Irodalmárként való indulásáról, kutatási területéről, költészetének vezérmotívumairól is beszélt Balázs Imre József költő, irodalomtörténész és -kritikus az Erdélyi Magyar Írók Ligája által szervezett kedd esti kolozsvári beszélgetésen.
2017. november 22., 16:302017. november 22., 16:30
2017. november 22., 17:022017. november 22., 17:02
Hogyan lett az udvarhelyi matekzseni diákból irodalmár, miként kezdett foglalkozni az erdélyi magyar avantgárddal, milyen volt a kapcsolata az Előretolt Helyőrség irodalmi csoportosulással és kiadóval, hogyan dolgozott a Korunk című lap főszerkesztőjeként, mik költészetének vezérmotívumai – többek közt ezekre a kérdésekre válaszolt Balázs Imre József költő, irodalomtörténész- és kritikus, egyetemi tanár, aki az az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) havi beszélgetéssorozatának vendége volt kedden este a kolozsvári Bulgakov kávéházban.
többek közt Szilágyi Domokos és angol irodalmi szövegek hatására döntött úgy, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakát választja, majd az egyetem elvégzése után tanárként a bölcsészkaron maradt.
László Noémi úgy fogalmazott, Balázs Imre József „matekes” múltja nem tagadható le, hiszen költőként, irodalomtörténészként- és kritikusként is a reálosokra jellemző következetesség, leleményesség, logikusság jellemzi. Szó esett arról is, hogy bár a meghívott az Előretolt Helyőrség irodalmi csoportosulás és kiadó tagja volt a kilencvenes években, első kötete a Mentor kiadónál látott napvilágot.
„A Helyőrségesek egyfajta ellenségképet kreáltak, ez is összetartotta őket, például nem szívlelték Esterházy Péter, Nádas Péter, Garaczi László műveit, nekem viszont nagyon tetszettek ezek a szerzők. Orbán Jánosék arra vágytak, hogy ők legyenek a vagányak, a Rejtő Jenő nyomdokain haladók, akiket mindenki titokban olvas a pad alatt. Bár szeretem a Helyőrségnél megjelent első köteteiket, én valahogy másképpen közeledtem az irodalomhoz. Az iskolában atletizáltam, már gyerekként is inkább a hosszútávfutást kedveltem, azt hiszem, e tekintetben nem sokat változtam” – mondta Balázs Imre József.
László Noémi és meghívottja, Balázs Imre József
Fotó: Vallasek Júlia
Bár először Ignotius Hugó kritikusról, a Nyugat első főszerkesztőjéről akarta írni dolgozatát, munka közben kiderült számára, hogy a költészeti antológiákban „üres” a Bartalis János és Horváth Imre születése közti 13 év, és épp ez az időszak az erdélyi magyar avantgárd, amit többek közt Becsky Andor, Becski Irén, Reiter Róbert neve fémjelez. „Úgy érzem, egyfajta jóvátételi gesztus volt, hogy az ő életművükkel foglalkoztam.
– mutatott rá a meghívott.
Az esten természetesen szó esett Balázs Imre József versesköteteiről – a gyerekei ihlette gyermekverskötetekről is, a szerző több verset is felolvasott a 2014-ben a Sétatér Könyvek kiadónál megjelent, Jung a gépteremben című, valamint a 2009-ben a Koinóniánál megjelent Fogak nyoma című kötetből. Költészetében hangsúlyos szerepet kap három visszatérő motívum: a buszsofőr, a vidra, és Jung motívuma, mint a szerző mondta, ezeket a mítosz fogalmával kötné össze. „Végül is buszsofőrmítoszt írtam meg a „ki viszi haza a buszsofőrt?” című ciklusban, ahogy vidramítoszt írtam a vidrakönyvben. Bizonyos helyzetekben a mítosz nyelve egyszerűbben köti össze az embereket, mint a ráció nyelve, hiszek abban, hogy vannak „jó” mítoszok is.
Aztán ráéreztem arra, hogy a mítoszban valahol ott kell lennie a földnek és víznek mint őselemnek, amelyekhez a vidrának köze van, és ezzel el is kezdődött egy hosszabb, jungiánus vizsgálódás, amelynek lényege, hogy a vidrában mintegy utólag, a könyv megírása után is magamra ismertem” – mondta el a Krónikának az estet követően a szerző.
A beszélgetésen az is elhangzott, hogy
Ez idő alatt, mint kifejtette, igyekezett a nyomtatott folyóiratot „mozgékonyabbá" tenni, elmozdítnai a már megkerülhetetlen online világ irányába, főszerkesztése ideje alatt a Korunk meghívására olyan szerzők látogattak el Kolozsvárra, mint Krasznahorkai László, Nádas Péter, Oravecz Imre, Závada Pál, Parti Nagy Lajos.
Fotó: Vallasek Júlia
Az esten szó esett arról is, hogy Balázs Imre József a dalszöveg versként való működését is vizsgálja, egyetemi hallgatói szakdolgozatokat írnak a témában.
– mutatott rá a meghívott, aki az est záróakkordjaként saját megzenésített verseit szólaltatta meg énekkel és gitárzenével.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!