Aggályok. Az Európai Bizottságnak nem tetszik a terv, amely összekötné Közép-Európa és a kaukázusi térség energetikai rendszerét
Fotó: Illusztráció
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló, 2022 decemberében kötött Románia-Magyarország-Azerbajdzsán-Georgia megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.
2024. augusztus 09., 19:292024. augusztus 09., 19:29
2024. augusztus 09., 19:382024. augusztus 09., 19:38
Ezt a Profit.ro gazdasági portál közölte egy, a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozva. A projekt keretében
amelynek célja, hogy összekapcsolja a Dél-Kaukázus térségének energiahálózatait a kontinentális Európa hálózataival, és az Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) által termelt megújuló energiát eljuttassa az EU-ba, illetve a Balkánra és Moldovába is. A projekt más EU-tagállamokat is érdekel: Bulgária nemrégiben bejelentette, hogy csatlakozni kíván a tenger alatti kábelprojekthez.
„A Bizottságnak kétségei vannak a megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, mivel az nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az uniós jog, valamint Magyarország és Románia európai uniós tagságából eredő kötelezettségei elsőbbséget élveznek a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel szemben” – olvasható a dokumentumban.
Ezért
A román kormány az Európai Bizottság kérésének megfelelően a szöveg módosítását kívánja javasolni a megállapodásban részt vevő országok 8. miniszteri találkozóján, amelyet Bukarestben rendeznek meg a közeljövőben, mivel a változtatáshoz az összes aláíró fél írásos beleegyezésére van szükség. Addig is előkészítik a tenger alatti kábelprojektet menedzselő közös cég létrehozását, amelyet a román, az azerbajdzsáni, a georgiai és a magyar villamosenergia-rendszer üzemeltetői hoznak létre.
A Transelectrica részvételéhez a létrehozandó vegyesvállalatban a román állam által a kormányfőtitkárságon keresztül ellenőrzött üzemeltető részvényeseinek jóváhagyása szükséges. Az erre vonatkozó javaslat szerepel a Transelectrica jövő heti rendkívüli közgyűlésének napirendjén. A közös cég székhelye Bukarestben, és korlátolt felelősségű társaságként (Kft.) működik majd.
A Transelectrica által a témában összeállított dokumentum szerint
„Ami a más államok által kijelölt más érintett szervezetek társulásának lehetőségét illeti, amennyiben az alapítók egyhangúlag megállapodnak az őket kijelölő kormányok megállapodása alapján, új részvényesek is betársulhatnak a közös vállalkozásba, feltéve, hogy tiszteletben tartják a partnerek egyenlő hozzájárulását az alaptőkéhez és minden egyes partner azon jogát, hogy egy-egy igazgatót javasoljon” – áll a dokumentumban.
„Az Azerbajdzsán-Georgia-Románia-Románia-Magyarország útvonal egyenáramú kábele elérte a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szakaszát. A következő lépések a projektcég működésének elkezdése, illetve sz európai finanszírozáshoz való hozzáférés és a műszaki dokumentáció elkészülte után a beruházásról szóló végső döntés.
közép- és hosszú távon pedig környezetbarátabb energiát alacsonyabb áron minden román állampolgár számára” – mondta tavasszal Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
A georgiai energiaátviteli és rendszerüzemeltető cég korábbi előzetes becslése szerint
Klaus Iohannis román államfő egy 2022-es georgiai látogatás során arról beszélt: Rmánia számára prioritást jelent a föld alatti összekapcsolt villamosenergia-átviteli vezeték kiépítése Azerbajdzsán–Georgia–Románia-útvonalon, amely összekötné a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tenger régiójával és az Európai Unióval. Ezzel párhuzamosan Románia és Georgia között kiépülne a tenger alatt húzódó optikai gerinchálózat az Európai Unió, Georgia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetés fejlesztésére.
Klaus Iohannis államfő kedden kijelentette, hogy Románia Georgiával és több más partnerországgal együtt nagy horderejű stratégiai projektek megvalósításán dolgozik.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
1 hozzászólás