Fotó: learnaboutartsakh.com
A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be vasárnap az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.
2023. szeptember 24., 16:262023. szeptember 24., 16:26
2023. szeptember 24., 16:422023. szeptember 24., 16:42
„Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékuk inkább elhagyja ősi földjét” – mondta David Babaján a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
– tette hozzá.
„Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van” – fogalmazott Babaján.
Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter – aki New Yorkban van az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán – a világszervezet New York-i székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban.
A tárcavezető azt mondta: a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtti lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott „terrorellenes műveletében” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba.
ezt többször megismételte, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban.
Örményország biztonságát jelenlegi biztonsági kapcsolatai nem tudják garantálni a kormányfő szerint
Örményország más államokkal fenntartott biztonsági kapcsolatai nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát és védjék érdekeit – jelentette ki vasárnap az örmény miniszterelnök.
„Örményország mindig teljesítette vállalásait, és sosem árulta el szövetségeseit. Ám a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségi rendszerek és szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá” – mondta az örmény televízióban elmondott beszédében Nikol Pasinján.
„Az utóbbi években velünk történt események miatt a legfontosabb kérdés az lett: Örményország független, szuverén, demokratikus országgá válik-e vagy pedig egy félelemben tartott gyarmat lesz” – tette fel a kérdést Pasinján.
Úgy vélte, Örményország „néhány jelenlegi partnere nemcsak az ország külső, de a belső biztonságára is veszélyt jelent”.
„Felszólítjuk partnereinket, tartsák tiszteletben államunk szuverenitását (…), a nemzetközi közösséget pedig arra kérjük, hogy nyilvánítsa ki támogatását Örményország függetlensége, területi egysége és demokráciája iránt” – tette hozzá.
Örményország a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja. A tömbben meghatározó szerepe van Oroszországnak, ez által Jereván és Moszkva egymás katonai szövetségesei.
Pasinján bejelentette: Jereván előkészületeket tett a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútumhoz történő csatlakozásra.
Jóllehet az ICC háborús bűnökkel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt, a kormányfő kiemelte: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán Örményország biztonságát szolgálja.
„Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát” – szögezte le.
A kormányfő kijelentette: országa kész befogadni Hegyi-Karabah örmény lakosságát, hiszen az ott élő, néhány napja azerbajdzsáni fennhatóság alá került örményeket etnikai tisztogatás veszélye fenyegeti.
„Jóllehet az utóbbi napokban humanitárius szállítmányok érkeztek a térségbe, a helyzet ettől nem változik” – szögezte le.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.
Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.
Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.
szóljon hozzá!