HIRDETÉS
– A román tükörfordításból kifolyólag mifelénk a nép ügyvédjeként emlegetik az ombudsmant, az alapvető jogok biztosát, akinek hivatala független intézményként képviseli, védi az állampolgárok jogait az állami szervekkel, hatóságokkal szemben. Victor Ciorbea ombudsmannak hat helyettes segíti a munkáját, illetve a hivatal több irodavezetőt foglalkoztat, területi kirendeltségekkel is rendelkezik. A romániai demokrácia hétköznapjaiban köztudottan sűrűn felmerülő ügyintézési problémák, igazságtalanságok, jogsértések láttán bőven juthat munka mindenkinek – de mennyire jogtudatos a romániai lakosság? Mennyi panasz érkezik a nép ügyvédjéhez, illetve milyen sűrűn indít hivatalból eljárást?
– Az internetes kommunikációnak köszönhetően évről évre több panasz érkezik a hivatalhoz, tavaly például több mint 13 ezer egyéni petíciót iktattunk, és 9200 egyéni meghallgatást bonyolítottak le a kollégák. Az utóbbi évben nagyobb hangsúlyt fektettünk a hivatalból indított eljárásokra, hiszen sok jogsértés esetében nem érkezik panasz még akkor sem, ha a sajtó tudósít róla. 371 esetben indítottunk hivatalból ilyen fajta eljárást. Számottevő továbbá az intézmény alkotmányjogi tevékenysége is: több mint 1200 véleményezést készítettünk el az alkotmánybíróság kérésére. Sajnos azt látjuk, hogy az államigazgatás minden területéről érkeznek panaszok, de ugyanakkor az is kimutatható, hogy elindult egy dicséretes folyamat: az emberek egyre tudatosabbak jogaikkal kapcsolatban, és igyekeznek egyre több eszközt felhasználni azok érvényesítése érdekében.
– Meddig terjed az ombudsman hatásköre? Nagy vonalakban melyek azok a jogsértések, amelyek esetében egyértelmű, hogy a panaszosnak érdemes a nép ügyvédjéhez fordulnia?
– A romániai nép ügyvédje – amely egy klasszikus ombudsmani intézmény – hatáskörében az adminisztratív ügyintézés és a pereskedés között helyezkedik el. Vagyis
amikor egy állampolgár azt észleli, hogy valamely állami intézmény nem teljesíti feladatát, netalántán jogsértést követ el, az ügy peres útra való térítése előtt a nép ügyvédjéhez fordulhat.
Ezekben az esetekben a hivatalnak mondhatni konfliktuskezelési szerepköre van, és a jogkörének megfelelő eszközökkel a jogsértés visszavonására késztetheti az adott intézményt. A hivatal hatásköre ott ér véget, amikor elkezdődik a pereskedés. Ilyen értelemben a nép ügyvédje gyakorlatilag bármely alapvető emberi jog megsértése esetén el tud járni. Ha például valakinek az egészségbiztosítási pénztár nem fizeti ki az elszámolható gyógyszeres kezelést, akkor a peres megoldás helyett hozzánk is fordulhat, és az intézményünk eljár az ügyben. Számos ilyen kérdést oldottunk már meg. Ezen eljárás nagy előnye az, hogy sokkal gyorsabb, mint a peres úton történő fellépés, és ingyenes az állampolgár számára.
– Az ombudsman helyettesei különböző területekért felelnek: közülük pedig ön – a nép ügyvédje egyetlen magyar közvetlen beosztottjaként – az emberi jogokra, a nemek közötti egyenjogúságra, illetve a vallási közösségek és a nemzeti kisebbségek jogaira „szakosodott”. Melyek a legfelháborítóbb esetek, amelyekkel munkája során találkozott?
– Sajnos naponta találkozunk néha már-már hihetetlen esetekkel, főként az egészségügy terén. Számomra mai napig érthetetlen, hogy egyes kórházak személyzete mennyire felelőtlenül kezeli a betegeket. Jelenleg például a hamis diplomával vagy diploma nélkül praktizáló álorvosok helyzetével foglalkozunk. De számos esetben érkezik panasz környezetvédelmi kérdésekben, mérgező, illegálisan elhelyezett hulladékok kapcsán. A kisebbségi kérdésekkel természetesen kiemelten foglalkozunk. Nemrég indítottunk hivatalból eljárást a látáskárosultak anyanyelvű oktatásával kapcsolatosan, hiszen ma Romániában nem létezik nekik szóló, magyar tannyelvű iskola. Örömömre szolgál, hogy már számos pozitív visszajelzés érkezett az ügyben. Összesen hárman vagyunk magyar anyanyelvűek az intézményben, jómagamon kívül a brassói és a nagyváradi területi irodákban dolgoznak még magyar kollégák.
– Mennyire jellemző a romániai magyarságra, hogy a nép ügyvédjéhez fordul az anyanyelvhasználati, illetve egyéb kisebbségi jogainak akadályozott érvényesítése, megsértése miatt?
– Számos panasz érkezik magyar nemzetiségű állampolgároktól, de ezek közül alig néhány vonatkozik a kisebbségi jogokra. A jogvédő szervezetek kulcsfontosságú kérdésekben megkeresik a nép ügyvédje intézményét is, de nem tapasztalható az, ami a román lakosság esetében, hogy a jogaikban sértett állampolgárok minden eszközt megragadnak jogaik érvényesítése érdekében.
– Fel tud lépni valamilyen formában az ombudsman hivatala a közösségi jogok megsértése, a magyar jelképek üldözése ellen? Kormányhatározat írja elő, hogy a szervezett formában tömörülő nemzeti kisebbségek használhatják sajátos, nemzeti jelképeiket önazonosságuk kifejezéseképpen. Ennek ellenére nemrég a Bihar megyei prefektus magyarázatot kért arra, mit keres az RMDSZ nagyváradi székházán a – többször megrongált – magyar zászló, Székelyföldön pedig sorra bírságoltak a kormánymegbízottak az ünnepi piros-fehér-zöld városdíszítések miatt. A székely és városzászlók elleni hadjáratról nem is beszélve…
– Az elmúlt évben hivatalból eljárást indítottunk minden esetben, amikor magyargyalázó feliratok jelentek meg, például Nagyváradon, Marosvásárhelyen vagy éppenséggel Bukarestben. Emellett
minden olyan esetben, amikor tudomásunkra jut a kisebbségi jogok megsértése, azonnal lépünk.
Sajnos a bírságolások és a zászlóperek az intézmény hatáskörén kívül esnek, ugyanis az önkormányzat, lévén állami intézmény, nem fordulhat a nép ügyvédjéhez, és folyamatban levő peres eljárásokba nincs jogunk beleszólni. Amennyiben állampolgári panasz érkezik, természetesen eljárást indítunk.
– A másik fájó közösségi ügy a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar kara létrehozásának makacs elutasítása, amely – egyetemi autonómia ide vagy oda – szembemegy az oktatási törvény előírásaival. Az Erdélyi Magyar Néppárt nemrég jelezte, az ombudsmanhoz fordul az ügyben. Megtörtént a panasztétel?
– A MOGYE kapcsán a magyar egyetemi oktatóktól kaptunk egy panaszt, és ez alapján indítottunk eljárást. Első körben magyarázatot kértünk az egyetemtől és a tanügyminisztériumtól a kialakult helyzetre. Egyelőre egyik intézmény sem küldött választ.
– A MOGYE-ügy úgy is értelmezhető, hogy egyik jogszabály felülírja, „kiüti” a másikat. Hiszen a felsőoktatási intézmény szenátusa szerint az oktatási törvénynek „meg kell hajolnia” az alkotmány által garantált egyetemi autonómia előtt, amelyet sajnos a törvény által védett magyar nyelvű oktatás elsorvasztására használnak (legutóbb a vizsgarendszer tüntetéseket kiváltó átalakításával). Normális ez a jogalkotási környezet? Van olyan állami szerv Romániában, amely igazságot tudna teremteni?
– Románia alkotmányának ugyanaz a cikkelye mondja ki a kisebbségi oktatás és az egyetemi autonómia garanciáját. Nem lehet hierarchiát kialakítani a kettő között, együtt és egyszerre kell alkalmazni mindkettőt.
Véleményem szerint a jogalkotás elvégezte a feladatát, és megfelelő keretet teremtett mindkettőnek. Az oktatási törvény tartalmazza az egyetemi autonómia gyakorlásának, illetve a kisebbségi oktatás megszervezésének módozatait. Ez utóbbihoz tartozik a MOGYE magyar karának létrehozása és működtetése. A törvényes előírásoknak megfelelően az egyetem vezetőségének kell gondoskodnia mindkettő gyakorlatba ültetéséről. Végig kell járni minden jogi utat annak érdekében, hogy ezen intézmény eleget tegyen törvényes kötelezettségeinek.
