Kezet rá! Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter és Szijjártó Péter Bukarestben
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
2024. szeptember 03., 15:262024. szeptember 03., 15:26
2024. szeptember 03., 15:382024. szeptember 03., 15:38
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen először is arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a veszélyek korában él, amikor is az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak. Aláhúzta: a kormánynak ezért fontos célja és egyben kötelessége a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett.
Tájékoztatása szerint az erre vonatkozó stratégia négy pilléren nyugszik. Az első a nukleáris kapacitások bővítése a két új paksi reaktor építésével, aminek nyomán az atomerőmű teljesítménye a mostani 2000 megawattról 4400-ra fog nőni. A második a napenergia-kapacitás fejlesztése, ami igen jól halad, miután az elmúlt öt évben a napelemek összteljesítménye mintegy nyolcszorosára nőtt, 6700 megawattra – sorolta. Harmadik pillérként az együttműködési lehetőségek keresését említette a megbízható ellátókkal.
Majd kitért az új szállítási útvonalak bevonására is. Erre a szavai szerint a legjobb példa éppen az úgynevezett Zöld Energiafolyosó lesz, amely teljesen új zöldenergia-források bevonását teheti lehetővé Georgiából és Azerbajdzsánból, így fenntarthatóbbá téve Magyarország áramfogyasztását. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
Emlékeztetett, hogy Romániában új magasfeszültségű áramvezeték épül e célból, amely 2028-2029-re éri majd el a magyar határt, így lehetővé téve hazánk hozzáférését is az új forráshoz. Kiemelte, hogy Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken.
A mostani ülést a projekt szempontjából mérföldkőnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy közel van „az a pont, ahonnan már nincs visszafordulás”, mivel a részvevő országok villamosenergia-vállalatai közös társaságot hoznak létre, illetve rövidesen aláírják a zöldenergia-partnerségi megállapodás módosítását is annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az európai előírásoknak.
– jelentette ki. Közölte, hogy a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re. Szijjártó Péter azon reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió anyagilag is részt fog venni a projektben. „Értjük a fantasztikusan szép szavakat a diverzifikációról, értjük az inspirációt, viszont ez nem ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés, amihez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez pedig igen ritkán valósul meg pénzügyi támogatás nélkül” – fogalmazott.
„Ezért aztán reméljük, hogy az EU a maga részéről is komolyan elköteleződik a diverzifikáció mellett, és hozzájárul majd pénzügyileg is a projektünkhöz” – tette hozzá. Rámutatott, hogy amennyiben elkészül, rekordhosszúságú lesz a projekt keretében megépítendő 1100 kilométeres tengeralatti vezeték, amelyen keresztül megvalósítható lesz a zöld villamosenergia importja.
A kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
szóljon hozzá!