Elkezdődtek a parlamenti választások Romániában
Fotó: László Ildikó
A Romániában kialakított 19 ezer szavazóhelyiségben a mai nap folyamán 18 008 555 román állampolgár adhatja le voksát. A 2020-as parlamenti választásokhoz képest 2024. december elsején 44 százalékkal voksoltak többen eddig. A reggeli gyengébb indítás után Hargita megye erdélyi, majd országos éllovas lett, és a többi magyarok lakta megyében is többen voksoltak, mint egy héttel ezelőtt, az államelnök-választás első fordulójában. A hivatalos adatok szerint városon jóval nagyobb a szavazási kedv, mint falun.
2024. december 01., 08:592024. december 01., 08:59
2024. december 01., 21:272024. december 01., 21:27
A huszonegy órás urnazáráskor mért választói részvétel 52,33 százalék, bel-és külföldön összesen 9 423 565 román állampolgár szavazott. Az Egyesült Államokban és Kanadában még tart a szavazás. A romániai megyék közül Hargita megyében szavaztak a legtöbben, a lakosság 58,80 százaléka.
A legjobban teljesítő első tíz megye: Hargita 58,80, Bihar 56,67, Kolozs 54,99, Ilfov 54,76, Szilágy 54,28, Kovászna 53,83, Argeș 53,48, Olt 53, 06, Fehér 52,78, Mehedinți 51,96. Estére Maros megye is átlépte az 50 százalékos küszöböt, a székelyföldi megye szavazóinak az 50, 92 százaléka voksolt.
Húsz óráig a szavazásra jogosultak 50,17 százaléka voksolt, összesen 9 215 792 hazai és külföldön élő román állampolgár. A külföldön leadott voksok száma 710 382. Országosan továbbra is Hargita és Bihar megye vezet 57,85, illetve 55,37 százalékkal.
Hosszas stagnálás után estére feljött Bukarest, ahol a szavazói névjegyzékben szereplő 1 784 167 személy közül 20 óráig 843 811-en voksoltak, a szavazásra jogosultak 48,14 százaléka.
Rekordot döntött a szavazói pótlistákon leadott voksok száma is olyan személyek részéről, akik nem lakóhelyükön adták le szavazatukat: a számuk 1 274 188.
Románia sereghajtó megyéje Vaslui, ahol a lakosság 32,61 százaléka adta le voksát. A negatív rangsor: Iași 39,93, Bákó 41,31, Galac 42,03, Tulcea 42,73, Neamți 42,48, Suceava 43,90 és az erdélyi sereghajtó Máramaros megye 43,40 százalékkal.
Tizenkilenc órakor 49,09 százalékos részvétel mellett 8 841 072 választópolgár voksolt, közülük 663 814 külföldön. Az 50 százalékos részvételi arányt meghaladó nyolc romániai megye közül öt erdélyi, ahol szép számban élnek magyarok is. Íme a ranglista: Hargita 55,45, Bihar 52,98, Kovászna 50,93, Kolozs 50,52 és Szilágy 50,96.
A délelőtt fej-fej mellett haladó székely megyék közül délutánra Maros lemaradt, de az utóbbi egy órában valamennyit sikerült lefaragnia hátrányából, jelenleg 47,55 százalékos a választói részvétel. Számarányában a legnagyobb magyar lakosságú partiumi megyében, Szatmáron azonban délután is alacsony maradt a szavazókedv, 19 óráig a választópolgárok 42,98 százaléka voksolt.
Bihar megyében a fele-fele arányban magyarok és románok lakta Köröstárkányban a legmagasabb, 84,04 százalékos a választói részvétel, itt 19 óráig a szavazói névjegyzékben szereplő 1591 személyből 1337 szavazott.
Tizennyolc órakor jegyzett mérés szerint a hazai és külföldi szavazópolgárok 46,14 százaléka adta le a voksát, ez 8 309 539 személyt jelent. Elsőként Hargita megye lépett új tartományba, a leadott voksok 51,96 százalékával országosan utacahosszal vezet. 49,51 százalékkal a második Bihar megye, őt követi Kovászna megye 47,72 százalékkal. A sorban a negyedik Ilfov 47,29 százalékos részvétellel. Szilágy megye is felzárkózott az élbolyba 47,53 százalékkal, miközben Szatmár ,,leragadt" 40,24 százalékon.
Tizenhét óráig a választásra jogosult szavazópolgárok 42,12 százaléka élt szavazati jogával, összesen 7 585 257 személy. Városon 4 398 646-on, falun 3 186 611-en szavaztak. 46, 94 százalékos rekordteljesítményével Hargita megye megőrizte országos vezető helyét. Az erdélyi megyék közül 40 százalék fölötti részvételt ért el Fehér 40,49, Bihar 44,58, Kolozs 41,57, Hunyad 40,11 és Szilágy 42,46 százalék. Kolozs megyében a két legjobban teljesítő, többségében magyar lakosságú község, Tordaszentlászló és Kalotaszentkirály, ahol a lakosság több mint 50 százaléka voksolt.
Tizenhat órakor 37,66 százalékos volt a választói részvétel, 6 781 648 személy adta le az országban és külföldön a szavazatát. Az országban elsőként Hargita megye ugrotta meg a 40 százalékos részvételi küszöböt, pontosabban 41,62 százalékos eredményt ért el. A többi erdélyi megye közül 39, 59 százalékkal Bihar, és 38,53 sázalékkal Kovászna áll legközelebb hozzá. Az országos rangsorban Hargita után 40,30 százalékkal Argeș megye a második. Erdélyben a legkevesebben Máramarosban (32%) és Beszterce-Naszód megyében (34%) voksoltak.
Tizenöt óra húsz perckor a külföldi szavazatokkal együtt 34, 71 százalékos volt a részvétel. Összesen 6 250 547 ember élt a szavazati jogával, ebből külföldön 449 513-an szavaztak.
Tizenöt órakor a szavazásra jogosultak 30,74 százaléka járult az urnák elé, összesen 5 548 817 ember adta le a voksát. Országos viszonylatban vezet Hargita megye 36,45 százalékkal.
Az erdélyi megyék növekvő rangsora: Máramaros 27,29, Szatmár 27,90, Temes 28,07, Arad 28,36, Beszterce-Naszód 28,55, Maros 30,80, Fehér 31,38, Brassó 31,90, Kolozs 32,35, Hunyad 32, 57, Kovászna 33, 75 és Hargita 36,45 százalék.
Tizennégy órakor 28,44 százalékos volt a szavazási részvétel, 5 130 000 ember járult az urnák elé. Falun 2 100 000 személy, városon 3 000 030-an adták le voksukat. Az országos éllovas Olt megyében a választók 31,62 százaléka szavazott, a mádosik helyen Hargita megye áll 31,95 százalékkal. A magyarlakta megyék további sorrendje: Bihar 29,83, Kovászna 29,49, Kolozs 28,13, Szilágy 27,06, Maros 26,80, Arad 24,73 és Szatmár 24, 29 százalék.
A Hargita megyei választók az 1990-es évek ,,szavazatdömpingjét" hozzák. Erdély magyar lakta térségei közül a két székely megyében a legjobb a mozgósítás, a leggyengébb viszont a partiumi Szatmár megyében, amely jóval az országos átlag alatt áll.
Szavazói részvétel 14 órakor
Fotó: prezenta.roaep.ro
Tizenhárom óra húszperckor országos éllovas lett Hargita megye 27,14 százalékos választói részvétellel, pár perc múlva azonban ismét megelőzte Argeși és Olt megye, Erdélyben azonban változatlanul a székely megye szavazói a legaktívabbak.
Tizenhárom órakor 23, 81 százalékos volt a szavazási részvétel, összesen 4 300 000 szavazásra jogosult állampolgár adta le voksát. Erdélyben továbbra is Hargita megye vezet 26 százalékos részvétellel.
Délben, 12 órakor 3 154 000 személy szavazott, 44 százalékkal többen, mint négy évvel ezelőtt, 2020-ban. Eddig a szavazásra jogosultak 17, 61 százaléka adta le a voksát. Országosan vezet Argeș és Mehedinți megye 20,44, illetve 20,37 százalékkal, Erdélyből utánuk következik Hargita megye 19,73 százalékkal. Kovászna megye 17,22 százalékon áll, szintén az erdélyi átlag fölött. További magyarlakta erdélyi megyék teljesítménye: Bihar 17,36, Kolozs 17,15, Szatmár 14,76 és Szilágy 15,79 százalék.
Tizenegy órakor 12,37 százalékos volt a részvételi arány, összesen 2 228 490 szavazópolgár voksolt. Lassan felzárkóznak az erdélyi megyék is a dél-romániai magasabb részvételi értékekhez. Hargita megye erdélyi éllovas lett közel 15 százalékos részvétellel, a többi magyarlakta megyében azonban a részvétel pár százalékkal kisebb, mint a déli és a keleti román megyékben.
Kilenc óra 30 perckor a részvételi arány 6, 25 százalék volt: összesen 1 136 000 választópolgár szavazott. Arad megyében 5,17 százalék, Bihar megyében 6,06, Beszterce-Naszódban 4,67, Brassóban 5,57, Kovászna megyében 5, 48, Hargita megyében 6, 35, Kolozs megyében 5,69, míg Szatmár megyében 5,22 százalék volt. A dél-romániai megyék közül Olt vezet 8,34 százalékkal, de számos román megye közel áll ehhez az értékhez.
Vasárnap, 9 óráig 175 202 választópolgár szavazott külföldön a parlamenti választásokon. A szombat reggeli urnanyitástól romániai idő szerint vasárnap reggel 9 óráig 170 859 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazókörzetekben, emellett 4343 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.
A szavazásra jogosult választópolgárok két szavazólapot kapnak: egyet a szenátusi, egyet a képviselőházi jelöltlistákkal. A választópolgárok egyénileg szavaznak, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütniük a VOTAT feliratú bélyegzőt, amelyen a preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtaniuk és urnába dobniuk a szavazólapot, hogy a hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon.
A romániai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak az országban: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
Ezt a kórházban fekvő betegek is igényelhetik, mint ahogyan a rendőrségi őrizetben, házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is, akiktől nem vonták meg ezt a jogot.
A választási hatóság honlapjának adatai szerint a voksolás elindítását követő másfél órában összesen 663 000 adták le szavazatukat, ami 3, 68 százalékos részvételt jelent. Városon 451 ezren, falun pedig 219 ezren szavaztak.
A megyénkénti részvétel ezúttal is Dél-Romániában magasabb, a reggeli adatok szerint néhány erdélyi megye kullogott a sorban.
Cikkünk folyamatosan frissül
Eredmények valós időben
A választások napján az országos, megyénkénti, településenkénti és szavazókörzetenkénti részvételi arányt a prezenta.roaep.ro/parlamentare honlapon lehet követni.
Következik a három vasárnapon át tartó voksolási maraton második felvonása: vasárnap parlamenti választást tartanak Romániában.
Elutasította keddi együttes ülésén a parlament két házának összevont költségvetési bizottsága az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét, az intézmény alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak szánt gyógyszerekre előirányzott 700 ezer lejt.
Megfellebbezte kedden a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu a mangaliai bíróság alapfokú ítéletét, amely szerint tíz évet kellene börtönben töltenie.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint „pluszteher” Crin Antonescu államfőjelölt számára, hogy Klaus Iohannis nem mond le az elnöki tisztségről.
Az egykori nacionálkommunista Ceaușescu-rendszer hírhedt titkosrendőrsége, a Securitate egyik egykori besúgóját választották a Külügyi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság alelnökévé az új törvényhozási ülésszak kezdetén.
Bár még mindig az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu neve bukkan fel a legtöbbször az online térben a lehetséges államfőjelöltek közül, ellenfelei lassan felzárkóznak hozzá – derül ki egy elemzésből.
Mintegy 1200 károsult követeli vissza a pénzét az ingatlanpanamázásba keveredett Nordis ingatlanfejlesztő cégtől – derült ki a hivatalos dokumentumokból.
Marcel Ciolacu hétfőn a Facebook-oldalán közölte, hogy nem fogja jóváhagyni azoknak az állami cégeknek vagy önálló ügyvitelű vállalatoknak a költségvetését, amelyek növelnék a vezetői juttatásokat, a különféle prémiumokat és nyugdíjazási bónuszokat.
Őrizetbe került Laura Vicol férje, Vladimir Ciorbă üzletember is, aki az ingatlanfejlesztő vállalatcsoport többségi tulajdonosa – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék Vlad Oprea sinaiai polgármesternek a hatósági felügyelet alá helyezése elleni fellebbezését.
szóljon hozzá!