Az olasz parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt
Fotó: Facebook/ Camera dei deputati
Majdnem teljesen önállóan rendelkezhetnek az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az energiapolitika terén az olasz tartományok, miután a felsőház után a parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt szerdán.
2024. június 19., 17:502024. június 19., 17:50
A képviselőház 172 igen, 99 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Liga párt által szorgalmazott törvénycsomagot, amelyet korábban már a szenátus is megszavazott.
A kedden kezdődött parlamenti vitát többször megszakították, elhalasztották, végül maratoni, egész éjszaka tartó üléssel a szavazást szerda reggel nyolc órakor tartották meg.
Giorgia Meloni miniszterelnök közösségi oldalán előrelépésnek nevezte a tartományi autonómia erősítését „egy erősebb és igazságosabb ország” megteremtése érdekében. A Ligát vezető Matteo Salvini „minden olasz győzelméről” írt közösségi oldalán.
Olaszországot húsz tartomány alkotja, közülük öt úgynevezett rendkívüli státusszal bír, például Valle d'Aosta vagy Szicília.
A Liga párt és elődei, a Padániai (Pó-alföldi) Liga, majd az Északi Liga, megalakulásuk óta nagyobb autonómiát szorgalmaztak a többi régió számára is, főleg az északi térségeknek, amelyeket a párt nyolcvanas-kilencvenes évekbeli jelszavai szerint az "adófaló" Róma és a „lemaradott” dél zsákmányolt ki.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
A most megszavazott csomagot a Pó-alföldi Liga, majd Északi Liga egyik alapító politikusa, Roberto Calderoli terjesztette elő, aki a jelenlegi Meloni-kormány regionális és autonómiáért felelős minisztere.
A régiók döntéshozatali hatáskörét huszonhárom területen növelték.
A törvény a „differenciált autonómia” elnevezést kapta, mivel minden egyes régió szabadon dönthet, hogy mely ágazatokban, szolgáltatásokban kívánja erősíteni önállóságát. A gazdagabb tartományok várhatóan előnyben lesznek, miközben a már eddig is hátrányos helyzetű régiók nehezebben fognak tudni élni a lehetőségekkel.
A mostani parlamenti szavazás után az államfőnek harminc napja van a törvény ellenjegyzéséig, majd további tizenöt nap kell a hivatalos közlönyben való publikálásig. Azt követően a tartományok önállóan kezdeményezhetik, hogy a kormány szakminiszterei egyeztetést indítsanak velük az autonómia megvalósításáról az egyes területeken.
Alapfeltételnek számít, hogy a régió – akár egészségügyről, akár tömegközlekedésről legyen szó – biztosítsa az alapvető szolgáltatási szintet, valamint megfelelő pénzügyi hátteret tudjon felmutatni elképzelései megvalósítására. Az alapvető szolgáltatási szintet a kormány fogja megszabni.
és hangoztatta, hogy a közlönyben való megjelenés másnapján leülnek a kormánnyal tárgyalni. Az északi Lombardiát vezető Attilio Fontana, szintén a Liga politikusa, úgy nyilatkozott, hogy az autonómia erősítésével a régió „még jobban teljesít majd”.
A baloldali ellenzéki Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein a „szégyen éjszakájának” nevezte a törvény megszavazását: úgy vélte, az északi Liga végre megszerezte a déliek skalpját. Schlein szerint az Olasz Testvérek kormánypártot Olasz Aprítóknak kellene átkeresztelni, mivel két részre szakította az országot.
A centrumpárti Matteo Renzi, az Élő Olaszország elnöke és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak népszavazás kiírásához a törvény eltörlésére.
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!