikonikus istenháza régi oltárképe

Visszahelyezik a kolozsvári Szent Mihály-templom falára a régi, barokk oltárképet. Az alkotó kilétére a most befejeződött restaurálás nyomán derült fény.

Restaurálva kerül vissza a Szent Mihály-templom falára az ikonikus istenháza régi oltárképe
2025. február 17., hétfő

Börtön jár az illegális favágásért: három Maros megyei férfit vett őrizetbe a rendőrség

Illegális fakitermelésen érték tetten azt a három Maros megyei férfit, akit a nyárádszeredai rendőrök 24 órára őrizetbe vettek.

Börtön jár az illegális favágásért: három Maros megyei férfit vett őrizetbe a rendőrség
2025. február 17., hétfő

Mátyás király előtt tisztelegnek Kolozsváron

Reneszánsz muzsikával, táncházzal, valamint a korabeli zenei hagyományokat megidéző kórusművekkel ünneplik idén is az igazságos király születésnapját Kolozsváron. Mátyás király emléke előtt színes programsorozattal tisztelegnek.

Mátyás király előtt tisztelegnek Kolozsváron
2025. február 17., hétfő

Alapfokon huszonöt évet kapott a barátnőjét meggyilkoló orvostanhallgató

Huszonöt év letöltendő börtönre ítélte hétfőn a Temes megyei törvényszék azt az orvostanhallgatót, aki tavaly márciusban Temesváron 50-nél több késszúrással megölte a barátnőjét, aki a diáktársa is volt. A gyilkosságért nemcsak szabadságvesztés járna.

Alapfokon huszonöt évet kapott a barátnőjét meggyilkoló orvostanhallgató
2025. február 17., hétfő

Felmelegedés követi a fagyos napokat

Országszerte különösen hideg lesz ezen a héten, fagypont alatti csúcsértékekkel, jövő héten azonban felmelegszik az idő, 12 Celsius-fok körüli maximumokra is számítani lehet.

Felmelegedés követi a fagyos napokat
Felmelegedés követi a fagyos napokat
2025. február 17., hétfő

Felmelegedés követi a fagyos napokat

2025. február 17., hétfő

Fagyos reggelekre kell készülni több erdélyi és partiumi megyében

Fagyra és havazásra vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Fagyos reggelekre kell készülni több erdélyi és partiumi megyében