Fotó: Pixabay
A korzikai kormány és a választott képviselők hétfő este megállapodtak egy „alkotmányos szövegtervezetről”, amely a sziget „autonóm státuszának elismerését” írja elő „a Francia Köztársaság keretein belül”, ami széleskörű konszenzus eredménye.
2024. március 12., 15:152024. március 12., 15:15
Ez a megállapodás-tervezet lezárja a belügyminiszter által kezdeményezett „Beauvau-folyamatot” (a francia belügyminisztérium épülete, a Beavau palota nevére utalva), és most megküldik a korzikai területi gyűlésnek szavazásra – mondta Gerarld Darmanin a sajtónak a minisztériumban tartott közel ötórás ülés végén.
A szöveg „tiszteletben tartja mind a köztársasági elnök és jómagam által meghatározott vörös vonalakat, mind az Emmanuel Macron által meghatározott menetrendet”, egy hat hónapos időszakot, amelynek március végén kell lezárulnia és megállapodáshoz kell vezetnie – hangsúlyozta a miniszter az AFP szerint.
Bizonyos fokú, a jelenleginél nagyobb autonómiát javasolt Franciaországon belül Korzika számára Emmanuel Macron francia elnök a szigeten tett csütörtöki látogatása során.
Darmanin és a jelenlévő korzikai képviselők az írott szöveg első bekezdésében jutottak megállapodásra.
Az első bekezdés a következőképpen szól:
A kormány és a választott képviselők abban is egyetértettek, hogy a szigeten „a törvények és rendeletek kiigazíthatók” – tette hozzá a miniszter.
– folytatta Darmanin, hozzátéve, hogy a szöveget a francia parlament két kamarájának azonos feltételek mellett kell megszavaznia, majd együttes ülésen, háromötödös többséggel elfogadnia.
Üdvözölte, hogy „a törvényhozó jellegű hatalom elve, amely az Alkotmánytanács ellenőrzése alatt áll, egyértelműen rögzítve van”.
„Azt mondanám, hogy ma este az elődöntőben vagyunk, de az elődöntőt és a döntőt még meg kell nyernünk” – fogalmazott a korzikai vezető.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök még tavaly szeptemberben, Korzikán jelentette be, hogy bizonyos fokú, a jelenleginél nagyobb autonómiát javasol a sziget számára.
Kelemen Hunor a Krónika kérdésére elmondta, egyelőre nem tudja, módosíthat-e a román politikának az autonómiával szembeni elutasító álláspontján a francia államfő által Korzikának kilátásba helyezett önrendelkezés.
„A status quo mindannyiunk számára kudarcot jelentene” – hangsúlyozta a köztársasági elnök Ajaccióban, a hivatalos francia megfogalmazás szerint „nacionalista”, azaz autonómiapárti irányítás alatt álló korzikai törvényhozás előtt, amelynek pulpitusa mögött a francia és az EU-zászló mellé a sziget mórfejes zászlaját is kihelyezték.
„Támogatom, hogy az alkotmányban, saját cikkelyben ismerjék el a korzikai sziget közösségének sajátosságát, a történelmi, nyelvi és kulturális jellegét” – mondta. Emmanuel Macron hat hónapos határidőt szabott a korzikai kormánynak és a vezetőknek, hogy kidolgozzák „az alkotmányos és organikus szöveget, amelyet jóváhagyásra benyújtanak”.
Még ha az erdélyi magyar közösség számára rövid távon konkrét eredményekkel nem is jár az, hogy Macron nagyobb mértékű autonómiát ajánlott Korzika számára, mégiscsak jó szolgálatot tett azoknak, akik szerint a magyarokat is megilleti az önrendelkezés.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
szóljon hozzá!