Új világ. Modern kisváros épülhet a Szamos-parton a Carbochim-gyár régi helyén
Fotó: Partedecluj.ro
A területrendezési terv jóváhagyására vár Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházása, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg a kolozsvári Carbochim csiszolóanyaggyár 14 hektáros, nagyrészt elhagyatott, lerobbant állapotú ipartelepén. A meseszerűen hangzó Szamos-parti befektetésnek ellenzői is akadnak.
2024. május 22., 18:282024. május 22., 18:28
Túl van a közvitán a kolozsvári Carbochim-gyár területén létesítendő gigaberuházás terve, amelynek hamarosan a városi tanács elé kell kerülnie. A területrendezési terv jóváhagyására, a szükséges engedélyek megadására váró projekt – mely gyakorlatilag ultramodern kisvárost hoz létre a kincses városban – Emil Boc polgármester támogatását is élvezi, így az ország egyik legkomplexebb ingatlanberuházását tervező Iulius csoport bizakodva várhatja a fejleményeket.
A vegyes rendeltetésű, fiatalosnak és családbarátnak kikiáltott ingatlanberuházás egy 13,7 hektáros területen valósulhat meg, mely a kincses város régi, vasútvonal közeli iparnegyedében található. Románia legnagyobb csiszolóanyaggyára az elmúlt időszakban már csak a terület kevesebb mint harmadát használta ki; a működő egységet egy másik ipari övezetbe, a Munka sugárútra költöztették.
A beépítendő terület közepére bevásárlóközpontot, négyszintes plázát terveznek, a Szamos felőli oldalon lakóparkot, a Korvin (Május 1.) térre nyíló részen pedig irodaépületet húznának fel. Az egyik, legmagasabb épület 21 emeletes lehet. De lesz hely kulturális terek (mozi, színpadok, klubok), oktatási helyszínek (előadótermek, after school, játszóházak és gyermekeknek létesített sporttermek), adminisztratív, szociális, egészségügyi és turisztikai rendeltetésű épületek, vendéglők, zöldségpiac, zöldövezetek és egyéb, kikapcsolódást szolgáló létesítmények számára is. Eközben két régi épületet megőriznek, restaurálnak, és új, kulturális és közösségi munkavégzési rendeltetést adnak nekik.
A zöld nagy hangsúlyt kap a projektben: földön és beépített felületen összesen 42 ezer négyzetméteren terül majd el, az összfelület csaknem harmadát élő növényzet borítja majd. A kolozsvári agrártudományi és állatorvosi egyetem területén már több mint 600 fa várja, hogy új otthonába, a városlakók számára „visszaadott” területre költözhessen; összesen mintegy 100 ezer növényt terveznek telepíteni az urbánus kertnek is otthon adó volt Carbochim-telepre.
Az új „kisváros” csaknem 5000 parkolóhellyel rendelkezik majd, melyből 900 elektromos autók számára lesz fenntartva. De 1600 kerékpárnak is biztosítanak állomáshelyet.
A gördülékeny megközelíthetőség biztosítása érdekében egy új közúti és két gyalogoshíd épül a Szamoson, felújítják a Szabó Ervin (Porţelanului) és a Kenyérmezei (Câmpul Pâinii) utcát, két új körforgalmat, bicikliutakat alakítanak ki, rendezik a Korvin tér, illetve a Szamos-part érintett részét.
A beruházók szerint a gigaprojekt rengeteg hasznot hoz Kolozsvárnak: a nagy kihasználatlan terület „felélesztése” közvetlen nyereséget eredményez, de közvetetten a környék gazdasága és ingatlapiaca is fejlődésnek indulhat általa. A projekt megvalósítása mintegy 6000 munkahelyet biztosít, a majdani konkrét építkezés 2000 embernek ad majd munkát.
A kivitelező ugyanaz a Iulius csoport, mely a kolozsvári Györgyfalvi negyedben korábban már létesített plázát és parkot, akárcsak Temesváron és Iași-ban.
Bár a kezdeményezők meseszerű minivárosként írják le ingatlanberuházásukat, a tervnek számos ellenzője is akadt. Bármennyire is környezetbarátnak állítják be a projektet, „zöld” vonalon is kitámadták, mondván: a gigaépítkezés szembemegy a Szamos-part védelmét biztosító korábbi szabályozásokkal, és sok fa kivágását, természetes zöldterület felszámolását vonja maga után. De építészek is nehezményezték, hogy a beruházók nincsenek tekintettel a város ipari örökségének megőrzésére.
Olyan vádak is elhangzottak, hogy meghamisították a közlekedési előtanulmányokat, és a vártnál sokkal nagyobb forgalmat generál majd a környéken a gigaprojekt. A négyszintes mélygarázs legalább 12 méternyi betonfal kiépítését feltételezi a föld mélyén, amellyel elszigetelik a Szamos medrét.
A polgármesteri hivatal az áprilisban lezajlott közvitán begyűjthette a lakosok és a civil közeg javaslatait-ellenvetéseit, az önkormányzat ennek ismeretében dönthet a közeljövőben a volt Carbochim-ipartelepen tervezett gigaberuházás sorsáról.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!