A kommunizmus ideje alatt betiltották, de mára újra virágzik a betlehemes népszokása a Székelyföldön
Fotó: Antal Imre archívuma
Élénken él, ugyanis tovább éltetik a Székelyföldön a betlehemes néphagyományát: számos településen a dramatikus játék helyi, eredeti verzióját mutatják be. A Hargita megyei Csobotfalván Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő vette kezébe a betlehemes irányítást immár 1997 óta. Antal Imre a Krónika megkeresésére a kommunizmus alatt betiltott, de manapság újra virágzó szokásról beszélt, arról is, hogy a Csángóföldre is elviszik a pásztorjátékot.
2024. december 26., 18:402024. december 26., 18:40
A karácsonyi ünnepkörhöz számos néphagyomány kötődik, ezek közül némelyek – mint például a betlehemes, ma is él Erdélyben: él és virágzik a hagyomány a Székelyföld több településén is.
A betlehemezés évszázadokon keresztül több volt, mint vallási jelentőségű szokás, hiszen a közösségi élet fontos részének tekintették. Bár napjainkban a hagyomány eredeti formája ritkább, sok helyen újraéled vagy modern keretek között elevenítik fel, így továbbra is a karácsonyi ünnepkör egyik meghatározó és kedvelt eleme maradt.
Kultúrházakban is be szokták mutatni a karácsonyi ünnepkörhöz illeszkedő dramatikus játékot
Fotó: Antal Imre archívuma
Számmisztika, verselés a betlehemesben
A csobotfalvi mozgalom működtetője Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő, akit a betlehemezés hagyományának éltetéséről is kérdeztünk. Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda része 1959-től, 1941-ben még Csíksomlyóhoz csatolták. A településen gondosan ápolják a karácsonyi ünnepkör szokásának hagyományát. A betlehemezés a magyar karácsonyi népszokások egyik legismertebb dramatikus játéka, amely több száz éves hagyományokra tekint vissza. Jézus születésének történetét idézi fel, és
Az előadások során az ünnepi eseményeket énekekkel, párbeszédekkel és olykor bábokkal elevenítik meg, amelyeket a résztvevők saját készítésű kellékekkel és jelmezekkel tesznek színesebbé. Antal Imre kifejtette, a betlehemezés középkori játék, így fontos benne számos részlet: a számmisztika – az, hogy hány szereplője van, hogy miként megy a király, hogyan lépi a verselést – tehát alaposan megszerkesztett játék az egész betlehemes.
A betlehemes eredeti helyi verziója az érvényes
Antal Imre azt is elmondta, hogy karácsony első napján indulnak el betlehemezni, és egészen december 29-ig tart a pásztorjáték megtartása. „A csobotfalvi betlehemest én gyűjtöttem össze a meglévő élő hagyomány alapján. Mivel pedagógus vagyok, azt akartam, hogy a gyermekek, fiatalok közösségi élete legyen élénk.
Mint kifejtette, ő maga 1997-ben indította el Csobotfalván a betlehemezés helyi hagyományának tovább éltetését – ugyanis a dramatikus játék településenként változó, minden falunak sajátos volt a szokása. Felsorolta, hogy számos székelyföldi településen éltetik a pásztorjátékot is, akárcsak a farsangtemetést. December közepén találkozót is tartottak a hagyományőrző csapatok Csíkborzsován, ez volt immár a 10. Székelyföldi Betlehemes Találkozó.
Csángóföldi falvakban is bemutatta a csobotfalvi csapat a betlehemest
Fotó: Antal Imre archívuma
Antal Imre felsorolta azokat a településeket, amelyeken tovább örökítik a karácsonyi szokást:
„Azok, akik a korábbi években bekapcsolódtak a betlehemezésbe diákként, már meglett emberek, de közülük is sokan bekapcsolódnak, a fiatalok mellett. A lényeg, hogy a betlehemes eredeti legyen: vagyis az a változat, amit egy illető településen régen folytattak a régiek. Például a mi csobotfalvi betlehemesünket
Hozzátette, ő maga a Faragó leírását Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutatótól kapta meg, eszerint elevenítik meg a karácsonyi történetet. Ebben a Faragó-féle gyűjtésben szerepel az is, hogy az 1940-es évek elején a betlehemesek kinél próbáltak, hogyan mentek be a házakhoz, az öltözetek is pontosan le vannak írva.
Tiltotta a kommunista hatalom
„Én magam 1997-ben megtaláltam az eredeti csobotfalvi szöveget: egy helyi férfi, idősebb Orbán Árpád mondta el nekem, a szereplőket, a folyamatot, mindent, és ez a gyűjtésem megegyezett a Faragó-féle gyűjtéssel, tehát a mi betlehemesünk biztosan eredeti. Ezt műveljük ma is” – mondta el Antal Imre. Hozzátette, beépítették a játékba a táncmotívumot és az eredeti csíki betlehemes dallamokat, amit más nem nagyon használt.
úgy mentek házról házra, és régen csak fiúk, férfiak vettek részt benne. Most már van két lányszereplőnk is, az Angyal és Mária, a többi mind fiú. És a papok is támogatják ezt a népszokást” – fejtette ki Antal Imre. Arra is kitért, hogy tudomása szerint a szokást a kommunizmus idején, az 1950-es évektől kitiltották nemcsak a templomból, de a társadalomból is: a Hargita megyei kommunista hatóságok kemény kézzel szüntették meg, nagy büntetéseket róttak ki és üldözték az embereket.
A betlehemesben 17 és 70 év közöttiek a résztvevők
„Aztán 1997-ben visszaépítettük az eredeti szokást. A résztvevők közt vannak 17-18 évesek, 21-22 évesek, de 50-es, sőt, 70 fölötti ember is van a csapatunkban. Úgy érzem, hogy ennek a szokásnak a tovább örökítése nagyon fontos, olyan szempontból is, hogy a települések, az egyes közösségek önértékelése növekszik.
és még azt is megtesszük, hogy a csobotfalvi kultúrházban az idén el fogjuk játszani december 29-én a betlehemest. Ott egy kicsit még utána zenélgetni is lehet, és jó csapatok gyűlnek össze” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy van egy olyan szokásuk, hogy az új családok, akik a faluba költöztek, igénylik, hogy a betlehemezők bemenjenek hozzájuk. „És akkor így bekapcsoljuk a jövevényeket a falu vérkeringésébe.
A betlehemest játszó székelyföldi csapatok a saját településükön élő eredeti hagyományt elevenítik fel
Fotó: Antal Imre archívuma
Székelyföldről a Csángóföldre is elvitték a betlehemest
Szintén lényeges, hogy a csobotfalvi hagyományőrzők sokat
„A kapcsolatok és közösségek erősítése a fontos a hagyományok éltetésében” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy a betlehemezés rendje pedig kialakult: szentmisével kezdik. „Nekem az volt a nagy élmény, amikor mi fogadtuk Csíktaplocával együtt a betlehemes csoportokat, akkor az esemény Csíksomlyón a kegytemplomban kezdődött szentmisével. A ferencesek belementek ebbe a dologba, nekem nagyon nagy öröm volt, hogy elfogadták az ötletet” – mondta a hagyomány működtetője. Kérdésünkre magáról is beszélt: elárulta, hogy őt sokan zenetanárnak mondják, bár tulajdonképpen nem az, viszont csíki népzenét játszanak a csobotfalvi zenekarral, helyi igények szerint. Ebbe a saját helyi gyűjtését is beillesztették. „A közösséget szolgáljuk Isten dicsőségére” – összegzett Antal Imre.
A karácsonyi ünnepek jó alkalmat kínálnak régi hagyományok felélesztésére, éltetésére. December 26-án, csütörtökön 13 órától a csinódi ökumenikus csutakkápolnánál vendégszerepel a csíkszentdomokosi betlehemes csoport.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
szóljon hozzá!