A romániai lakosok 32 százalékát fenyegette tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye; ez messze a legmagasabb arány az uniós tagállamok között – derül ki az Eurostat szerdán közzétett jelentéséből.
Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.
Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Januárban a tavaly decemberi 3,4 százalékról 3,1 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban; a romániai infláció kétszerese volt az uniós átlagnak – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
A romániai viszonyoktól, gondolkodásmódtól kissé idegen, éppen ezért meglepő megelégedettséget tükröz egy friss Eurostat-felmérés, mely Európa legjobb 10 városa közé sorolja Kolozsvárt életminőség tekintetében.
Egybehangzóan és határozottan cáfolják román közgazdászok is, hogy a valóságot tükröznék azok az állítások, amelyek szerint Románia gazdaságilag meghaladta volna Magyarországot. A Világbank és az Eurostat adatai sem támasztják alá ezt.
Októberben jelentősen mérséklődött az éves infláció az euróövezetben és az Európai Unióban, de a romániai infláció az egyik legmagasabb az EU-ban – közölte pénteken az EU statisztikai intézete, az Eurostat.
A múlt évben az Európai Unió 25-34 éves lakossága 42 százalékának volt felsőfokú végzettsége, és két romániai régió állt az utolsó helyeken: Dél-Munténia és Délkelet-Románia, ahol a fiatal egyetemi diplomások aránya 16, illetve 17 százalék volt.
Az év első felében tovább emelkedtek az uniós háztartási fogyasztók számára megszabott villamosenergia-árak, 2022 azonos időszakához képest az átlagár jelentősen, 25,3 euró/100 kWh-ról 28,9 euró/100 kWh-ra nőtt.
Az EU-ban a júliusi 6,1 százalékról 5,9 százalékra mérséklődött, Romániában pedig 8,9 százalékról 9,3 százalékra nőtt az éves infláció az Eurostat kedden közzétett végleges adatai szerint.
A romániai közép- és felsőfokú végzettségűek egyharmada a munkanélküliek körét gyarapítja az iskola befejezése után – derül ki az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatsoraiból.
A májusi 7,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában jegyezték – közölte szerdán az Eurostat.
Az Európai Unió lakosságának mintegy 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy 2022-ben kétnaponta egyszer húst, halat tartalmazó ételt vagy ennek megfelelő növényi eredetű táplálékot fogyasszon, ami egy százalékkal több, mint 2021-ben.
A tavaly az Európai Unió országaiban élő 15 és 29 év közötti fiatalok 11,7 százaléka nem dolgozott, nem is tanult vagy vett részt valamilyen képzésben; ezeknek a fiataloknak az aránya Hollandiában volt a legalacsonyabb, és Romániában a legnagyobb.