Mágia és misztikum: felelevenítették a Szent Iván-éji tűzugrás népszokását

tűzugrás

A tűzugrás hagyománya a pogány szokásokban gyökerezik

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Néphiedelemben gyökerező mágia, a nyári napforduló misztikuma, a jó termés meghálálása, egészség- és szerelemvarázsló erő – megannyi titokzatosság, ami Szent Iván éjszakájához köthető, és amit eleink az ilyenkor meggyújtott máglya parazsának átugrásával, a tűzugrással tettek emlékezetessé. A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely az múlt hétvégén, szombaton – a nyári napforduló estéjén – szervezte meg a város főterén az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.

Pataky Lehel Zsolt

2025. június 23., 19:222025. június 23., 19:22

Az Arad megyei Pécskán még 1980-as években is szokás volt Szent Iván éjjelén minden utcában tüzet gyújtani. Ezt a szokást elevenítették fel néhány évvel ezelőtt, és immár e köré szerveződik a Pécskai Magyar Napok elnevezésű kulturális-hagyományőrző-szórakoztató rendezvénysorozat, amely idén egy héten keresztül zajlott: Szentháromság vasárnapján a templombúcsúval kezdődött, a hétvégén szentmisével és a világháborús pécskai hősökre való megemlékezéssel zárult, de közben volt filmvetítés, képzőművészeti kiállítás, könnyűzenei koncert, néptáncműsor és a már említett szombat esti tűzugrás.

Engi Márta Ildikó, Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes elnöke és férje, Engi Illés örömmel nyugtázta, hogy idén megtarthatták a tűzugrást, ugyanis az előző három évben az időjárás mindig közbeszólt: a tűzgyújtást és a szertartásszerű táncokat megtarthatták az I. Mihály királyról elnevezett főtéren, de utána mindig olyan erős szél kerekedett, hogy biztonsági okokból el kellett oltani a tüzet, sőt a közönség is hanyatt-homlok menekült a standokat és sátrakat borogató vihar útjából.

Idén kegyes volt az időjárás a szervezőkhöz, és a nyári napforduló estéjén, szombaton megtarthatták a Szent Iván-éji tűzugrást (bár Szent Iván éjjele június 23-ról 24-re virradóra van).

A tűzgyújtás ceremóniáját a Búzavirág tagjai végezték, a tűz körültáncolására, majd a tűzugrásra bárki vállalkozhatott a jelenlévők közül.

A tűzgyújtás ceremóniája •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A tűzgyújtás ceremóniája

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Ez a szokás a miénk! Dédnagyanyám mesélte, milyen szépek voltak a Szent Iván-éjszakák régen, és nagyon örvendek, hogy feltámasztottuk ezt a hagyományt. Remélem, a következő években is minél többen vesznek majd részt rajta” – mondta Ludmaj Zsolt, a Búzavirág felnőtt néptáncegyüttesének tagja. Az együttes és annak háttérintézménye, az egyesület elevenítette fel a pécskai hagyományt, és már a szervezők sem tudják, pontosan mikor kapcsolták össze a tűzugrást az először 2013 áprilisában megszervezett Pécskai Magyar Napokkal.

Idézet
Ez a szokás tulajdonképpen Keresztelő Szent János születésének évfordulójához kötik. A szenteknek általában a haláluk időpontját tartjuk számon, kivéve Jézus Krisztus, Szűz Mária és Keresztelő Szent János esetében, akiknek a liturgikus világban megtartották a születésük időpontját is. Viszont a nyári napfordulóhoz rengeteg pogány szertartás kapcsolódott, a tűz gyújtása és átugrása például. A legtöbb Szent Iván-éji dal Nyitra vidékéről és a Szentiván- előnevű erdélyi településekről származik” – magyarázta a Krónikának Engi Márta Ildikó.

A tűzugrás a rendezvénysorozat „fénypontja”

Ma a főtéren zajlik a tűzugrás, de régen szinte minden utcában megszervezték. „Anyósomtól tudom, hogy még az 1980-as években is volt ilyen Pécskán. Az utca végében összegyűltek a lakók, és az árokban raktak tüzet, amit a gyerekek, majd később a felnőttek is átugrottak. Ilyenkor érett a Szentiván-alma – ma már alig van ilyen fa a városban –, és az ették, de némely háziasszony pogácsát hozott, és avval kínálgatta az összegyűlteket” – folytatta a civil szervezet elnöke, aki szerint a Szent Iván-éji tűzugrás a Pécskai Magyar Napok fő programpontja lett.

Engi Márta Ildikó konferál •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Engi Márta Ildikó konferál

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Idézet
Más ilyen több napos fesztivál csúcspontja a tűzijáték szokott lenni, nálunk, Szent Iván-éjkor a tűzugrás a csúcspont” – mondta,

hozzátéve, hogy magyar mapoknak az is a célja, hogy ne csak szórakozást nyújtson, hanem a magyar identitástudat megerősítésében is segítsen Pécskán, mert 40 éves pedagógiai sokszor tapasztalta azt, hogy színmagyar családok a gyerekeiket román iskolába íratták, és „a fiatalok identitásukat vesztették válnak, kell egy útmutató, ami visszavezeti őket a gyökereikhez”.

Bartók András, aki a Pécskai Magyar Napok 2013-as elindításakor volt a Búzavirág elnöke, örömmel nyugtázta, hogy 12 év után is van folytatása a rendezvénysorozatnak.

Pécskán él a megye második legnagyobb számú magyar közössége, ugyanis a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ami az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka,

és Bartók szerint „szerencsés helyzetben” vannak abból a szempontból, hogy több magyar rendezvény van Klebeslberg Kunó néhai közoktatási miniszter szülővárosában. „A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület is rendszeresen szervez programokat, említhetjük a templombúcsút, de a városnapok alkalmával is vannak kimondottan magyar rendezvények. Csak sajnos azt látom, hogy mindegyikre nagyjából ugyanazok kíváncsiak, sokan távol maradnak ezektől a közösségi programoktól, és nem tudom megfejteni ennek az okát” – jegyezte meg kissé csalódottan.

A főtéren zajlik a Pécskai Magyar Napok rendezvénysorozata, így a tűzugrás is •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A főtéren zajlik a Pécskai Magyar Napok rendezvénysorozata, így a tűzugrás is

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Kocsik Imre helyi RMDSZ-elnök, a város alpolgármestere azonban úgy vélte: a vissza-visszatérő résztvevők a bizonyíték rá, hogy

a pécskaiak magukénak érzik a magyar napokat,

és az eltelt 12 év a bizonyíték rá, hogy van létjogosultsága a rendezvénysorozatnak, amit reményei szerint legalább további 12 évig szeretnének megtartani.

korábban írtuk

A nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodó volt főispán nevét vette fel a partiumi város magyar tagozatos iskolája
A nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodó volt főispán nevét vette fel a partiumi város magyar tagozatos iskolája

Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.

korábban írtuk

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez
Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez

Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Román–magyar határrendészeti akció: drága táblagépeket és csempészcigit is „kiszimatoltak”

Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.

Román–magyar határrendészeti akció: drága táblagépeket és csempészcigit is „kiszimatoltak”
2025. június 23., hétfő

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata

Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.

Hőség ront a fél országra
Hőség ront a fél országra
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

2025. június 23., hétfő

Nem tartja megfelelőnek az aradi helyszínt hősi temetőnek a magyar honvédelmi minisztérium

A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.

Nem tartja megfelelőnek az aradi helyszínt hősi temetőnek a magyar honvédelmi minisztérium
2025. június 22., vasárnap

Kilyén lovasa nyerte a Székely Vágtát, amelyen súlyos baleset történt

A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.

Kilyén lovasa nyerte a Székely Vágtát, amelyen súlyos baleset történt
2025. június 22., vasárnap

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására
2025. június 22., vasárnap

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét

Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét
2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken