Magyar–román „megalomán” álom vagy óriási zöldüzlet? Alakul a világ leghosszabb víz alatti áramvezetékének terve

Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter (j2) beszél a zöldenergia-folyosó irányító bizottságának ülése utáni sajtótájékoztatón, mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter  és a többi három ország minisztere •  Fotó: MTI/Kovács Attila

Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter (j2) beszél a zöldenergia-folyosó irányító bizottságának ülése utáni sajtótájékoztatón, mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a többi három ország minisztere

Fotó: MTI/Kovács Attila

Közelebb került a megvalósításhoz az egyik legnagyobb, magyar–román közös érdekeltségű energetikai beruházás, az úgynevezett zöldenergia-folyosó létrehozása, amely a világ leghosszabb víz alatti áramvezetékének megépítését feltételezi a Fekete-tengerben, Georgia és Románia között. A Dél-Kaukázusban „zölden” előállítandó villamos energiát egészen Magyarországig szállító hálózat tervét egyelőre sokan kétkedve fogadják, de a magyar fél szerint akár a következő évtized elején elkészülhet.

Páva Adorján

2023. november 22., 18:512023. november 22., 18:51

Szándéknyilatkozatot írt alá kedden Budapesten Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a román, az azeri és a georgiai energiaügyi miniszterrel, valamint a bolgár energiaügyi miniszterhelyettessel a zöldenergia terén megvalósuló együttműködésről. A felek arra szövetkeztek, hogy nagy mennyiségű zöldenergiát importáljanak Európába, ennek érdekében pedig a részvevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös társaságot.

Az együttműködés fő célja az úgynevezett zöldenergia-folyosó létrehozása – azaz a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres víz alatti áramvezetékének megépítése a Fekete-tengerben, Georgia (Grúzia) és Románia között.

A gigaprojekt ötlete nem új keletű: tavaly decemberben a bukaresti Cotroceni-palotában Nicolae Ciucă akkori román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ilham Alijev azerbajdzsáni államfővel és Irakli Garibasvili grúz kormányfővel közösen írta alá az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodást, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Klaus Iohannis román államfő jelenlétében.

Orbán Viktor akkor a világon egyedülálló beruházásnak nevezte az elsősorban szél- és napenergia-termelés eredményeként Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték megépítését, amely a tervek szerint 1195 kilométer hosszúságú lesz, és egyúttal gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összekötik majd Romániát és Georgiát. Klaus Iohannis román államfő ezt megelőzően is prioritásnak nevezte a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tenger régiójával és az Európai Unióval összekötő vezeték megvalósítását.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

A keddi budapesti találkozón ennek érdekében tett újabb lépéseket a zöldenergia-folyosó irányító bizottsága. A szándéknyilatkozat értelmében létrehozandó közös villamosenergia-vállalat feladata lesz végig vinni a technikai-technológiai megvalósítást.

Szijjártó Péter magyar szaktárcavezető szerint döntöttek a közös megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről is, amelyre tendert is kiírtak, és „amelyről a döntés, hogy ki készítheti el, december elején meg is fog születni”.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Azerbajdzsán és Georgia óriási beruházásokat hajt végre a víz- és szélenergia terén, Közép-Európa pedig saját infrastruktúrája fejlesztésébe kezdett, hogy a hálózat alkalmassá váljon minél nagyobb mennyiségű zöldenergia importjára a Dél-Kaukázusból, hogy azt a térségbeli államok részben felhasználhassák, részben továbbszállíthassák nyugatra.

Kiemelte, hogy a projekthez össze kell kötni Georgiát Romániával, és ha ez sikerül, akkor ez lesz a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres víz alatti vezetéke. A külgazdasági és külügyminiszter közölte, ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon. „Közösen lépünk annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre a beruházáshoz, ezért az Európai Bizottság is képviseltette magát ülésünkön” – fűzte hozzá a nagy léptékű, nagy áramigényű ipari beruházásokat tervező anyaország minisztere.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

A budapesti találkozóról a román energiaügyi minisztérium is beszámolt. Eszerint Sebastian Burduja tárcavezető felajánlotta, hogy a közös energetikai vállalat székhelye Bukarestben legyen; erről később döntenek. Elmondása szerint valamennyi érintett fél azon dolgozik, hogy megteremtsék a régió biztonságos energiaellátását, a zöldfolyosóprojektnek a lehető leggyorsabb iramban kell előrehaladnia.

Idézet
Úgy tartják, hogy néha olyan fa magját is el kell ültetnünk, amelynek árnyékában mi már sohasem pihenünk meg, de ott fog magasodni gyermekeinknek, unokáinknak. Egy ilyen projekt ügyében találkoztunk”

– nyilatkozta a bukaresti miniszter. Eszerint a román fél jelenleg valamivel visszafogottabb a magyarnál, amely szerint ugye „ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon”. Tehát a jelenleg 38 éves Burduja is nagy valószínűséggel megérné (de minden bizonnyal már nem miniszterként), ha az optimista magyar forgatókönyv valósulna meg.

Nemcsak a budapesti egyeztetésen részt vevő energiaügyi miniszter, hanem a román sajtó egy része is egyelőre kétkedve viszonyul az energetikai óriásberuházás megvalósításához. A Hotnews hírportál beszámolója címében megalomán projektnek nevezi a tervet, jelezve, nem az első alkalom, hogy Románia hasonló méretű nemzetközi energetikai „felbuzduláshoz” csatlakozik. Emlékeztetnek az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia gázszállító rendszerre (angol rövidítése AGRI), amely 2010 óta téma: cseppfolyósított földgáz szállítását célozza, illetve egy romániai terminál megépítését is. Felemlegetik a Nabucco nevű projektet is, amely révén többek között az azeri Shah Deniz lelőhelyről szállítottak volna gázt bolgár–román–magyar–osztrák vonalon. Ám mindkét említett projekt kudarcba fulladt – írja a román hírportál.

Amely szerint a mostani áramvezetékes terv részeként Románia szárazföldjét 850 kilométeren át szelnék át a kábelek kelet-nyugat irányban, a Transelectrica állami vállalat már kilátásba helyezte a megvalósíthatósági tanulmány megrendelését is, erről szándéknyilatkozat született.

A hálózat Tuzla–Podișor-vonalon, illetve a BRUA bolgár–román–magyar–osztrák gázvezeték mentén épülne ki.

Eközben a magyarországi sajtót – a közismert politikai törésvonalak mentén – megosztotta az Azerbajdzsánból induló, víz alatti nagyfeszültségű áramvezeték terve, de több ellenzéki médium is elvileg megvalósíthatónak nevezte a projektet. Hiszen nem ez lenne az első hasonló jellegű megvalósítás. Amint a Telex.hu portál egy korábbi cikkéből is kiderül, a HVDC (High Voltage Direct Current – nagyfeszültségű egyenáramú átviteli hálózat) rövidítéssel ellátott nagyfeszültségű szállítási rendszerek, vagyis az ilyen tenger alatti, országok közötti vezetékek közül a legismertebb a Norvégia (Kvilldal) és az Egyesült Királyság (Blyth) közötti 725 kilométer hosszú vezeték. De ismert terv a 700 kilométer hosszú, tenger alatti NeuConnect, amely a nagy-britanniai Grain-szigetet köti majd össze Németország északi részén található Wilhelmshavennel, és mindkét irányba képes szállítani.

Galéria

A norvég–brit projekt beruházási költsége 1,6 milliárd euró volt, és a North Sea Link 2021 őszén munkába is állít – írta egy korábbi elemzésében a Villanyautósok.hu portál. Amely kiemelte a Celtic Interconnetor nevet viselő, Írországot Franciaországgal majdan összekötő, bő 600 kilométeres távvezeték tervét is. Utóbbi még csak most jutott el az építés tényleges előkészítéséig; úgy kalkulálnak, hogy 1 milliárd euróba kerül majd a beruházás.

A Morlaix és Cork közötti, mintegy 600 kilométeres távolságot áthidaló Kelta távvezetékkel – feltéve, hogy nem lesz az építkezésben fennakadás – 2026-ra készülhetnek el.

A rendszer energiaátviteli potenciálja 700 MW lesz (hasonló lehet az azeri–magyaré is), és 450 ezer háztartás áramigényét fogja tudni kiszolgálni. Az egymilliárd eurós projektből az EU összesen 60 százalékot vállalt magára, Franciaország 35 százalékot, Írország ötöt.

Mindez azért releváns, mert az azeri–magyar távvezeték megépítéséhez szükséges összegről becslés formájában sem jelent meg információ – hívják fel a figyelmet az elemzésben –, de borítékolható, hogy arányaiban aligha lesz olcsóbb, mint az ír–francia beruházás. A Villanyautósok.hu portál becslése szerint – az ír–francia interkonnektor építési költségét alapul véve – az azeri–magyar távvezetékre lehet 3,3 milliárd eurós induló költséggel számolni: tehát nemcsak a víz alatti hálózatot, hanem a teljes vonalat figyelembe véve, 2000 kilométeres össztávval számolva.

Egyébként a felsorolt európai példák egyaránt nagyfeszültségű egyenáramú átviteli hálózatot (HVDC) takarnak, és ilyet tervez a Transelectrica is a romániai szárazföldön. A HVDC létjogosultságát az adja, hogy nagy távolságú villamosenergia-átvitel esetén ezek a rendszerek olcsóbbak, mint a váltakozó áramú távvezetékes rendszerek, mert kevesebb alkatrészből megépíthetők, és kisebb a hálózati veszteségük. És mivel „zölden”, azaz nap- és szélenergia felhasználásával előállított áramot kívánnak szállítani rajta, egybevág az európai uniós klímacélokkal is (ezért számíthat az azeri–georgiai–román–magyar projekt is hathatós EU-s támogatásra).

A román állami villamosenergia-vállalat közlése szerint a HVDC-hálózat használatba adása után, az általa szállított zöldenergia révén akkora szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el a következő 25 évben, amekkora körülbelül évente 400 ezer gépkocsi forgalomból kivonásával lenne elérhető, illetve 28 millió fa ültetésével lenne egyenértékű.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését