Lövétei Lázár László székelyföldi költő kapja a Balassi Bálint-emlékkardot 2018-ban az irodalmi díj testületének csütörtöki döntése alapján.
Sikeresnek bizonyult a költő születésének 140. évfordulóján elindított, 140 év 14 hónap alatt elnevezésű rendezvénysorozat nyitánya Nagyváradon.
Irodalmárként való indulásáról, kutatási területéről, költészetének vezérmotívumairól is beszélt Balázs Imre József költő, irodalomtörténész és -kritikus az Erdélyi Magyar Írók Ligája által szervezett kedd esti kolozsvári beszélgetésen.
Személyes történeketek, emberek közötti kapcsolatok ihlették a Hosszú évek óta, illetve a Pillantás című szerzeményeket, amelyeket Erdély legszebb dalainak választottak. Simó Annamari, illetve a Vecker együttes frontembere, Nemes Tibor mesélt lapunknak.
György Alida és Székely Örs erdélyi, valamint Parti Nagy Lajos és Szöllősi Mátyás magyarországi szerző kapja idén a Látó irodalmi folyóirat nívódíjait.
Ady Endre olyan magyar költő volt, akiben megtestesült a nemzet minden fájdalma és minden gondolata – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a költő születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett Ady-esten csütörtökön Szatmárnémetiben.
Ady Endre születésének 140. évfordulóján háromnapos megemlékezéssorozatot tartanak három helyszínen. A Szatmárnémetiben, Érmindszenten és Nagykárolyban szervezett, csütörtökön kezdődő eseményeken irodalmárok, politikusok, egyházi személyiségek értékelik a költő életművét, jelentőségét.
A költő születésének 140. évfordulóján, november 22-én kezdődő és halálának 100. évfordulójáig, 2019. január 27-ig tartó eseménysorozatot szerveznek Nagyváradon – jelentették be az Ady Endre Emlékmúzeumban.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) díjazta hétfő este a kolozsvári Bánffy-palotában a magyar nyelv napja alkalmából az RMDSZ és a szövetség által létrehozott Communitas Alapítvány.
Hogyan és meddig lehet vegyíteni a magasztost a profánnal, milyen az új kötetében megjelenő istenkép, mely költők életműve hat költészetére, mit gondol az alkotómunka és egzisztenciateremtés összefüggéseiről – többek közt erről beszélt a Krónikának Varga László Edgár költő.
Az egyháznak is oda kell figyelnie a kortárs kultúra felől érkező jelzésekre, amelyekkel a hagyományok alapján vitázhat ugyan, de nem zárkózhat el előlük, az ugyanis eltunyuláshoz, eljellegtelenedéshez vezetne.
Csaknem 10 millió forinttal támogatja a külhoni magyar kultúrát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága a Művészeti Karaván és az Irodalmi Karaván című meghívásos pályázatokon keresztül.
A tapasztalás érdekli és az, aminél nincs lejjebb – mondta hallgatóságának Röhrig Géza költő, színész, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője, aki Genezis című előadás-sorozatának állomásaként Kolozsváron tartott előadást.
A 2014-ben elhunyt Kinde Annamária költészetéről írt kötetet Demeter Zsuzsa irodalomkritikus, aki a nemsokára megjelenő, Szandra May a hóhullásban című könyvről, a költőnek az erdélyi lírában betöltött helyéről is beszélt.
A posztmoderntől, a ma „tisztességtelen” irodalmától a felszabadító klasszikusokhoz menekül Balla Zsófia, aki a Kolozsvári Társaság új tagjaként bevallotta: nem lett pesti, „élete főteste” Kolozsvár.
Egyetlen dologban értettek egyhangúlag egyet a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfői évadnyitó estjének résztvevői Varga László Edgár költő új versciklusa kapcsán: nagyon jó.
A fordítás műhelytitkairól, a műfordításban bekövetkező korszerűsödésről, az eredeti alkotáshoz való viszonyulás szabadságáról, Salinger Zabhegyezőjének „újrafordításáról” is beszélt Barna Imre műfordító Nagyváradon.
Most megjelenő, Bodzabél című gyerekverskötetéről, az ihlet és a jó vers természetrajzáról, a gyerekeknek és felnőtteknek szóló alkotások közti nem létező határvonalról beszélt László Noémi költő a Krónikának.
Látogatottsági adatok