Milyen, a sámánizmussal rokonítható kulturális elemeket őriztek meg a Moldvában élő katolikus csángó magyarok? Erre keresi a választ Pozsony Ferenc néprajzkutató a hétvégén nyílt kiállításon keresztül, amely a háromszéki Zabola Csángó Néprajzi Múzeumában látható.
Zsúfolásig megtelt vasárnap délután a bákói Szent Miklós plébániatemplom a jászvásári püspökség által engedélyezett első magyar nyelvű misére – mondta el az MTI-nek Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vallási felelőse.
Engedélyezte a jászvásári római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban – közölte szerdai számában a Ziarul de Bacău helyi napilap.
A szokások, hagyományok előtt tisztelegnek az augusztus 24–26. között a Gyimesekben szervezendő 13. csángó túróspuliszka-fesztiválon.
A magyar köztársasági elnök történelmi látogatása megerősítette a csángó közösségben azt az érzést, hogy fontosak a magyar anyaország számára – jelentette ki a Krónikának Pogár László, a csángók közösségi vezetője.
Először kereste fel magyar köztársasági elnök a moldvai csángó közösséget. Áder János a Bákó megyei Lészpedre látogatott pénteken, ahol a moldvai magyar oktatási program egyik új helyszínén csángó hagyományőrzők énekes, táncos, mesemondó műsorral fogadták.
A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.
Egy finn kutató szerint a moldvai csángók igénylik anyanyelvük újraélesztését, ez az igényük sokkal élőbb, mint a finnországi számi vagy lapp közösségé.
Tizenkét órás programmal és hajnalig tartó táncházzal várja az érdeklődőket az idei Csángó bál, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban – mondta el Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Megnyílhat az út Antal Veronika boldoggá avatása előtt, miután a Szentszék elismerte vértanúságát.
Értékeik és hagyományaik erőteljes népszerűsítésével kitörnének Brassó árnyékából a barcasági csángók. A tíz vidéki település magyarsága rájött, hogy a térség népszerűsítése nélkül még a szomszédos székelyföldiek sem igazán tudnak sokat róluk.
A kisgyerekeket is bevonná moldvai oktatási programjába a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a lurkók még a szótárrobbanás előtt, első nyelvként sajátíthassák el a magyart. A csángóföldi oktatók szerint ez lassíthatná a nyelvváltás folyamatát.
Szakképzett pedagógusok jelentkezését várják Csángóföldre, ahol az év végi fluktuáció ellenére stabilizálódni látszik az oktatók köre. A magyar oktatási programot működtető RMPSZ elsősorban a helyi hagyományőrzőkre és fiatalokra épít.
A gyimesi csángó magyarok egyházi és oktatási intézményei összesen 650 millió forintos támogatást kapnak a magyar kormánytól – jelentette be pénteken Gyimesbükkön Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
Tizenhárom moldvai csángó településről érkeztek azok a kicsik és nagyok, akik mesét mondtak a Bákó megyei Lujzikalagor Disznyó-hegyén lévő öreg diófa alatt. Ízes nyelvjárásukra, elmondott tréfás történeteikre, kincsükre Szili Katalin is kíváncsi volt.
Látogatottsági adatok