Falaznak, vakolnak, újjáépítenek a pécskai Magyar Közösségi Házban
Fotó: Facebook/Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület
Tavaly kicserélték a Pécskai Magyar Közösségi Ház tetejét, idén falaznak, belső javítási munkálatokat végeznek az épületben. Közadakozásból, adományokból, jótékonysági előadásokon és téglajegyek árusításából befolyt összegekből fedezik a több mint százéves porta javítását. A 2018-ban megvásárolt régi udvarház az elmúlt 30-40 évben lakatlan volt, a beszivárgott esővíz annyira megrongálta a tűzfalat, hogy újjá kellett építeni. Minden nehézség, látszólagos hátráltató tényező ellenére Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke úgy érzi: az akadályok csak megerősítik a lelkes csapat tagjait elszántságukban, a megoldásra váró feladatok pedig nem gondot jelentenek – az lenne a baj, ha nem vállalnának erőfeszítést a magyarságért.
2025. augusztus 03., 19:112025. augusztus 03., 19:11
Az Arad megyei Pécska – Klebelsberg Kuno néhai kultusz- és közoktatási miniszter szülővárosa – lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint közel 12 ezer fő (a közigazgatásilag hozzátartozó falvakkal együtt), közülük valamivel többen mint 2300-an vallották magukat magyarnak. Számbelileg ez a második legnagyobb magyar közösség Arad megyében: iskolája, erős hite, civil szervezetei és hagyományos rendezvényei vannak a magyarságnak.
– vallja Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke.
A szervezet 2018-ban vásárolt meg egy régi udvarházat, részben önerőből, részben közadakozásból. A magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni az ötletgazdák, de a kezdeti lendületet megtörte, az adománygyűjtő eseményeket megritkította a koronavírus-járvány, majd az azt követő gazdasági válság, ezért függőben maradt a projekt. Tavaly pünkösdre sikerült kicserélni a tetőt, ami újabb lendületet adott az egyesület tagjainak, és reményt arra, hogy ha összefogással idáig eljutottak, akkor a továbbiakban megvalósíthatják az álmukat. Idén nyáron további nagy munkálatoknak fogtak neki az ódon portán, emellett a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán elnyertek 900 ezer forint támogatást a magyar kormánytól egy kőkerítés építésére.
Az amatőr színjátszással, citeraoktatással, népi mesterségek és népszokások felelevenítésével, illetve köztudatban tartásával foglalkozó egyesület elnöke szerint a folyosó felét is le kellett bontaniuk, illetve a beázás áldozata lett a régi búbos kemence is, amelyik a lebontás sorsára jutott tűzfalra épült. A belső szobákban nincs gond, „csak” repedések látszanak a falon és a padlót kell kicserélni, „de hát ilyen egy több mint százéves ház, amiben negyven éve senki nem tett arrébb semmit.”
A régi kemence igazi kincs volt, sajnos nem élte túl az átépítést
Fotó: Facebook/Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület
„Tavaly sikerült a teljes tetőfelújítás, azt most jól kitámasztották a mesterek, és aláépítették a tűzfalat. Másik két kőműves a ház belső szobáit és a nagy kapualjat javította meg. A meszelést majd mi, közösségen belül megoldjuk, hogy ne fizessünk azért is, és amikor készen lesz, kalákában lefestjük az ablakokat, ajtókat. Az a célunk, hogy szeptembertől, amikor az iskola megkezdődik, a citeraoktatást, a népdalkör, a férfi dalárda próbáit, és mindenféle hagyományőrző programot már ott bonyolítsunk le” – mondta optimistán a Krónikának az egyesületi elnök.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Anyagilag is megterhelő a felújítás: a tűzfal újjáépítésének munkadíja 15 ezer lej volt, és körülbelül 11 ezer lejbe kerültek az alapanyagok. Ehhez jön a belső szobák felújításának ára.
A bevételt az 50 és 100 lej értékű téglajegyek árusításával egészítik ki, idén szeptember 27-én egy jótékonysági magyar bált, november 29-én pedig egy jótékonysági előadást szervez az egyesület. „Ez tulajdonképpen az összefogásról szól. Bízom benne, hogy minden magyar embernek ott, belül fontos az identitás, és ha meghallja, hogy a magyar közösségi ház felújítására gyűjtünk, jegyet vált, és ezzel is támogatja a munkálatokat” – fejezte ki reményét.
Téglajegyek vásárlásával támogatható a felújítás
Fotó: Facebook/Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület
Közbevetésünkre, hogy nem érzik-e úgy az egyesület vezetőségi tagjai, hogy egy nagy gondot vettek a nyakukba a Magyar Közösségi Ház tervével, Balta-Taics Tünde határozott nemmel felelt.
A tavalyi tetőcsere után azt nyilatkozta a hagyományőrző egyesület elnöke, hogy egy tájházat rendeznek be az épületben, és az udvaron alakítanak ki egy közösségi teret, de mostanra változott a terv.
Batla-Taics Tünde 2018-ban, a Magyar Közösségi Ház tervének ismertetésekor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ha a meglévő három szobát tájháznak alakítjuk át, nem lesz, ahol a gyerekekkel a foglalkozásokat tartsuk. A tájházra tehát csak akkor fog sor kerülni, ha az a bizonyos kultúrpajta, amit fából szeretnénk építeni az udvaron, egy nagy közösségi térrel és műhelyekkel, majd megvalósul. Hogy abból mikor lesz valami, nem tudom, de bízom benne, hogy az is meglesz” – nyilatkozta derűlátóan Balta-Taics Tünde.
2020 augusztusában, a magyar államalapítás ünnepén felavatták a közösségi ház névtábláját, amit egy faragott kapura szereltek. Előbbi Ferencz Botond kovásznai fafaragó, utóbbi Bartos Tünde székelyudvarhelyi népművészeti festő munkája. Az alföldön kissé tájidegen kapuról akkor Szép Zoltán, az egyesület alelnöke azt mondta, hogy egy jelkép:
Pécska a magyar szellemi élet több jeles személyiségének a szülőhelye: gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter (akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében), a múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író (tavaly róla nevezték el az iskolát), Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is ott látta meg a napvilágot.
Díszes kapu a Magyar Közösségi Ház előtt
Fotó: Facebook/Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület
Az 1956-os magyar forradalmat követő legnagyobb romániai koncepciós per, a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevével fémjelzett per több elítéltje is pécskai illetőségű; a meghurcoltak emlékét obeliszk őrzi a katolikus templom melletti Szentháromság-parkban.
Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye. A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát.
2024-ben visszaesett Romániában az újraerdősített területek nagysága, különösen a tűlevelű és lombos fajok esetében. Összesen valamivel több mint 25 ezer hektárra terjedtek ki az erdőmegújítási munkálatok.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!