Betlehemes: több mint népszokás a Székelyföldön, hiszen a közösség önértékelését növeli

betlehemes

A kommunizmus ideje alatt betiltották, de mára újra virágzik a betlehemes népszokása a Székelyföldön

Fotó: Antal Imre archívuma

Élénken él, ugyanis tovább éltetik a Székelyföldön a betlehemes néphagyományát: számos településen a dramatikus játék helyi, eredeti verzióját mutatják be. A Hargita megyei Csobotfalván Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő vette kezébe a betlehemes irányítást immár 1997 óta. Antal Imre a Krónika megkeresésére a kommunizmus alatt betiltott, de manapság újra virágzó szokásról beszélt, arról is, hogy a Csángóföldre is elviszik a pásztorjátékot.

Kiss Judit

2024. december 26., 18:402024. december 26., 18:40

A karácsonyi ünnepkörhöz számos néphagyomány kötődik, ezek közül némelyek – mint például a betlehemes, ma is él Erdélyben: él és virágzik a hagyomány a Székelyföld több településén is. 

A Hargita megyei Csobotfalván mozgalom működik, amelynek keretében a betlehemezés helyi hagyományát, de farsangi népszokásokat is tovább örökítenek – nemcsak a fiataloknak.

A betlehemezés évszázadokon keresztül több volt, mint vallási jelentőségű szokás, hiszen a közösségi élet fontos részének tekintették. Bár napjainkban a hagyomány eredeti formája ritkább, sok helyen újraéled vagy modern keretek között elevenítik fel, így továbbra is a karácsonyi ünnepkör egyik meghatározó és kedvelt eleme maradt.

betlehemes Galéria

Kultúrházakban is be szokták mutatni a karácsonyi ünnepkörhöz illeszkedő dramatikus játékot

Fotó: Antal Imre archívuma

Számmisztika, verselés a betlehemesben

A csobotfalvi mozgalom működtetője Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő, akit a betlehemezés hagyományának éltetéséről is kérdeztünk. Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda része 1959-től, 1941-ben még  Csíksomlyóhoz csatolták. A településen gondosan ápolják a karácsonyi ünnepkör szokásának hagyományát. A betlehemezés a magyar karácsonyi népszokások egyik legismertebb dramatikus játéka, amely több száz éves hagyományokra tekint vissza. Jézus születésének történetét idézi fel, és

központi eleme Betlehem, amely Mária és József szálláskeresésének, a pásztorok hódolatának és Heródes cselekedeteinek színtere.

Az előadások során az ünnepi eseményeket énekekkel, párbeszédekkel és olykor bábokkal elevenítik meg, amelyeket a résztvevők saját készítésű kellékekkel és jelmezekkel tesznek színesebbé. Antal Imre kifejtette, a betlehemezés középkori játék, így fontos benne számos részlet: a számmisztika – az, hogy hány szereplője van, hogy miként megy a király, hogyan lépi a verselést – tehát alaposan megszerkesztett játék az egész betlehemes.

A betlehemes eredeti helyi verziója az érvényes

Antal Imre azt is elmondta, hogy karácsony első napján indulnak el betlehemezni, és egészen december 29-ig tart a pásztorjáték megtartása. „A csobotfalvi betlehemest én gyűjtöttem össze a meglévő élő hagyomány alapján. Mivel pedagógus vagyok, azt akartam, hogy a gyermekek, fiatalok közösségi élete legyen élénk.

Bár Csobotfalva a város része, de ha megmaradnak a szokásaink, akkor talán a globális városiasság nem »nyeli el« az itt lakókat” – jelentette ki Antal Imre.

Mint kifejtette, ő maga 1997-ben indította el Csobotfalván a betlehemezés helyi hagyományának tovább éltetését – ugyanis a dramatikus játék településenként változó, minden falunak sajátos volt a szokása. Felsorolta, hogy számos székelyföldi településen éltetik a pásztorjátékot is, akárcsak a farsangtemetést. December közepén találkozót is tartottak a hagyományőrző csapatok Csíkborzsován, ez volt immár a 10. Székelyföldi Betlehemes Találkozó.

betlehemes Galéria

Csángóföldi falvakban is bemutatta a csobotfalvi csapat a betlehemest

Fotó: Antal Imre archívuma

Antal Imre felsorolta azokat a településeket, amelyeken tovább örökítik a karácsonyi szokást:

Gyergyóditró, Tekerőpatak, Csíkszépvíz, Gyimesközéplok, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova, Csobotfalva, Csíkszentdomokos, Csíkmenaság, a Szentegyházához tartozó Szentegyházasfalu, Csíktaploca, Csíkszentkirály, Kézdiszentlélek.

„Azok, akik a korábbi években bekapcsolódtak a betlehemezésbe diákként, már meglett emberek, de közülük is sokan bekapcsolódnak, a fiatalok mellett. A lényeg, hogy a betlehemes eredeti legyen: vagyis az a változat, amit egy illető településen régen folytattak a régiek. Például a mi csobotfalvi betlehemesünket

1942-ben Faragó József történész, néprajzos (Faragó József (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23. – szerk. megj.) néprajzkutató, író, egyetemi tanár jegyezte le” – ecsetelte Antal Imre.

Hozzátette, ő maga a Faragó leírását Kakas Zoltán    sepsiszentgyörgyi néprajzkutatótól kapta meg, eszerint elevenítik meg a karácsonyi történetet. Ebben a Faragó-féle gyűjtésben szerepel az is, hogy az 1940-es évek elején a betlehemesek kinél próbáltak, hogyan mentek be a házakhoz, az öltözetek is pontosan le vannak írva.

Tiltotta a kommunista hatalom

„Én magam 1997-ben megtaláltam az eredeti csobotfalvi szöveget: egy helyi férfi, idősebb Orbán Árpád mondta el nekem, a szereplőket, a folyamatot, mindent, és ez a gyűjtésem megegyezett a Faragó-féle gyűjtéssel, tehát a mi betlehemesünk biztosan eredeti. Ezt műveljük ma is” – mondta el Antal Imre. Hozzátette, beépítették a játékba a táncmotívumot és az eredeti csíki betlehemes dallamokat, amit más nem nagyon használt.

„Kicseréltem egy szent éneket egy archaikusabb szent énekre, amit Magdi nénitől gyűjtöttem. Így épült fel a mi betlehemesünk. Régen a résztvevők szekérbe ültek,

úgy mentek házról házra, és régen csak fiúk, férfiak vettek részt benne. Most már van két lányszereplőnk is, az Angyal és Mária, a többi mind fiú. És a papok is támogatják ezt a népszokást” – fejtette ki Antal Imre. Arra is kitért, hogy tudomása szerint a szokást a kommunizmus idején, az 1950-es évektől kitiltották nemcsak a templomból, de a társadalomból is: a Hargita megyei kommunista hatóságok kemény kézzel szüntették meg, nagy büntetéseket róttak ki és üldözték az embereket.

A betlehemesben 17 és 70 év közöttiek a résztvevők

„Aztán 1997-ben visszaépítettük az eredeti szokást. A résztvevők közt vannak 17-18 évesek, 21-22 évesek, de 50-es, sőt, 70 fölötti ember is van a csapatunkban. Úgy érzem, hogy ennek a szokásnak a tovább örökítése nagyon fontos, olyan szempontból is, hogy a települések, az egyes közösségek önértékelése növekszik.

És az is jó hozadék, hogy közösséget kovácsol a betlehemezés is, akárcsak a farsangtemetések. Még akkor is, ha ma már nem házról-házra járunk, hanem úgy, hogy bizonyos házakhoz meghívnak minket külön,

és még azt is megtesszük, hogy a csobotfalvi kultúrházban az idén el fogjuk játszani december 29-én a betlehemest. Ott egy kicsit még utána zenélgetni is lehet, és jó csapatok gyűlnek össze” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy van egy olyan szokásuk, hogy az új családok, akik a faluba költöztek, igénylik, hogy a betlehemezők bemenjenek hozzájuk. „És akkor így bekapcsoljuk a jövevényeket a falu vérkeringésébe.

betlehemes Galéria

A betlehemest játszó székelyföldi csapatok a saját településükön élő eredeti hagyományt elevenítik fel

Fotó: Antal Imre archívuma

Székelyföldről a Csángóföldre is elvitték a betlehemest

Szintén lényeges, hogy a csobotfalvi hagyományőrzők sokat

jártak a moldvai csángó falvakban a betlehemessel is: ilyen például Külsőrekecsin, Nagypatak, Forrófalva, Trunk, sőt, a magyar misén is betlehemeztek Bákóban.

„A kapcsolatok és közösségek erősítése a fontos a hagyományok éltetésében” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy a betlehemezés rendje pedig kialakult: szentmisével kezdik. „Nekem az volt a nagy élmény, amikor mi fogadtuk Csíktaplocával együtt a betlehemes csoportokat, akkor az esemény Csíksomlyón a kegytemplomban kezdődött szentmisével. A ferencesek belementek ebbe a dologba, nekem nagyon nagy öröm volt, hogy elfogadták az ötletet” – mondta a hagyomány működtetője. Kérdésünkre magáról is beszélt: elárulta, hogy őt sokan zenetanárnak mondják, bár tulajdonképpen nem az, viszont csíki népzenét játszanak a csobotfalvi zenekarral, helyi igények szerint. Ebbe a saját helyi gyűjtését is beillesztették. „A közösséget szolgáljuk Isten dicsőségére” – összegzett Antal Imre.

korábban írtuk

Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon
Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon

A karácsonyi ünnepek jó alkalmat kínálnak régi hagyományok felélesztésére, éltetésére. December 26-án, csütörtökön 13 órától a csinódi ökumenikus csutakkápolnánál vendégszerepel a csíkszentdomokosi betlehemes csoport.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek
2025. május 16., péntek

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé

A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé
2025. május 16., péntek

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik

George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik
2025. május 16., péntek

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna

Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna
2025. május 16., péntek

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével

Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.

Újra medvét láttak Bihar megyében
Újra medvét láttak Bihar megyében
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében