Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, Sántha Attila nyelvész, költő és csángó meghívottak a zabolai kiállítás megnyitóján
Fotó: Bokor Gábor/ Háromszék
Milyen, a sámánizmussal rokonítható kulturális elemeket őriztek meg a Moldvában élő katolikus csángó magyarok? Erre keresi a választ Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a hétvégén nyílt kiállításon keresztül, amely a háromszéki Zabola Csángó Néprajzi Múzeumában látható.
2019. január 30., 14:302019. január 30., 14:30
A Sámánisztikus hagyományok moldvai csángó falvakban? című kiállítás két hónapig látogatható a háromszéki Zabola Csángó Néprajzi Múzeumában. A vasárnap nyílt tárlat anyagán keresztül Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár arra a kérdésre keresi a választ, léteznek-e sámánisztikus hagyományok a moldvai csángó falvakban.
Pozsony Ferenc tanulmányában azt írta,
Világképüket reprezentáló szövegeik (rítusénekek, ráolvasások, hiedelemtörténetek), valamint mágikus gyakorlataik (pl. hejgetés, urálás, esővarázslás, betegségelhárítás) számtalan olyan elemet tovább éltettek, melyek keleti népek sámánisztikus medvekultuszával, rítusaival, valamint balkáni népek hasonló gyakorlatával mutatnak azonos vonásokat. A kiállítást méltató Sántha Attila költő, nyelvész úgy fogalmazott, a gyűjtemény a moldvai hejgetés, urálás, medvetáncoltatás kapcsán a keletről hozott elemek, sámándob, maszk világát próbálja feltárni. Arra is kitért, nem egyszerű kérdés, hogy honnan eredeztethető az úgynevezett „révüléses” népszokás, ami a táltosokhoz, sámánokhoz köthető.
– mondta a méltató.
Kitért arra is, hogy a moldvai hejgetés, urálás kapcsán feltevődik a kérdés, ki hatott kire: a magyarok a románokra, vagy fordítva. Pozsony a sámándob használata kapcsán egyértelműen jelzi, hogy ez keleti elemnek minősül, a románok valamelyik keleti népcsoporttól (magyarok/csángók, kunok, besenyők) vehették át. Sántha Attila arról is beszélt, hogy párhuzamok fedezhetők fel a hejgetés szövege és a finn Kalevala nemzeti eposz szövege közt. Mint kifejtette, az úgynevezett hejgetők, urálók vezetői Kerecsenyen (a Piatra Neamț melletti hegyen) találkoztak évente egyfajta eligazításra még a kommunizmus idejében is. „Hogy mi történt ott, nem tudjuk, azt sem, ki volt az »eligazító«, azt viszont láthattuk, hogy a román belügyi szerveknek első dolguk volt ezt megszüntetni mondvacsinált okokkal” – fogalmazott a méltató. Arról is beszélt,
illetve mennyire választhatók el azok a román hagyományoktól.
A tárlatnyitón az érdeklődők a Medvék, hejgetők, urálók című katalógust, valamint az anyag gyűjtése során készült kisfilmet is megismerhették. A katalógus és a kisfilm Kinda István muzeológus, néprajzkutató közreműködésével készült. A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum honlapján az olvasható, az intézmény idén időszakos kiállítások keretében mutatja be a székely és a csángó gyapjúszőnyegek legértékesebb darabjait, valamint a 19. századi erdélyi, székelyföldi festett bútorgyűjteményük elmúlt években szakszerűen restaurált példányait. Nagyobb szabású kiállítást terveznek azokból a zabolai tárgyakból is, amelyeket a Székely Nemzeti Múzeum őrzött meg napjainkig. Ebben az évben is külön figyelmet fordítanak arra, hogy székelyföldi fiatal muzeológusok, etnográfusok segítségével a kolozsvári néprajz szakos egyetemi hallgatók megismerkedjenek a vidéki múzeumi munka mindennapjaival.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!