A Rómába rendszeresen elzarándokló magyar híveknek is szerepük van abban, hogy Ferenc pápa felkeresi Csíksomlyót
Fotó: Gecse Noémi
Ferenc pápa romániai, erdélyi látogatásának nem az lesz a közvetlen következménye, hogy az állam az egyház valamennyi jogos tulajdonát visszaszolgáltatja – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Oláh Zoltán kanonok. A Gyulafehérvári Főegyházmegye pápalátogatás ügyében illetékes sajtóreferense elmondta, apostoli körútja során a szentatya minden bizonnyal ki fog térni a katolikus egyház és a román állam között elhúzódó visszaszolgáltatási gondokra, vagy akár a visszaállamosítási fenyegetésekre.
2019. január 25., 09:042019. január 25., 09:04
– Amikor tavalyelőtt felröppent a hír, hogy Ferenc pápa Romániába látogathat, az erdélyi római katolikus egyház több tisztségviselője úgy nyilatkozott, hogy ennek nem teljesültek a feltételei, a román államnak előbb tiszteletben kell tartania az egyház jogait. Mennyire van tisztában a Vatikán a romániai magyar történelmi egyházak sanyarú helyzetével?
– Azt hiszem, a Szentszék eléggé informált. A bukaresti nuncius a marosvásárhelyi iskolaügyben is próbált megoldást keresni, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása azonban továbbra sem oldódott meg, sok minden függőben van. A katolikus egyház mégsem teheti meg, hogy az egyházfőt azért ne fogadja, mert a román állam nem tisztáz bizonyos ügyeket a helyi egyházzal. Ez elsősorban pasztorális jellegű látogatás:
Ezen túlmenően a helyi katolikus egyház természetesen továbbra is kérni fogja a kommunizmusban elkobzott ingatlanjainak a visszaszolgáltatását.
– Megtehette volna a katolikus egyház, hogy nem támogatja Ferenc pápa romániai látogatását, amíg a román állam nem hozza meg az elvárt intézkedéseket, például nem hajtja végre maradéktalanul a restitúciót?
– Ennél kicsit összetettebb a helyzet. Egy helyi egyház soha nem tenné függővé Róma püspökének meghívását attól, hogy megoldódtak-e az illető állammal szembeni problémái. Ugyanakkor természetesnek tartom, hogy az egyházfő az állami hatóságokkal is tárgyal, ha eljön Romániába. Ennek azonban nem az lesz a közvetlen következménye, hogy másnaptól gyökeresen megváltozik a helyzet, és az állam minden jogos tulajdonunkat visszaszolgáltatja. Azt hiszem, az ilyen jellegű kapcsolattartás a fontos: a Vatikán szerint nem azt kell várnunk, hogy a probléma magától oldódjék meg, hanem menjünk elébe, és segítsünk megoldani azt. Meggyőződésem, hogy sajátos helyzetünket és problémáinkat Jakubinyi György érsek úr már tavaly ősszel, a romániai püspöki kar novemberi ad limina látogatásán ismertette a Vatikán megfelelő kongregációiban.
– Miközben húsz évvel ezelőtt II. János Pál pápa csak Bukarestbe látogatott el, Ferenc pápa felkeresi Erdélyt, Csíksomlyót is. Mennyire számított erre az erdélyi római katolikus egyház?
– A pápalátogatás előzménye, hogy Klaus Johannis román államfő 2015. május 15-én, a Vatikánban tett látogatása alkalmával meghívta Ferenc pápát Romániába. Ehhez csatlakozott a katolikus egyház, de meghívta a többségi ortodox egyház is.
Egyrészt ezt követeli az ökumenizmus szelleme, másrészt nem akar feszültséget kelteni. A 20 évvel ezelőtti pápalátogatás örvendetes tapasztalat volt, ugyanakkor keserű is, hiszen akkor – az azóta szentté avatott – II. János Pál pápa nem jöhetett el Erdélybe. Ezt elsősorban az ortodox egyház nem akarta: akkoriban még nagyon éles viták folytak az ortodox, illetve a görögkatolikus egyház között a templomokról és mindenféle más egyházi ingatlanokról. Az ortodoxok valószínűleg emiatt aggódtak, és ellenezték a pápa erdélyi látogatását. Hogy húsz év után Ferenc pápa romániai úti céljai közé Mária-zarándokhelyként felkerült Csíksomlyó is, azt hiszem, annak is köszönhető, hogy az ortodox egyház már nem ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy a pápa Bukaresten kívül ne jusson el máshova is az országban.
– Csíksomlyó „kényes” hely a többségi román egyházak számára. Milyen magyarázatot lát arra, hogy a Kárpát-medence-szerte ismert magyar zarándokhely is felkerült a pápalátogatás térképére?
– Ebben egészen biztosan szerepük van a magyar zarándokoknak is, akik rendszeresen eljutnak Rómába. Legutóbb tavaly októberben majdnem négyszáz felcsíki kórustag vett részt egy zarándoklaton, a Szent Péter-bazilikában énekeltek, jelen voltak a pápai audiencián, és képes albumot adtak át a szentatyának. Egész biztos, hogy ez is hatással lehetett Ferenc pápa mostani döntésére, mint ahogy a négy erdélyi egyházmegye főpásztorainak és a bukaresti nunciusnak is nagy érdeme van a látogatás létrejöttében. Egy alkalommal Miguel Maury Buendía pápai nuncius is részt vett a csíksomlyói búcsún, és meggyőződésem, hogy ez a tapasztalat számára is meghatározó volt.
– Lesz-e lehetőség Csíksomlyón arra, hogy az erdélyi magyar katolikus püspökök szűkebb körben tárgyaljanak a pápával?
– Ferenc pápa programja nagyon szoros lesz. Dél körül érkezik Csíksomlyóra, ahol mintegy öt órát fog tartózkodni, utána Jászvásárra repül mintegy kétórás látogatásra. Utazásokkal együtt ez több mint tízórás program egyetlen napon. Óriási teljesítmény ez a 82 éves pápától. Mindenképp találkozni fog a helyi püspökökkel. Mivel a Gyulafehérvári Főegyházmegye és az erdélyi ferences provincia a házigazdája, hazai pályán fogadjuk Ferenc pápát, így azt hiszem, adódik alkalom egy beszélgetésre. De ezt ne úgy képzeljük el, hogy itt részletekre is kiterjedő tárgyalásokra kerül sor, inkább pár szót váltanak, amelyben elmondhatják, hogy mi az, ami jól működik, és mi az, ami kevésbé. Útja során Ferenc pápa minden bizonnyal ki fog térni az egyház problémáira is, a katolikus egyház és a román állam között elhúzódó visszaszolgáltatási gondokra, vagy akár a visszaállamosítási fenyegetésekre.
Oláh Zoltán: a fő hangsúly azon van, hogy meghallgassuk a szentatya tanítását és buzdítását
Fotó: Gyergyai Csaba
– Másik kényes kérdés a csángók ügye, a magyar nyelvű misék hiánya. Lát-e esélyt arra, hogy ez szóba kerüljön az apostoli körút során?
– Nem hiszem (az interjú a havi egy bákói mise engedélyezéséről született döntés nyilvánosságra kerülése előtt készült – szerk. megj.). A katolikus egyház territoriálisan gondolkodik: az egyik püspök megemlítheti ugyan a másik püspök területén levő problémákat, de ezt nem tálalhatja olyan módon, mintha az övé lenne. Másrészt a csángóproblémát a helyszínen is ismerni kell. Többször jártam a jászvásári szemináriumban, és úgy néz ki, nagyon kevesen igénylik a magyar misét. El kell mondani, hogy a csángó közösségekben soha nem volt magyar nyelvű szentmise, legfeljebb prédikáció: a mostani román nyelvű előtt latinul folyt az istentisztelet. Ez nagyon kényes ügy, amelynek kapcsán most nem rajzolódik ki érdemi megoldás.
– A román ortodox egyház vezetőjével, Daniel pátriárkával is megbeszélést folytat Ferenc pápa. De vajon sor kerül-e arra, hogy az erdélyi protestáns egyházak vezetőivel is találkozzék?
– Ezzel kapcsolatban semmiféle konkrétumról nem tudok beszámolni. Tény, utazásaik során a katolikus egyházfők arra törekednek, hogy találkozzanak a különböző helyi egyházak vezetőivel. Nem tartom kizártnak, hogy amennyiben meghívást kapnak, és azt el is fogadják, az erdélyi történelmi egyházak vezetőivel is találkozni fog Ferenc pápa.
– A romániai pápalátogatás mottója csak a katolikusokat szólítja meg, vagy ökumenikus jelleggel is bír?
– A mottó eredetije olaszul született a látogatást előkészítő bizottság és a nuncius bukaresti egyeztetése nyomán. Eredetiben ez így hangzik: „Caminiamo insieme!”, azaz haladjunk, járjunk, vagy zarándokoljunk együtt a Szűzanya pártfogása alatt. Ez nem feltétlenül ökumenikus jellegű: elsősorban egyházon belüli felhívás, de ökumenikus módon is értelmezhető, azaz arra is utal, hogy a keresztények egymást segítve haladjanak együtt Isten országának építésében.
– Vita övezi Ferenc pápa reformtörekvéseit a katolikus egyházban. Ön hogyan látja ezeknek az elképzeléseknek a szerepét?
– Ezeknek a törekvéseknek van némi ellenzéke az egyházban is, de ezek nem olyan jellegű reformok, amelyek szakítanának a korábbi egyházi gyakorlattal, inkább hangsúlyeltolódásokról beszélhetünk. Az egyház nem tagadhatja, hogy elsősorban a szegényekre kell odafigyelnie, hiszen a Biblia Istene a szegények, az özvegyek, az árvák, az idegenek pártján van, ők élvezik Isten különleges védelmét az Ószövetségben és az Újszövetségben egyaránt. Ferenc pápa nem valami hallatlan újdonsággal lépett elő, hanem ebben a kérdésben igen helyesen markáns véleményt fogalmaz meg. Már a pápasága kezdetén elmondta:
Ferenc pápa szerint a mai világ egy háborús frontra hasonlít, ahol rengeteg a sebesült, a beteg, a rászoruló, és az egyháznak hivatása a gyógyítás. Az egyháznak egyféle katonai kórházzá kell válnia, ahol megmentik az emberek életét.
Zarándokvonat a csíksomlyói pápai misére
Zarándokvonatot indít Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói szentmiséjére a MÁV-Start Zrt. és a Misszió Tours utazási iroda – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten. Budai László, a Misszió Tours ügyvezető igazgatója elmondta: május 31-én három városból – Budapestről, Szombathelyről és Miskolcról – indulnak vonatok, amelyeket Püspökladányban összekapcsolnak. A zarándokvonat innentől egy 17 kocsiból álló szerelvényként folytatja útját. A vonat másnap reggel ér Csíksomlyóra, ahol a zarándokok részt vesznek Ferenc pápa latin nyelvű szentmiséjén, majd délután visszaindulnak Magyarországra. Elhangzott, a pápai misére ezer zarándok utazhat így Magyarországról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!