Tavaly az Európai Unió lakosságának 69 százaléka saját tulajdonban levő lakásban, a fennmaradó 31 százalék pedig bérelt lakásban élt, és Romániában volt a legnagyobb a lakástulajdonosok aránya.
Idén január és október között 22,2 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2022 ugyanezen időszakában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Újabb erdélyi város hagyta le Bukarestet lakásárak tekintetében: Kolozsvár után immár Brassóban is magasabb az ingatlanok átlagértéke, mint a román fővárosban.
A befektetési szakembereket tömörítő CFA Románia szerint a 2024 novemberéig tartó 12 hónapos időtávon az inflációs ráta várhatóan tovább csökkent, és átlagosan 6,28 százalékon alakul.
Jelentősen megnőtt a kereslet az új építésű otthonok iránt, miután hivatalossá vált, hogy januártól ötről kilencszázalékosra nő a legtöbb 600 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakások vásárlásakor fizetendő áfa.
Egyszerre jelentenek lehetőséget a magánbentlakások az egyetemi hallgatók és a vállalkozó kedvű befektetők számára.
A CFA Románia közgazdászainak valamivel több mint fele (53 százalék) a városi lakóingatlanok árának csökkenésére számít egy szeptemberi felmérés szerint, a többiek pedig stabilitást várnak. Ez az előrejelzés a következő 12 hónapra vonatkozik.
Az albérletek folyamatos drágulására világít rá az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform friss elemzése is.
Drasztikusan visszaesett az ingatlan-adásvételi szerződések száma az elmúlt fél évben Romániában, viszont az egekbe szökött lakásárak a kereslet visszaesése ellenére is állják a sarat, nagyjából szinten maradtak. Kolozsváron végre csökkenést jegyeztek.
Erdély és a Partium valamennyi városára jellemző trenddé vált, hogy ahol bezárnak egy nagy múltú gyárat, hamarosan új lakónegyedek nőnek ki a földből. Nincs ez másként Brassóban sem.
Míg a bérbeadásnál alap, hogy – főként az egyetemi központokban – a tanév kezdete előtt pörög jobban a piac, kevesen gondolnák, hogy a lakáseladásnak is van szezonja. Márpedig van, mint ahogy a földterületek értékesítésének is megvan a maga idénye.
Idén júniusban 44 419 ingatlant adtak el Romániában, 12 780-nal kevesebbet mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Ugyan az előző hónaphoz viszonyítva csak enyhén drágultak az albérletek júniusban a nagyobb romániai városokban, a tavalyi év hatodik hónapjához képest már látványosnak mondható az áremelkedés üteme. Nő ugyanakkor a megtekintett hirdetések száma is.
A lakásárak és a banki kamatok csökkenésére várva sokan halogatják ebben az időszakban a lakásvásárlást, ilyen körülmények között sokan választják az albérletet, emiatt a kereslet felfelé hajtja az árakat. A bérlők túlzónak tartják a bérleti díjakat.
Kolozsváron 36, Temesváron 25, Bukarestben 22 százalékkal csökkent a lakáseladások száma az idei év első négy hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
Ha enyhe mértékben is, de márciusban is tovább nőttek a lakásárak a legtöbb romániai nagyvárosban.
Egyre biztosabbnak tűnik, nem érdemes amiatt kivárni a lakásvásárlással, hogy hátha az ingatlanpiaci pangás és a magas banki kamatok miatt csökkenésnek indulnak az ingatlanárak. Azok ugyanis – a várakozásokkal ellentétben – februárban újra nőttek.
Látogatottsági adatok