Grafikonon a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagfiztése
Fotó: Eurostat
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban, 6,5 százalékkal magasabb a 2022-ben regisztrált 35 600 eurónál.
2024. november 07., 21:252024. november 07., 21:25
Az uniós tagállamok közül Luxemburgban (81 100 euró), Dániában (67 600 euró) és Írországban (58 700 euró) volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves kiigazított átlagkeresete,
– idézte az Eurostat csütörtöki közleményét az Agerpres.
Mint ismeretes, immár évek óta folyamatosan vitát szül, hogy Románia ilyen és olyan tekintetben valóban beérte, megelőzte-e Magyarországot, mennyire tükrözik a valóságot a különböző statisztikai adatok. A minap – amint arról beszámoltunk – a budapesti parlamentben is felmerült a téma, miszerint Románia megelőzi Magyarországot.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor. A miniszterelnök Facebook-oldalán külön bejegyzésben is kiemelt gondolatot az azonnali kérdések órájában fogalmazta meg Orbán Viktor, ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva az Országgyűlésben.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Hajszálnyival megelőzte Románia Magyarországot az egy főre eső hazai össztermék (GDP) tekintetében, ám ez nem jelenti azt, hogy jobban is élünk, mint az anyaországiak.
Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!