Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat.
Élénken él, ugyanis tovább éltetik a Székelyföldön a betlehemes néphagyományát: számos településen a dramatikus játék helyi, eredeti verzióját mutatják be.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház JelesNapTár hagyományőrző gyermekprogramjának keretében december 27-én, pénteken délután kántálni, aprószentekelni, újévet köszönteni várják a gyerekeket és felnőtteket is.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Gyönyörűen felújított parasztházak teszik jellegzetessé a Maros megyei Székelyvécke arculatát. A közel kétszáz éves épületek restaurálásakor Fekete Pál polgármester és csapata igyekezett azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek.
„Mesterségkóstoló” elnevezésű programsorozatát indítja el az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány: a havi rendszerességgel megszervezett esemény célja, hogy egy-egy hétvége alkalmával különböző mesterségekkel ismertessék meg az érdeklődőket.
Az autentikus kalotaszegi kulturális és művészeti örökség továbbéltetésének céljával rendezik meg Körösfőn a Kalotaszegi Hagyomány Napokat. Péter Ferenc, a szervező Itthon Kalotaszegen Egyesület elnöke a rendezvény célcsoportjáról, programjáról beszélt.
Kitárja kapuit augusztus 21-én az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári székháza, ahol az érdeklődők vezetett sétán tekinthetik meg a Melodyként emlegetett, gyönyörűen felújított egykori Központi Szállót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elsőbálozó balatonfüredi lány, Soós Kriszta Szonja lett a 199. Anna-bál szépe, első udvarhölgye a fővárosi Mihály Angelika, a második udvarhölgye a szintén budapesti Bundschuh Jázmin lett.
Tovább éltetik a tradicionális sváb gasztronómiát Szatmár megyében: Csanáloson az ifjúságnak is megtanítják, miként kell strudlit vagy unkréckérhlit készíteni, és a hétvégén strudlifesztivált is szerveznek.
A nyár megannyi rendezvényein találkozhatunk kisebb-nagyobb települések fúvószenekaraival is, a Székelyföldön rengeteg falu, község büszkélkedhet több évtizedes, akár évszázados múltú együttessel.
A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.
Korábban többször megfordultam vendégként a gyulai Százéves Cukrászdában, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptjeiben, több terméküket is megkóstolhattuk.
Az erdélyi magyar közösség úgy maradhatott fenn, hogy az elmúlt 104 éven keresztül mindig ragaszkodott a hagyományokhoz, a gyökereihez, anyanyelvéhez, kultúrájához és hitéhez – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Látogatottsági adatok