Fotó: Presidency.ro
A 2020–2021-es tanév második félévétől, vagyis február 8-ától visszatérhet a diákok nagy része az iskolapadokba, és megnyithatnak az óvodák is, amennyiben addig nem súlyosbodik a járványhelyzet – ez a döntés született csütörtökön délután a Cotroceni-palotában megtartott tanácskozáson.
2021. január 14., 17:232021. január 14., 17:23
2021. január 14., 19:002021. január 14., 19:00
A tárgyaláson Klaus Iohannis államfő meghívására részt vett Florin Cîțu kormányfő, Sorin Cîmpeanu oktatási, valamint Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár, valamint az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (INSP) képviselői.
„Rendkívül fontos következtetésre jutottunk” – jelentette be a találkozó után Iohannis, jelezve, hogy a döntés egyhangúlag született meg. Mint részletezte,
Akárcsak az ősszel, most is különböző forgatókönyvek határozzák meg, hogy a diákok mekkora hányada térhet vissza február 8-án az iskolapadokba. Érdekesség, ezúttal eggyel több forgatókönyvet dolgoztak ki az illetékes hatóságok.
A zöld forgatókönyv ezúttal is ott alkalmazható, ahol alacsony a koronavírussal fertőzöttek száma, az ilyen településeken minden óvoda és iskola megnyithatja a kapuit.
A sárga forgatókönyv ott lép érvénybe, ahol 1,5 és 3 között van az ezer főre eső fertőzött, itt az óvodások, az 1–4., valamint a végzős, vagyis 8. és 12. osztályosok vehetnek részt jelenléti oktatásban, a többiek online folytatják a tanulást.
A 3 ezrelék fölött alkalmazott vörös forgatókönyv azt jelenti, hogy csak az óvodások és az elemi osztályosok térhetnek vissza a tanintézetekbe, a többiek laptopok, táblagépek előtt vesznek részt az órákon.
Az egyetemek autonómiáját tiszteletben tartva, a felsőfokú tanintézetek vezetőségére bízzák a döntést.
Klaus Iohannis rövid sajtónyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés még nem végleges, a nyitás függ a járványhelyzet alakulásától. Február elején újra górcső alá veszik majd a helyzetet, a végső döntés pedig február másodikán születik meg.
A bukaresti kormány november 9-től rendelte el az iskolák bezárását, azóta teljes egészében az online térbe költözött az oktatás. Korábban a helyi fertőzöttségi adatoktól és az oktatási intézmények adottságaitól tették függővé, hogy egy-egy iskolában jelenléti vagy online oktatás, illetve a kettőnek valamilyen keveréke folyik. Amint a hatóságok bejelentették, péntektől kezdődik az oltási kampány második szakasza, amelyben a 65 év fölöttiek, a krónikus betegségben szenvedők, valamint a társadalom számára kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást. Utóbbiak közé sorolták a tanárokat is.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter egy szerda esti interjúban elmondta, a középiskolai tanárok kevesebb mint ötven százaléka, az egyetemi tanárok több mint hatvan százaléka jelezte, hogy igényli az oltást.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!