Ma már csak tucatnyi korondi mester űzi a régen divatos taplászatot (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat. A sokak által nem ismert mesterségről, a taplászatról, melynek alapanyaga a fákon növő tapló, s melyet egész Európában már csak Korondon művelnek, Zsigmond Győző gombaszakértő írt könyvet.
2025. február 23., 14:292025. február 23., 14:29
A népi mesterségek világa tele van különlegességekkel, olyan hagyományokkal, amelyeket egykor sokan műveltek, de mára már csak kevesek őriznek. Ilyen a korondi taplászat is, amelynek múltja, jelene és remélhetőleg a jövője is egyaránt izgalmas.
A Sepsiszentgyörgyön élő, tordai származású Zsigmond Győző évek óta kutatja a népi gombászatot, azaz etnomikológia területét, és számára nemcsak az ehető gombák vagy a gyógyhatású fajok érdekesek, hanem azok a gombák is, amelyeket ipari vagy kézműves célokra használnak fel. A taplászat különösen megragadta a figyelmét, hiszen ez az egyik legősibb, mégis mára szinte teljesen eltűnt mesterség.
A korondi toplászat címmel nemrég megjelent könyvének is egyik kulcsgondolata, hogy noha a taplászatot egykor Európa számos országában gyakorolták, mára (szinte) csak Korondon maradt fenn ez a mesterség. Éppen ezért – bár a taplászat nem szerepel hivatalosan a hungarikumok tárában – Zsigmond Győző a kiadvány alcímében így hivatkozik rá, hiszen a taplászat immár egyedülálló magyar érték.
Egy kis betekintést nyújtva a kötetbe, a szerző elmesélte, hogy a mesterség fennmaradását több tényező is fenyegeti. Egyrészt rendkívül munkaigényes és fizikailag is megterhelő folyamat, amelyet kevesen vállalnak: míg 15-20 évvel ezelőtt még mintegy 200 ember foglalkozott vele, ma már alig tucatnyian maradtak. Szerencsére a tucatnyi mester között akadnak fiatalok is, így van esély a mesterség fennmaradására.
Azonban van remény: kísérletek folynak a taplógomba termesztésére, amely, ha sikerrel jár, megoldást jelenthetne az alapanyaghiányra. Bár egyelőre még kísérleti stádiumban van, a kutatók bíznak benne, hogy sikerül fenntartható módon termeszteni ezt a különleges gombát.
A szakértő azt is elmondta, hogy a taplótermékekre egyre nagyobb a kereslet, de főként külföldön:
Egy firenzei cég például kifejezetten Korondról szerzi be a taplót. Míg a külföldiek felfedezték ennek az ősi anyagnak az értékét, addig az erdélyi turisták körében alig tapasztalható iránta érdeklődés, a Székelyföldre látogató turisták inkább a hagyományos korondi kerámiákat részesítik előnyben.
Zsigmond Győző könyve egyfajta tisztelgés a mesterség művelői előtt, és egyben egy felhívás is: nem szabad hagyni, hogy ez a különleges tudás és kultúra eltűnjön. A fiatalok ösztönzése és a mesterség modern környezethez való igazítása kulcsfontosságú lehet abban, hogy a taplászat tovább éljen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!