Aggályok. Az Európai Bizottságnak nem tetszik a terv, amely összekötné Közép-Európa és a kaukázusi térség energetikai rendszerét
Fotó: Illusztráció
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló, 2022 decemberében kötött Románia-Magyarország-Azerbajdzsán-Georgia megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.
2024. augusztus 09., 19:292024. augusztus 09., 19:29
2024. augusztus 09., 19:382024. augusztus 09., 19:38
Ezt a Profit.ro gazdasági portál közölte egy, a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozva. A projekt keretében
amelynek célja, hogy összekapcsolja a Dél-Kaukázus térségének energiahálózatait a kontinentális Európa hálózataival, és az Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) által termelt megújuló energiát eljuttassa az EU-ba, illetve a Balkánra és Moldovába is. A projekt más EU-tagállamokat is érdekel: Bulgária nemrégiben bejelentette, hogy csatlakozni kíván a tenger alatti kábelprojekthez.
„A Bizottságnak kétségei vannak a megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, mivel az nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az uniós jog, valamint Magyarország és Románia európai uniós tagságából eredő kötelezettségei elsőbbséget élveznek a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel szemben” – olvasható a dokumentumban.
Ezért
A román kormány az Európai Bizottság kérésének megfelelően a szöveg módosítását kívánja javasolni a megállapodásban részt vevő országok 8. miniszteri találkozóján, amelyet Bukarestben rendeznek meg a közeljövőben, mivel a változtatáshoz az összes aláíró fél írásos beleegyezésére van szükség. Addig is előkészítik a tenger alatti kábelprojektet menedzselő közös cég létrehozását, amelyet a román, az azerbajdzsáni, a georgiai és a magyar villamosenergia-rendszer üzemeltetői hoznak létre.
A Transelectrica részvételéhez a létrehozandó vegyesvállalatban a román állam által a kormányfőtitkárságon keresztül ellenőrzött üzemeltető részvényeseinek jóváhagyása szükséges. Az erre vonatkozó javaslat szerepel a Transelectrica jövő heti rendkívüli közgyűlésének napirendjén. A közös cég székhelye Bukarestben, és korlátolt felelősségű társaságként (Kft.) működik majd.
A Transelectrica által a témában összeállított dokumentum szerint
„Ami a más államok által kijelölt más érintett szervezetek társulásának lehetőségét illeti, amennyiben az alapítók egyhangúlag megállapodnak az őket kijelölő kormányok megállapodása alapján, új részvényesek is betársulhatnak a közös vállalkozásba, feltéve, hogy tiszteletben tartják a partnerek egyenlő hozzájárulását az alaptőkéhez és minden egyes partner azon jogát, hogy egy-egy igazgatót javasoljon” – áll a dokumentumban.
„Az Azerbajdzsán-Georgia-Románia-Románia-Magyarország útvonal egyenáramú kábele elérte a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szakaszát. A következő lépések a projektcég működésének elkezdése, illetve sz európai finanszírozáshoz való hozzáférés és a műszaki dokumentáció elkészülte után a beruházásról szóló végső döntés.
közép- és hosszú távon pedig környezetbarátabb energiát alacsonyabb áron minden román állampolgár számára” – mondta tavasszal Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
A georgiai energiaátviteli és rendszerüzemeltető cég korábbi előzetes becslése szerint
Klaus Iohannis román államfő egy 2022-es georgiai látogatás során arról beszélt: Rmánia számára prioritást jelent a föld alatti összekapcsolt villamosenergia-átviteli vezeték kiépítése Azerbajdzsán–Georgia–Románia-útvonalon, amely összekötné a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tenger régiójával és az Európai Unióval. Ezzel párhuzamosan Románia és Georgia között kiépülne a tenger alatt húzódó optikai gerinchálózat az Európai Unió, Georgia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetés fejlesztésére.
Klaus Iohannis államfő kedden kijelentette, hogy Románia Georgiával és több más partnerországgal együtt nagy horderejű stratégiai projektek megvalósításán dolgozik.
Több mint 230 ezer birka betegedett meg az elmúlt időszakban juhpestisben, a legnagyobb mérvű fertőzést Tulcea megyében jelezték. Erdélyben egyetlen gazdaságban, egy Temes megyei juhfarmon tesztelték a juhállományra végzetes betegséget.
Románia külkereskedelmi mérleghiánya 13,2 százalékkal 15,09 milliárd euróra nőtt az idén az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány csütörtökön 60 millió lejjel egészítette ki a szállítási tárca költségvetését a Román Vasúttársaság áruszállító részlege, a CFR Marfă folyó kiadásainak és költségeinek fedezésére.
Tavaly összesen 48,3 millió tonna burgonyát takarítottak be az Európai Unióban, ami némileg több a 2022-ben termelt 47,5 millió tonnánál; Románia a magas termést hozó uniós tagállamok közé tartozik, derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Látványosan, a szerdán jegyzett évi 5,80 százalékról 5,59 százalékra csökkent csütörtökön a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Jelenleg 518 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út építése zajlik, további 263 kilométernyi szakasz pedig a versenytárgyalási vagy tervezési fázisban van – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai ülésén 6,75 százalékról 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot augusztus 8-tól.
Európai viszonylatban Bosznia-Hercegovina és Görögország után Romániában voltak a harmadik legolcsóbbak az új lakások 2023-ban, négyzetméterenkénti áruk a 2022-es 1461 euróról 1504 euróra nőtt – derül ki a Deloitte elemzéséből.
Továbbra sem hajlandó tudomásul venni a verespataki aranybányaprojekt révén ismertté vált kanadai Gabriel Resources, hogy elveszítheti erdélyi befektetéseit.
A Szeben megyében májusban regisztrált bruttó átlagfizetés több mint 2600 lejjel nagyobb volt, mint Hargita megyében.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)