Idén februárban egyébként Simionnak a határozat érvénytelenítését célzó kérését elutasították a moldovai hatóságok, ügyét legközelebb áprilisban tárgyalják. „Gyáva reakciókat tapasztaltam a román és a moldovai hatóságok részéről egyaránt, nem akarják felvállalni az egyesülés, valamint az ellenem foganatosított igazságtalanság ügyének megoldását” – közölte élő facebookos bejelentkezésében hétfőn Simion a leuşeni-i határátkelőtől.

Az első húszezer vakcina nemrég érkezett meg a Bukarest által „testvéri” államként emlegetett két és félmillió lakosú országba.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint a román gesztusnak politikai propagandacélja is van. A szakértő idézte a bukaresti diplomácia vezetőjét, Bogdan Aurescut, aki azt mondta: az Európai Unió révén érkezett vakcinák Moldovának adományozása azt bizonyítja, hogy Románia betartja ígéreteit. „Vagyis baj esetén Bukarestre lehet számítani. De Aurescu bizonyára nem a közös energiavezetékek és közutak ügyére gondolt, mert ezekkel a tervekkel lemaradt a román fél” – fogalmazott lapunknak az elemző.

Barabás T. János arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a román média élesen támadja az orosz Szputnyik V oltóanyagot és az azt igénylő moldovai szocialistákat, Moldovában a nyugati járványügyi intézkedéseket ellenző dezinformációs offenzíva indult az interneten. „Oroszország eladna oltóanyagot, erről az oroszbarát Igor Dodon moldovai szocialista pártelnök is nyilatkozott, az illetékes chișinăui egészségügyi intézmény is jóváhagyta annak használatát. A Nyugat-barát Maia Sandu államfő viszont eddig nem nyilatkozott ez ügyben, így a romániai segélyen kívül az egykori szovjet tagköztársaságban alig van oltóanyag” – hangsúlyozta a szakértő.

A román kormány az oltóanyag küldése előtt, február végén másfél millió egyszerű, illetve százezer FFP3-as védőmaszkból, százezer védőruhából és százezer egyszer használatos kesztyűből álló, 2,3 millió euró értékű segélyszállítmányt adott át ünnepélyes keretek között a tavaly novemberben megválasztott Sandunak.

„Az EU-s integrációnak nincs alternatívája a kis állam számára, kereskedelmének hetven-hetvenöt százaléka jelenleg is az uniós államokkal zajlik, tehát az üzleti szféra már döntött az ország geopolitikai irányultságáról. Ugyanakkor Maia Sandu elnök kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a Kelettel és Moldova szomszédaival is. A megélhetési nehézségekkel küzdő lakosság számára viszont érthető módon kevésbé fontos a nagypolitika, őket inkább a munkahelyteremtés, a létbiztonság érdekli” – tette hozzá Barabás T. János.