Egyre gyakoribbak Erdélyben a névtalálkozók, tágabb családi összejövetelek, és felerősödni látszik a családfakutatás, a rokonoki szálak feltérképezése.
Mára már kevesen űzik a kovácsmesterséget, de az emberiség egyik legősibb foglalkozásának azért még akadnak szerelmesei: ilyen a Szatmár megyei Vámfaluból származó, Spanyolországban élő Mali Lőrinc.
Tizenhat ház – nyolc Szászkézdről és nyolc Miklósfalváról – került fel Maros megyében a hagyományos építészetű falvak útvonalára. Helyreállításukat az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozzák.
Második alkalommal tartottak a nyárádszentlászlói szövőházban műhelymunkát, ahol ezzel az elfeledett mesterséggel ismerkedhettek meg a résztvevők.
Nemcsak kapcsolatok teremtését és ápolását, nemcsak a sokszor elcsépeltnek érzett „hagyományőrzés” gesztusát helyezik előtérbe az erdélyi városok magyar közösségeinek ünnepei, ennél jóval többről szólnak.
A hagyomány és modernitás találkozását tűzte ki fő céljául a nagyajtai Várfesztivál első, ingyenes kiadása, amely színes porgramkínálattal, közösségi élményekkel és valamennyi korcsoportot megszólító foglalkozásokkal várja az érdeklődőket.
A nagykárolyi Károlyi-kastély múltja szorosan kapcsolódik a szatmári svábokhoz, hiszen 300 évvel ezelőtt Károlyi gróf, a kastély egykori tulajdonosa hozta őket a vidékre, hogy megműveljék a földeket.
Több magyarlakta erdélyi községben hagyományos házakat újítanak fel az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási terv keretében.
Májusban nyílik meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége.
A háború elől Kolozsvárra érkezett, többségében ortodox vallású ukrán menekültek idén a húsvétot otthonuktól, családjuktól távol is megünneplik.
A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány közel harminc éve élteti a tojásírás hagyományát gyerekek és felnőttek körében egyaránt. A kilencvenes évek családias hangulatú alkalmai azóta több száz résztvevős rendezvénnyé nőtték ki magukat.
Benke Paulinát, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hagyományőrzőjét a Bákó környéki csángómagyarok húsvéti szokásairól, a régi és az újraélesztett hagyományokról faggattuk nagyhéten.
Székelyföldi, gyimesi és Brassó környéki mintákkal díszített tojásokkal várják a feltámadás ünnepét a Fehér megyei Csombord faluban.
Hagyományos magyar motívumokkal díszíti, méhviasszal rajzolja a tojásokat Tordán Józsa Emese Rozália tanítónő, Józsa István Lajos unitárius lelkész felesége.
Erdély több tájegységéből származó viseletdarabokból, háztartási és lakástextíliákból mutat be válogatást Megőrzött múlt címmel a kincses városban az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
Késekről, bicskákról és egyéb különleges vágóeszközökről tudhattak meg többet azok, akik kedden este részt vettek Kun Árpád György kolozsvári késkészítő mester, szobrász előadásán a Bulgakov kávéházban.
A szalonnák fűszeres ízvilágát ismerhetik meg azok, akik március 11–13. között a kolozsvári Bulgakov kávéház udvarára látogatnak, ugyanis idén tizedik alkalommal szervezi meg a SzalonnaFesztet az Erdélyi Kézműves Céh.
A hagyományos farsangi szokásokat mára már csak bizonyos erdélyi falvakban találjuk meg. Barabás László néprajzkutatóval az alakoskodás ma is élő hagyományát, erdélyi pedagógusokkal pedig a gyerekek jelmezválasztási szokásait jártuk körül.
Látogatottsági adatok