Az olasz parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt
Fotó: Facebook/ Camera dei deputati
Majdnem teljesen önállóan rendelkezhetnek az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az energiapolitika terén az olasz tartományok, miután a felsőház után a parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt szerdán.
2024. június 19., 17:502024. június 19., 17:50
A képviselőház 172 igen, 99 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Liga párt által szorgalmazott törvénycsomagot, amelyet korábban már a szenátus is megszavazott.
A kedden kezdődött parlamenti vitát többször megszakították, elhalasztották, végül maratoni, egész éjszaka tartó üléssel a szavazást szerda reggel nyolc órakor tartották meg.
Giorgia Meloni miniszterelnök közösségi oldalán előrelépésnek nevezte a tartományi autonómia erősítését „egy erősebb és igazságosabb ország” megteremtése érdekében. A Ligát vezető Matteo Salvini „minden olasz győzelméről” írt közösségi oldalán.
Olaszországot húsz tartomány alkotja, közülük öt úgynevezett rendkívüli státusszal bír, például Valle d'Aosta vagy Szicília.
A Liga párt és elődei, a Padániai (Pó-alföldi) Liga, majd az Északi Liga, megalakulásuk óta nagyobb autonómiát szorgalmaztak a többi régió számára is, főleg az északi térségeknek, amelyeket a párt nyolcvanas-kilencvenes évekbeli jelszavai szerint az "adófaló" Róma és a „lemaradott” dél zsákmányolt ki.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
A most megszavazott csomagot a Pó-alföldi Liga, majd Északi Liga egyik alapító politikusa, Roberto Calderoli terjesztette elő, aki a jelenlegi Meloni-kormány regionális és autonómiáért felelős minisztere.
A régiók döntéshozatali hatáskörét huszonhárom területen növelték.
A törvény a „differenciált autonómia” elnevezést kapta, mivel minden egyes régió szabadon dönthet, hogy mely ágazatokban, szolgáltatásokban kívánja erősíteni önállóságát. A gazdagabb tartományok várhatóan előnyben lesznek, miközben a már eddig is hátrányos helyzetű régiók nehezebben fognak tudni élni a lehetőségekkel.
A mostani parlamenti szavazás után az államfőnek harminc napja van a törvény ellenjegyzéséig, majd további tizenöt nap kell a hivatalos közlönyben való publikálásig. Azt követően a tartományok önállóan kezdeményezhetik, hogy a kormány szakminiszterei egyeztetést indítsanak velük az autonómia megvalósításáról az egyes területeken.
Alapfeltételnek számít, hogy a régió – akár egészségügyről, akár tömegközlekedésről legyen szó – biztosítsa az alapvető szolgáltatási szintet, valamint megfelelő pénzügyi hátteret tudjon felmutatni elképzelései megvalósítására. Az alapvető szolgáltatási szintet a kormány fogja megszabni.
és hangoztatta, hogy a közlönyben való megjelenés másnapján leülnek a kormánnyal tárgyalni. Az északi Lombardiát vezető Attilio Fontana, szintén a Liga politikusa, úgy nyilatkozott, hogy az autonómia erősítésével a régió „még jobban teljesít majd”.
A baloldali ellenzéki Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein a „szégyen éjszakájának” nevezte a törvény megszavazását: úgy vélte, az északi Liga végre megszerezte a déliek skalpját. Schlein szerint az Olasz Testvérek kormánypártot Olasz Aprítóknak kellene átkeresztelni, mivel két részre szakította az országot.
A centrumpárti Matteo Renzi, az Élő Olaszország elnöke és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak népszavazás kiírásához a törvény eltörlésére.
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!