Propagandacél. Florin Cîțu román kormányfő fotózza a Moldovába vakcinasegélyt szállító repülőgépet
Fotó: Gov.ro
Udvariasan kikosarazta Moldova államfője a román–moldovai egyesülést zászlajára tűző Goerge Simion AUR-elnök kérését, hogy tegye lehetővé a Pruton túli országba való belépését. Ezzel egy időben megfigyelők szerint Románia propagandacélból juttatott koronavírus elleni védőoltást Moldovába.
2021. március 16., 09:552021. március 16., 09:55
Hétfőn sem tudott bejutni a Moldovai Köztársaságba George Simion, az ellenzéki Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) társelnöke. Mint arról beszámoltunk, a politikussal a leuşeni-i határátkelőnél még vasárnap közölték, hogy 2023-ig kitiltották a volt szovjet tagköztársaság területéről. Az AUR társelnöke azt mondta, diplomáciai segítséget vár a bukaresti külügyminisztériumtól, az államfőtől, mert „parlamenti képviselőként joga van a Prut átlépéséhez”.
Megállították a határon és nem engedték be a Moldovai Köztársaságba George Simion képviselőt, a Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) társelnökét.
Simion a moldovai parlament európai integrációs bizottságának meghívására látogatott volna Chișinăuba, s részt vett volna Nicolae Dabija író hétfő délutáni temetésén. A határt azonban hétfőn sem léphette át, Maia Sandu moldovai államfő ugyanis hivatalán keresztül hozta a román politikus tudomására, hogy nem áll hatáskörében orvosolni a problémáját.
Idén februárban egyébként Simionnak a határozat érvénytelenítését célzó kérését elutasították a moldovai hatóságok, ügyét legközelebb áprilisban tárgyalják. „Gyáva reakciókat tapasztaltam a román és a moldovai hatóságok részéről egyaránt, nem akarják felvállalni az egyesülés, valamint az ellenem foganatosított igazságtalanság ügyének megoldását” – közölte élő facebookos bejelentkezésében hétfőn Simion a leuşeni-i határátkelőtől.
Az első húszezer vakcina nemrég érkezett meg a Bukarest által „testvéri” államként emlegetett két és félmillió lakosú országba.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint a román gesztusnak politikai propagandacélja is van. A szakértő idézte a bukaresti diplomácia vezetőjét, Bogdan Aurescut, aki azt mondta: az Európai Unió révén érkezett vakcinák Moldovának adományozása azt bizonyítja, hogy Románia betartja ígéreteit. „Vagyis baj esetén Bukarestre lehet számítani. De Aurescu bizonyára nem a közös energiavezetékek és közutak ügyére gondolt, mert ezekkel a tervekkel lemaradt a román fél” – fogalmazott lapunknak az elemző.
Barabás T. János arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a román média élesen támadja az orosz Szputnyik V oltóanyagot és az azt igénylő moldovai szocialistákat, Moldovában a nyugati járványügyi intézkedéseket ellenző dezinformációs offenzíva indult az interneten. „Oroszország eladna oltóanyagot, erről az oroszbarát Igor Dodon moldovai szocialista pártelnök is nyilatkozott, az illetékes chișinăui egészségügyi intézmény is jóváhagyta annak használatát. A Nyugat-barát Maia Sandu államfő viszont eddig nem nyilatkozott ez ügyben, így a romániai segélyen kívül az egykori szovjet tagköztársaságban alig van oltóanyag” – hangsúlyozta a szakértő.
A román kormány az oltóanyag küldése előtt, február végén másfél millió egyszerű, illetve százezer FFP3-as védőmaszkból, százezer védőruhából és százezer egyszer használatos kesztyűből álló, 2,3 millió euró értékű segélyszállítmányt adott át ünnepélyes keretek között a tavaly novemberben megválasztott Sandunak.
„Az EU-s integrációnak nincs alternatívája a kis állam számára, kereskedelmének hetven-hetvenöt százaléka jelenleg is az uniós államokkal zajlik, tehát az üzleti szféra már döntött az ország geopolitikai irányultságáról. Ugyanakkor Maia Sandu elnök kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a Kelettel és Moldova szomszédaival is. A megélhetési nehézségekkel küzdő lakosság számára viszont érthető módon kevésbé fontos a nagypolitika, őket inkább a munkahelyteremtés, a létbiztonság érdekli” – tette hozzá Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!