Fotó: Román védelmi minisztérium
Nem kell a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításától tartani az ukrajnai háború miatt – erősítette meg ismét Vasile Dîncu védelmi miniszter. Mint mondta, a háború tanulsága éppen az, hogy nem a hadsereg létszáma a fontos.
2022. július 21., 19:352022. július 21., 19:35
Az Ukrajna ellen Oroszország által indított, elhúzódó háború miatti védelmi intézkedések között továbbra sem számolnak azzal Bukarestben, hogy visszaállítsák a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ezt Vasile Dîncu védelmi miniszter erősítette meg. A tárcavezető szerdán este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte:
„Az ukrajnai, illetve az afganisztáni és iraki háború is egyértelműen rávilágított egy dologra, amely a korszerű hadseregek szervezési elvei közé is bekerült: nem a katonák száma adja egy hadsereg erejét, nem az alakulatok nagy száma a fontos. A lényeg az, hogy kis, szuperszakosodott, és szuperprofesszionális fegyverekkel rendelkező egységek legyenek. Egy olyan hadseregből, amilyet az oroszok vittek Ukrajnába – fiatal sorozottak, akik azt sem tudják, hol vannak –, nem lehet erős hadsereget kovácsolni. Ezért megmaradunk a profi hadseregnél” – hangsúlyozta Dîncu.
Dîncu kifejtette, a cél az, hogy ütőképes operatív tartalékállomány álljon rendelkezésre, ennek a feltöltésén most dolgoznak.
Hozzáfűzte, a következő 2–3 évben arra számítanak, hogy 10–15 ezer fővel nő a tartalékosok száma. Az önkéntes sorkatonai szolgálatra azon, 18 és 35 év közötti férfiak és nők jelentkezését várják, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, és korábban nem kaptak katonai kiképzést.
Amúgy nem lenne példa nélküli a sorkatonaság visszaállítása egy NATO-tagállamban: Lettország az Ukrajna elleni orosz invázióra hivatkozva július elején jelentette be, hogy ismét bevezeti az intézményt.
Aggasztják Bukarestet Oroszország ukrajnai akciói
Aggasztónak nevezte Vasile Dîncu védelmi miniszter, hogy Oroszország a jelek szerint nem elégszik meg a Donbasz elfoglalásával, hanem további területeket is annektálni akar. Mint megírtuk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, arra hivatkozva, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú rakétarendszereket szállít Ukrajnának, az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” földrajzi koordinátái megváltoztak, Oroszország a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek érkezése miatt távolabbra fogja tolni magától a jelenlegi harcvonalat. A tárcavezető azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy ennek az országnak a területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát. Lavrov szerint az orosz fél a március végi isztambuli kétoldalú tárgyaláson kész lett volna elfogadni az akkori helyzetből kiinduló ukrán megállapodási javaslatot.
Közölte, hogy a „földrajz” mostanra megváltozott, már nemcsak a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, hanem Herszon és Zaporizzsja megyét és más ukrajnai területeket is érinti, „és ez a folyamat folytatódik, méghozzá következetesen és kitartóan folytatódik”. Ennek kapcsán Vasile Dîncu azt mondta: látható, hogy az oroszok nem álltak meg Ukrajnában, csak a készleteiket és az egységeiket töltötték föl. A céljaik között szerinte továbbra is szerepel Odessza elfoglalása is, ami azt jelenti, hogy szeretnének eljutni a Moldovai Köztársaság határáig. Mindez, azzal együtt, hogy az oroszok a megszállt területeken elkezdték az orosz közigazgatás kiépítését, és orosz okmányokkal látják el az embereket, kimondottan aggasztó Dîncu szerint.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelyik mentesíti a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.
Megszökött kedden egy emberölésért 18 éves szabadságvesztésre ítélt férfi Bukarestben – közölte az Országos Börtönigazgatóság.
Amerikai-szovjet „koprodukció” eredménye lehet az a titokzatos tengeri drón, amelyet múlt héten találtak a román partok mentén.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amelynek értelmében a motorosok fényvisszaverő háromszög, elsősegélydoboz és tűzoltó készülék nélkül is közlekedhetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!