Az azeri hadsereg szerint örmény katonai célpontokat bombáznak Hegyi-Karabahban
Fotó: Azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal, amelyet az Azertac azeri állami hírügynökség idézett.
2023. szeptember 19., 20:052023. szeptember 19., 20:05
2023. szeptember 20., 00:062023. szeptember 20., 00:06
A közlemény szerint az elnök képviselője kész találkozni az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár területen élő örmények képviselőivel. „Ahhoz, hogy leállítsuk a terrorellenes intézkedéseket, a törvénytelen örmény alakulatoknak ki kell tűzniük a fehér zászlót, valamennyi fegyverüket át kell adniuk, és az illegális rendszert fel kell oszlatni. Ellenkező esetben a terrorellenes intézkedések folytatódni fognak” – olvasható a közleményben.
Az örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban. A nemzetközi közösség számos képviselője a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel. A szakadár terület illetékesei kedd este közölték, hogy 25-en vesztették életüket az azeri hadsereg támadása nyomán, az áldozatok közül ketten civilek.
Bakui tájékoztatás szerint először az örmény erők támadtak az azeri állásokra, és több katonát megsebesítettek. A művelet néhány órával azután kezdődött, hogy négy katona és két polgári személy örmény diverzáns akcióval elhelyezett aknák miatt életét vesztette Hegyi-Karabahban. Baku tájékoztatta Oroszországot és Törökországot a hadműveletről.
Fotó: MTI
Baku szerint a hadművelet célja az örmény katonai erők kivonásának elérése a térségből, amit a 2020. őszi háború után aláírt tűzszüneti megállapodás is előirányoz. Az azeri védelmi minisztérium szerint kizárólag katonai célpontokat támadnak.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy nincs katonai személyzete, sem felszerelése Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség szerint kijelentette, hogy az azeri erők lakónegyedeket próbálnak meg elfoglalni. Hozzátette: azt várja, hogy az orosz békefenntartók fellépnek a helyzet stabilizálása érdekében. Ruben Vardanján volt hegyi-karabahi államminiszter Telegram-csatornáján azt írta, hogy intenzív tüzérségi tűz alatt áll a térség. „Az örmény vezetésnek el kell ismernie Artszahot (Hegyi-Karabahot), és csatlakoznia kell állampolgáraink védelméhez” – írta.
Hegyi-Karabah és kisebb környező területek a Szovjetunió felbomlását követően, az 1994-ben véget ért örmény-azeri háború után az örmény szakadárok ellenőrzése alá kerültek, de a 2020-as őszi háborúban Baku jelentős területeket visszafoglalt.
„Azerbajdzsán katonai műveletével kapcsolatban számunkra az első (Hegyi-)Karabah békés lakosságának – az örmény lakosságnak – a biztonsága, ennek érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Mindkét féllel kapcsolatban állunk. Hadseregünk azon dolgozik, hogy a rendezési folyamatot visszatereljük a politikai és diplomáciai síkra” – mondta. Peszkov rámutatott, hogy a Kreml szerint a diplomáciai rendezés egyetlen „érdemi alapja” a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz-azeri-örmény háromoldalú megállapodás, amelyeknek tető alá hozásában döntő szerepe volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Putyin szóvivője hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint. Peszkov azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Oroszországot előre tájékoztatták volna az Azerbajdzsán által megindított hadműveletről. Baku korábban azt közölte, hogy tájékoztatta a „terrorellenes műveletről” az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a békefenntartók csak néhány perccel a művelet megkezdése előtt értesültek az azeri katonai akcióról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!