Fotó: Facebook/azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán visszaszerezte az ellenőrzést a szakadár hegyi-karabahi régió felett egy kétnapos katonai akció során, és megkezdte a tárgyalásokat az ott élő örmény lakosság képviselőivel a terület Azerbajdzsánba történő reintegrációjáról – jelentette ki Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.
2023. szeptember 22., 13:432023. szeptember 22., 13:43
2023. szeptember 22., 13:502023. szeptember 22., 13:50
Bayramov megerősítette országa eltökéltségét, hogy a Hegyi-Karabahban élőknek „minden jogot és szabadságot” garantálnak az ország alkotmányával és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban, beleértve az etnikai kisebbségek számára nyújtott biztosítékokat is.
Elmondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a hegyi-karabahi örmények képviselőivel az azerbajdzsáni Yevlaxban.
A bakui kormány kedd reggel jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, azeri területen található, szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és leszögezte, hogy az azeri vádakkal ellentétben az örmény hadsereg nincs jelen Hegyi-Karabahban. Szerdán tűzszüneti megállapodás jött létre, amelyet követően a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal.
Azerbajdzsán csütörtökön tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter, aki Franciaországgal együtt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte,
amelyet Baku szerinte a világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakára időzített.
„Szó szerint Hegyi-Karabah egész területét, beleértve Sztepanakertet és más településeket is, intenzív és válogatás nélküli támadás érte, rakéták, nehéztüzérség, tiltott kazettás bombák, harci drónok és repülőgépek bevetésével” – mondta Mirzoján.
Az örmény külügyminiszter szerint a támadás célpontja a létfontosságú infrastruktúra volt: elektromos alállomások, telefonkábelek és internethálózatok.
Állítása szerint megszűnt az áram- és telefonszolgáltatás, így az emberek nem tudnak kapcsolatba lépni egymással, és „azerbajdzsáni csapatok ellenőrzik a Hegyi-Karabahba vezető főbb utakat, ami lehetetlenné teszi a helyszíni látogatást és az információszerzést”.
„Az azerbajdzsáni közösségi média tele van felhívásokkal, hogy keressék meg az eltűnt gyerekeket és nőket, erőszakolják meg, darabolják fel, és etessék meg őket kutyákkal” – mondta Mirzoján a tanácsnak.
Szavai szerint az azerbajdzsáni agresszió „barbársága” és a civil lakosság elleni szándékos támadások „az utolsó állomása ennek a tragédiának, amelynek célja Hegyi-Karabah lakossága távozásának kikényszerítése”.
– mondta az örmény külügyminiszter.
Az azeri külügyminiszter kategorikusan tagadta az etnikai tisztogatás vádját. Ceyhun Bayramov elmondta, hogy a hegyi-karabahi vezetők a csütörtöki tárgyalások során humanitárius segélyt kértek, beleértve az iskolák, kórházak és más létesítmények számára szükséges élelmiszert és üzemanyagot, melyeket a kormányzat hamarosan biztosít számukra.
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij elmondta a tanácsnak, hogy „fokozatos ütemtervet kell kidolgozni Hegyi-Karabah lakosságának Azerbajdzsán alkotmányos rendjébe történő integrációjára, egyértelmű garanciákkal a jogaikra és biztonságukra vonatkozóan”.
Közölte, hogy az orosz békefenntartók támogatni fogják ezeket az erőfeszítéseket, hozzátéve, hogy „a hegyi-karabahi örmények biztonsága és jogai kulcsfontosságúak”.
Eközben az örmény belügyminisztérium azt közölte:
A tiltakozók több utcát lezártak, de a forgalom a belvárosban zavartalan. Az őrizetbe vettek között van Andranik Tevanján ellenzéki vezető, aki csütörtökön az utcák eltorlaszolására szólította fel a tüntetőket.
Jerevánban a Hegyi-Karabah ellen január 19-én indított azerbajdzsáni hadművelet után kezdődtek a tiltakozások, a tüntetők a kormányépület elé vonultak,
20-án az azerbajdzsáni védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz békefenntartók közvetítésével tűzszüneti megállapodás jött létre az azeri hadsereg és az ellene harcoló hegyi-karabahi örmény fegyveres alakulatok között.
Szeptember 21-én az azerbajdzsáni Yevlax városban találkozó jött létre Baku és a hegyi-karabahi örmény lakosság képviselői között a „terület reintegrációjának megvitatására”.
Baku amnesztiát ígér a tűzszünetet betartó szakadároknak Hegyi-Karabahban
Azerbajdzsán amnesztiát tervez adni a fegyvereiket letevő, tűzszünetet betartó hegyi-karabahi örmény alakulatok tagjainak, bár több fegyveres csoport az ellenállás folytatását tervezi – közölte az azeri elnök tanácsadója pénteken.
Hikmet Hajiyev az amnesztiával kapcsolatos fejleményekről a Reuters hírügynökségnek adott televíziós interjúban számolt be.
„Még a volt katonáknak és a harcosoknak is – ha minősíthetjük őket így – amnesztiát tervezünk adni, vagy legalábbis javasolni” – mondta az elnöki tanácsadó.
Hajiyev szerint több fegyveres csoport nyilvánosan kijelentette, hogy nem fogadják el Baku tűzszüneti feltételeit, és folytatják az ellenállást. Kisebb csoportok az erdőkbe vonultak vissza, de a bakui vezetés nem ezt tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági kihívásnak – tette hozzá.
A tanácsadó kiemelte, hogy a hegyi-karabahi örmények jogait azerbajdzsáni integrációjuk részeként tiszteletben tartják, valamint humanitárius támogatást és olaj- és benzinszállítmányokat is küldenek a szakadár területekre, három rakomány már pénteken megérkezik a térségbe.
A hegyi-karabahi örmények csütörtökön közölték, hogy bizonyos garanciákra van szükségük, mielőtt letennék a fegyvert az azeri ellenőrzés alá visszakerült szakadár régióban.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán úgy fogalmazott, hogy „vasökle a történelembe űzte” az örmény etnikai szeparatista Karabah eszméjét, és a régió mostantól egy „földi paradicsomban” fog élni Azerbajdzsán részeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.
Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.
A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!