Lassítanák a nyelvváltást: kiterjesztenék a csángó oktatást

Mentenék az örökséget. A legkisebbeket is bevonnák a csángóföldi oktatásba, hogy első nyelvként sajátítsák el a magyart •  Fotó: Csángó.rmpsz.ro

Mentenék az örökséget. A legkisebbeket is bevonnák a csángóföldi oktatásba, hogy első nyelvként sajátítsák el a magyart

Fotó: Csángó.rmpsz.ro

A kisgyerekeket is bevonná moldvai oktatási programjába a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a lurkók még a szótárrobbanás előtt, első nyelvként sajátíthassák el a magyart. A csángóföldi pedagógusok szerint a program szélesebb alapokra helyezése lassíthatná a nyelvváltás folyamatát.

Pap Melinda

2017. július 08., 15:272017. július 08., 15:27

Óvodáskorú, sőt annál kisebb gyerekekre is kiterjesztené a Moldvai Csángó Magyar Oktatási Programot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

A kisebbek számára idén kísérleti jelleggel három Bákó megyei településen beindított iskolán kívüli foglalkozásokat a 2017/2018-as tanévtől újabb helységekre terjesztenék ki, így érve el, hogy a kicsik még a szótárrobbanás előtti időszakban (1,5-2 éves korban, amikor a gyerek szókincse nagyon hirtelen megnövekszik) találkozzanak, ismerkedjenek a magyar nyelvvel – mondta el a Krónika kérdésére Márton Attila programfelelős.

A magyar kormány támogatásával fenntartott csángóföldi oktatási program koordinátora elmondta,

jelenleg 29 Bákó megyei közösségben zajlik a magyar nyelv oktatása,

legtöbb helyen hivatalos, iskolai keretek között, csupán az oneşti-i útvonalon, Újfalu, Szőlőhegy, Szitás és Bahána településen korlátozódtak iskolán kívüli tevékenységekre.

Márton Attila kifejtette, a legtöbb településen már régóta jelen vannak oktatóik, élvezik a közösség bizalmát, így a jövőben az a céljuk, hogy elmozduljanak az óvodáskorú, vagy ennél is kisebb gyerekek irányába.

„Ez lenne igazából a jó alaphelyzet, akkor

Idézet
a gyerekek már egy egészséges kétnyelvű környezetben kezdenének el beszélni”

– indokolta a döntést a programfelelős, elmondva, hogy a tervek szerint oktatóik napi két-három órát foglalkoznának a másfél évesnél idősebb, de még nem iskoláskorú gyerekekkel. „Az lenne az ideális, ha még a szótárrobbanás előtt naponta olyan környezetben tartózkodnának, ahol magyarul beszélnek velük: így a magyar nem lenne egy utólagos, felvett második nyelv számukra” – indokolta az új célkitűzést Márton Attila.

Elmondta, a kisebb gyerekek oktatási programba való bevonására már a júniusban befejeződött 2016/2017-es tanévben is kísérletet tettek, Magyarfaluban, Pusztinán és Lészpeden foglalkoztak kisgyerekekkel is oktatóik, és a következő tanévben újabb helységekben vezetnék be az újítást. „Reméljük, hogy jövőre több oktatási helyszín lesz, ahol az oktatónak lesz ideje és energiája, hogy a kisebb gyerekekre is figyeljen” – jelentette ki Márton Attila, aki szerint az apróságokkal iskolán kívüli tevékenységek keretében foglalkoznának a pedagógusok.

Folyamatos a nyelvváltás

A kezdeményezést, hogy minél fiatalabb korban kezdjék el a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön, Petres László is hasznosnak tartja, aki nyolcadik éve tanítja magyarra a csángó gyerekeket Lujzikalagorban.

Minél kisebb korban kezdenek el magyarórára járni a gyerekek, annál inkább kötődni fognak ehhez a későbbiekben,

mondta a pedagógus, de az esetleges buktatókra is felhívta a figyelmet.

Kifejtette, a Moldvai Csángó­ Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) alkalmazottjaként maga is foglalkozik óvodáskorúakkal, négy-ötéves tanítványai maguktól, többnyire nagyobb testvéreikkel kezdtek el magyarórára járni. „Az elsők között voltam a programban, aki óvodáskorú gyerekeket is befogadott, de nincs lehetőség arra, hogy összeszedjem őket és csak velük foglalkozzak” – magyarázta.

A nyelvváltás folyamata – amikor a magyar helyett románul kezdenek beszélni, vagy párhuzamosan használják mindkét nyelvet a csángók – mindenik faluban megfigyelhető, egyes helyeken előrehaladott, máshol kevésbé előrehaladott formában. Nagy eltérések lehetnek a települések között, van, ahol jó a nyelvállapot, nemcsak az idősek ismerik és beszélik anyanyelvi szinten a magyart, hanem a 20-30 évesek is használják, mondta Petres Lészpedet, Pusztinát, Klézsét, Kül­sőrekecsint, Dumbravént, Magyarfalut, Lábnyikot említve példaként.

„És vannak falvak, ahol a fiatal korosztály ért, de már nem nagyon beszél, és olyanok is, ahol annyira kevéssé tudnak már magyarul, hogy nem vállalják fel, még szüleik, rokonságuk előtt sem” – magyarázta Petres László.

Elveszőben az organikus csángó világ

Lujzikalagor például öntudatos, nagy hagyományokkal rendelkező település,

ahol a 90-es évek elején történt a nyelvváltás, amikor az óvodába, iskolába járó gyerekek már második nyelvként hozták otthonról a magyart. „A jó nyelvállapotú falvak többségében most zajlik ez a folyamat, és ha az oktatási programnak lenne egy szélesebb alapja, ki tudna teljesedni egy napközi- és óvoda programban, az sokat segítene abban, hogy ha nem is áll meg, legalább lelassuljon” – magyarázta a csángóföldi pedagógus.

Ezt jól kisütötték. Magyarfaluban már a nemrég befejeződött tanévben is szerveztek foglalkozásokat •  Fotó: Csángó.rmpsz.ro Galéria

Ezt jól kisütötték. Magyarfaluban már a nemrég befejeződött tanévben is szerveztek foglalkozásokat

Fotó: Csángó.rmpsz.ro

Emlékeztetett,

a csángó falvak zárt közösségek voltak, és ezért a nagyszülők generációja nagyon rosszul tudott románul.

Amint a kommunizmusban a gyerekeik elkezdtek a városokban dolgozni, egyre többet beszéltek románul, a hatósági nyomásgyakorlás mellett az állam nyelvéhez a felemelkedési, érvényesülési vágy is társult. És azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy ez egyben az egyház nyelve is, mutatott rá.

„Ez nem azt jelentette, hogy valamit feladtak. Persze, egyértelmű volt számukra, hogy az a világ lassan el fog veszni. A 60-80 évesek számára egyértelmű, hogy

Idézet
a nagy, organikus, csángó világ, melyet annak idején Domokos Pál Péter vagy Kallós Zoli bácsi látott, megélt, már elveszőben van – mindenik faluban”

– fogalmazott Petres László arra is felhívva a figyelmet, hogy a nyelvváltás – amikor a magyar szóbeliség lassan átadja a helyét a román nyelvnek –, hosszas, évtizedekig tartó folyamat.

Rámutatott, a csángók esetében az identitás másként konstruálódik, ennek a római katolikus vallás a legfontosabb eleme, a nyelv csupán másodlagos tényező. Bár a jobb nyelvállapotú falvak jobban ragaszkodnak kultúrájukhoz, egyik települést sem lehet „leírni”, leminősíteni, a nyelvváltás folyamatában számos tényező közrejátszik, hívta fel a figyelmet a csángó kultúrát is kutató pedagógus.

Fontos a pozitív benyomás

Arról, hogy a több mint 15 éve elindított Moldvai Csángó Magyar Oktatási Program hogyan befolyásolja a nyelvváltás folyamatát a moldvai településeken, nincs kimutatás. Az oktató szerint egyrészt korai is lenne, hisz egy oktatási programnak sokkal hosszabb a kifutási ideje, másrészt összetett kutatást igényelne.

Ennek ellenére úgy vélte,

jó lenne készíteni egy összesítést arról, hogy az idők folyamán a különböző falvakban hány gyerek vett részt a programban, és annak milyen eredményei voltak.

Továbbá, lehet, hogy megérett az idő a mostani oktatási struktúra újragondolására is, vélte Petres. Emlékeztetett, a magyar nyelv oktatása mindenhol önkéntes alapon kezdődött és zajlik mai napig, így már az is örvendetes, hogy a gyerekek éveken keresztül eljárnak az órákra. Ez a rosszabb nyelvállapotú falvakban még inkább dicsérendő, hisz ott kevésbé támogató a közhangulat, mutatott rá.

„Ha a gyerek eljár magyarórákra kettő-négy-nyolc évet, azt jelenti, hogy valamiért szeret odajárni, ez pozitív nyomot hagy benne. És lehet, hogy ő már tudatosabban fogja irányítani a gyerekeit a felé a kultúra fele, amely akkorra többnyire már csak a múzeumokban és a hangfelvételeken fog élni” – mutatott rá a lehetséges pozitív hozadékra az illetékes.

Hozzátette, „a nagy csángó világ tudói” a mostani 70-80 évesek generációja, így mire a mostani gyerekek felnőnek, az már egy teljesen más világ lesz. De ha ezek részt vettek az oktatási programban, jó benyomást szereztek erről, az olyan alap, melyre később akár építeni is lehet, vélte Petres László.

Idézet
Itt egy nagy hagyomány, kultúra, melyet sokszor kirakatszerűen szoktunk mutogatni, de eközben nagyon sérülékeny, törékeny a kapcsolat az idősek és fiatalok generációja között”

– fogalmazott az oktató, hozzátéve, már annak is örül, ha az idősek és fiatalok együtt mennek el a csíksomlyói és csángóföldi búcsúkba.

Az átmeneti megoldások is jók

A legtöbb csángóföldi pedagógus eléggé leterhelt, függetlenül attól, hogy iskolában vagy iskolán kívüli oktatási formában tanít, mondja Petres László, amikor arról kérdezzük, szerinte lenne-e az oktatóknak kapacitása a kisebbekkel is foglalkozni. „Aki többet akar, igyekszik többet tenni, és minden kollégám ezt teszi. Nem csak azt a 18 órát tartja meg, ami elő van írva” – mutatott rá.

Hetente, havonta van egy-két rendezvény, amire fel kell készíteni a gyerekeket, a táborok, a sok pluszaktivitás teljesen leköti az oktatók idejét.

„A bölcsődei, óvodai foglalkozás ráadásul külön szakértelmet igényelne. Külön programot, egy átgondolt, világosan megfogalmazott célt, hogy ne csak ötletszerűen járjanak a gyerekek, hanem legyen egyfajta átjárás az elemis magyarórák felé” – mondta a pedagógus, aki szerint – ha így közelítjük meg a kérdést – újabb kollégákra is szükség lenne.

Petres László hangsúlyozta, a program esetleges kiterjesztése mindenképp hasznos, de ha a különböző falvakban más-más megoldások vannak erre, azokat sem kellene elvetni. A Lujzikalagorban és máshol meglévő „átmeneti megoldás” is jó lehet, amikor a kicsik testvéreikkel járnak magyarórára és „avatódnak” be, mutatott rá.

„Nem kell ebből versengést, kötelező feladatot kreálni” – vélte az oktató, aki szerint előfordulhat, hogy bizonyos településeken a külső tényezők – a tanár órarendje vagy a helyhiány – nem teszi lehetővé, hogy az iskolások mellett a kicsikkel is foglalkozzon. „Ki kell gondolni, minden egyes helyen meg kell nézni, belefér-e a program kiterjesztése, és ha vannak átmeneti megoldások, azokat is el kell fogadni” – összegzett Petres László.

korábban írtuk

Moldvai magyar oktatási program: stabilizálódik a csángóföldi pedagógusok köre
Moldvai magyar oktatási program: stabilizálódik a csángóföldi pedagógusok köre

Szakképzett pedagógusok jelentkezését várják Csángóföldre, ahol az év végi fluktuáció ellenére stabilizálódni látszik az oktatók köre. A magyar oktatási programot működtető RMPSZ elsősorban a helyi hagyományőrzőkre és fiatalokra épít.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe
2025. július 13., vasárnap

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte

Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte
2025. július 13., vasárnap

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)

Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)