Megpakolt teherautó. A menekültek a leszükségesebb cikkeket hozzák magukkal az anyaországba
Fotó: Hirado.hu
Az örmények által lakott Hegyi-Karabah Köztársaság – az azeri hadsereg idén szeptemberi megszállását követően – 2024. január 1-től Azerbajdzsán szerves része lesz. Hátrahagyva ingatlanjait és földjeit, a térségből a teljes örmény lakosság Örményországba menekül. A keresztényellenes azeri rezsim megtorlásaitól tartva a több háborús időszakon átesett tartomány lakossága már nem bízik a helyzet nemzetközi rendezésében. Puskás Attila örmény katolikus teológus, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, egyértelműen keresztényellenes üldözésről van szó a dél-kaukázusi térségben.
2023. október 06., 17:202023. október 06., 17:20
2023. október 06., 17:542023. október 06., 17:54
– A világ megdöbbenten tapasztalja, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaságból a teljes örmény lakosság a szomszédos Örményországba menekül. Mi vezetett a mostani tragikus eseményekhez?
– A konfliktus már a 19. század végén előrevetíthető volt, amikor az Orosz Birodalom elfoglalta a Dél-Kaukázust, de sokkal inkább, amikor Oroszországban 1917-ben győzött a bolsevista forradalom és 1922-ben létrejött a Szovjetunió. Transzkaukázusi Köztársaság néven létrehozták azt az államalakulatot, amelyből később alakult Azerbajdzsán, Georgia és Örményország.
Gondolok itt Nahicseván tartományra – ahol a keresztény örmények a helyi lakosság 55 százalékát tették ki – és Hegyi-Karabahra, ahol 70-80 százalékban éltek örmények.
A Szovjetunió felbomlása után felbolydult méhkassá vált a térség: 1992-ben háború robbant ki az örmények és az azeriek között, amely 1994-ben fegyverszünettel ért véget. Kialakult a Hegyi-Karabah Köztársaság, amelyet azonban még Örményország sem ismert el, és ami 2024. január elsejétől megszűnik. Akkorra a tartományban már nem fognak örmények élni, mindenki elmenekül.
Végeláthatatlan sor Hegyi-Karabah és Örményország határán
Fotó: Hirado.hu
– Hegyi-Karabahnak az Azerbajdzsán részéről történő bekebelezése Baku szerint nem azt jelenti, hogy az örményeket kitelepítik szülőföldjükről. Miért választotta a helyi lakosság a tömeges menekülést, ahelyett, hogy a szovjet érában működő autonómiájukat próbálnák visszaszerezni?
– Európai szemmel nézve Azerbajdzsán területén elvileg megoldható lenne egy örmény többségű autonómia, a valóságban azonban nagyhatalmi segítség nélkül kivitelezhetetlen. A helyi viszonyok és az utóbbi harminc esztendő történéseinek ismeretében logikus, hogy az örmények a kivándorlás útját választják. Nem felejtik el a három évtizede Nahicsevánban történteket, amikor a tartomány Azerbajdzsánhoz került. Az örményeknek választaniuk kellett, hogy a két tartományuk közül melyiket védik, így Hegyi-Karabah mellett döntöttek.
– az UNESCO világörökséghez tartozó temetőt is felszámoltak, elpusztítottak. Az örmények azt sem felejtik el, hogy 1915-ben mi történt az anatoliai örményekkel Törökországban, így érthető, hogy félnek az Azerbajdzsán által megszállt Hegyi Karabahban maradni.
Puskás Attila örmény katolikus teológus az erdélyi örményeket is a menekültek támogatására biztatja
– Oroszország hosszú ideig kiállt Hegyi-Karabah önállósága és az ott élő örmények biztonsága mellett. Miért történt a hirtelen váltás, aminek nyomán az azeri hadsereg idén szeptemberben egy nap alatt lerohanta a tartományt?
– Oroszország közbelépése esélyt biztosított volna a nyugalom további fenntartására, ha nem tör ki az ukrajnai háború, és a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók jelentős részét nem csoportosítják át az ukrajnai frontra. 2020-ban, a negyvennapos háború után az oroszok a Laçıni-folyosóval biztosították Hegyi-Karabah és Örményország összeköttetését. A háborút lezáró szerződés értelmében, 2020 után Örményország kivonta csapataiat Hegyi-Karabahból, az orosz békefenntartók viszont maradtak.
és térdre kényszerítsék az örmény közösséget. A karabahi területen 2020 után csak örmények éltek, de ez a 120-140 ezer ember még az idén elhagyja a tartományt, és Örményországban keres menedéket.
– A nem túl jó gazdasági helyzetben levő Örményország hogyan boldogul a százezres tömeggel? Az anyaországban mi várja a frissen érkezőket?
– A határon a nemzetközi vöröskereszt fogadja a menekülteket. Elsősorban az előttük álló nehéz kaukázusi telet kell átvészeljék, de hosszú távon sem lesz könnyű a beilleszkedésük. Örményország kis területű ország, mésrészt gazdaságilag nem áll a helyzet magaslatán. A menekültek helyzetét nehezíti, hogy az ukrajnai háború miatt sok orosz Örményországban telepedett le, ami a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezetett. Nincs elegendő munkahely sem ekkora tömegnek. Nem könnyű a helyzetük, de
Lesznek gyűjtések, ahogyan korábban Erdélyben is volt az örmény közösség körében. 2020-ban az erdélyi örmények adományait Örményország bukaresti nagykövetségén keresztül juttattuk el a háború sújtotta népesség megsegítésére.
– Egy keresztény-muszlim konfliktusnak vagyunk szemtanúi a Dél-Kaukázusban. Mennyiben fog össze az örmények mellett a keresztény világ?
– Európában, sajnos, ez a fajta megközelítés nem téma, holott az örmény volt a világ első keresztény népe. Egyértelműen keresztényellenes üldözésről van szó, amire számos bizonyítékot szolgálnak az azeri hatóságok. Minden keresztény templomról és kolostorról eltávolítják a keresztet.
Az azeriek által megszállt területen a 4. és az 5. században alakult ki az örmény írásbeliség, a tartományban számos régi kolostor található, illetve itt működött az első örmény iskola is. Mi lesz ezeknek az épületeknek a sorsa? Itt már rég nem vallási toleranciáról, hanem pusztításról beszélhetünk, amit dokumentálni kell a nagyvilág számára.
Hegyi-Karabah „fővárosa”, Sztyepanakert gyakorlatilag szellemvárossá vált, az egész városban csak pár száz ember maradt, köztük betegek, idősek és mozgáskorlátozottak – tudatta kedden a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC).
Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak – közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.
Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik – közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Ukrajna meg kívánja védeni magát, és a kormány számos döntést hozott a biztonság megerősítése érdekében a Kreml fenyegetéseinek fényében – jelentette ki Volodimir ZelenszkijszombatonVlagyimir Putyin pénteki, Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy egy éjszakai légicsapás során megölte az iráni Forradalmi Gárdának a Hamász palesztin terrorszervezettel való katonai koordinációért felelős parancsnokát.
Izrael újabb támadási hullámot indított Iránban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton.
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!