Izgalmak. Az elnökválasztás első fordulójában született meglepetéseredmény miatt a parlamenti választások váratlanul izgalmassá váltak
Fotó: Haáz Vince
Következik a három vasárnapon át tartó voksolási maraton második felvonása: vasárnap parlamenti választást tartanak Romániában. Nehéz megjósolni, hogy a szélsőjobb előretörésétől való félelem mozgósítja-e a mérsékelt szavazókat, és kimennek leszavazni a nem szélsőjobb pártokra, vagy éppen fordítva, Călin Georgescu sikere a szélsőségeket hozza pozícióba. Nehezíti az RMDSZ helyzetét, ha az elnökválasztás eredménye miatt felfokozott közhangulatban a román szavazók nagy számban mozgósulnak, ez ugyanis oda vezethet, hogy nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt.
2024. november 29., 07:542024. november 29., 07:54
Mint ismeretes, november 24-én, vasárnap az elnökválasztás első, míg december 8-án a második fordulóját rendezik. A parlamenti választások kampánya szombaton reggel 7 óráig tart.
A szavazást belföldön egyetlen napon, 2024. december elsején, vasárnap 7 és 21 óra között bonyolítják le. Este 9 órakor a szavazókör (szavazóhelyiség) választási irodájának elnöke a szavazást befejezettnek nyilvánítja, és elrendeli a szavazóhelyiség bezárását.
A romániai lakóhelyű vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező állampolgárok a választások napján érvényes következő okmányok alapján szavazhatnak a romániai szavazóhelyiségekben:
A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat. A választások megszervezéséhez 43 választókerületet alakítottak ki: 41-et az ország megyéiben, egyet Bukarestben és egyet a külföldön élő vagy tartózkodó román állampolgárok számára.
Nem jogosultak szavazásra az értelmi fogyatékkal élők és azok a személyek, akiket jogerős bírósági ítéletben meghatározott időtartamra eltiltottak a választójog gyakorlásától.
A választópolgárok a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben adják le szavazatukat, de szavazhatnak a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti választókerület bármelyik más szavazóhelyiségében is. A személyes adataik alapján a https://www.registrulelectoral.ro/ weboldalon tájékozódhatnak arról, hogy melyik szavazóhelyiséghez tartoznak.
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhetnek. Kérelmüket a választásokat megelőző napon, 18 és 20 óra között kell benyújtani a legközelebbi szavazóhelyiséghez.
Emellett a külföldi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű választópolgárok október 17-ig regisztrálhattak levélszavazásra is a külföldi lakcímükkel a votstrainatate.ro weboldalon. A regisztrálás feltétele volt, hogy a választópolgár rendelkezzen a választások napján is érvényes személyazonosító okmánnyal, a külföldi lakóhelyű román állampolgárok esetében elektronikus útlevéllel vagy egyszerű ideiglenes útlevéllel.
Fotó: Tuchiluș Alex
A levélszavazásra regisztrált választópolgárok a www.registrulelectoral.ro oldalon ellenőrizhetik a nyilvántartásba vételüket öt nappal azután, hogy megkapták a választói névjegyzékbe való felvételüket megerősítő e-mailt.
A Román Posta legkésőbb 25 nappal a választás időpontja előtt elküldte a választópolgár regisztrációs kérelmében megadott lakóhelyre vagy tartózkodási címre a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat egy útmutatóval és egy megcímzett borítékkel együtt. A levélszavazatot tartalmazó borítékot időben kellett feladni úgy, hogy a szavazás napja előtt három nappal eljusson a levélszavazatokat összesítő a választási iroda címére.
A parlamenti választásra alaposan rányomja a bélyegét az elnökválasztás első fordulójában született döbbenetes eredmény. A függetlenként indult, a nagy nyilvánosság számára jórészt ismeretlen jelölt, Călin Georgescu végzett az első helyen, maga mögé utasítva a kormánykoalíció jelöltjeit, Marcel Ciolacu miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét és Nicolae Ciucát, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első emberét, akik még a második helyet sem tudták elcsípni, azt ugyanis Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerezte meg.
A PNL élére a Bihar megyei közgyűlés országszerte ismert és köztiszteletben álló elnökét, Ilie Bolojant választották meg ügyvivő elnökké, a PSD viszont a parlamenti választásoknak még Ciolacu irányításával fut neki. Bolojan bejelentette, hogy a PNL tárgyalások nélkül is Lasconit támogatja a második fordulóban, a PSD viszont csak a parlamenti választásokat követően dönt arról, melyik jelölt mögé áll be.
Az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában leadott szavazatok újraszámolását kéri az alkotmánybíróság a Központi Választási Irodától (BEC) – derült ki csütörtökön a taláros testület ülése után.
A változások ellenére kérdéses, mennyire sikerült a két pártnak visszaszereznie hitelességét, és mennyire maradt meg – esetleg a váratlan eredmény nyomán erősödött – a protesthangulat a rendszerpártokkal szemben.
Georgescu sikere a szélsőségeket – a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), az SOS Romániát és az új, vélhetően Georgescuhoz közel álló Fiatal Emberek Pártját (POT) – hozza pozícióba, jelentős arányú parlamenti jelenlétet (a legrosszabb esetben kormányképes többséget) biztosítva számukra. Nyertese lehet az elnökválasztás eredményének az USR is, amely elnökének második fordulóba jutása után felfuthat.
Az RMDSZ számára kedvezőtlen lehet, ha az elnökválasztás eredménye miatt felfokozott közhangulatban a román szavazók nagy számban mozgósulnak, ez ugyanis oda vezethet, hogy nem éri el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt.
Mindez ugyanakkor nem jelentené az alakulat végleges kiesését a bukaresti törvényhozásból, az alternatív küszöb intézménye ugyanis – amely értelmében ha egy párt négy megyében megkapja az érvényes voksok 20 százalékát, jogosult a parlamenti képviseletre – hat képviselőt és három szenátort „meghagy” a szövetségnek. Igaz, ez sovány vigasz, hiszen a jelenlegi frakció 29 tagú, 20 képviselőből és 9 szenátorból áll.
Ők most is szerepelnek a tulipános jelöltek névsorában, amelyet ennek nyomán ezúttal is az összefogás listájaként emlegetnek.
Elvileg a parlamenti választások kampányával párhuzamosan zajlik az elnökválasztást megelőző korteshadjárat is, ez egy héttel ezelőtt kezdődött és november 23-án reggel ér véget. Csakhogy az alkotmánybíróság csütörtöki döntése, amelyben az első fordulós szavazatok újraszámolását kérte, alaposan bekavart, így egyelőre kérdéses, mi lesz a végkimenetel.
Mint ahogy az is, hogy a talárosok döntése befolyásolja-e, és ha igen, pontosan miként a parlamenti választást.
Meg kell ismételni a romániai államfőválasztás első fordulóját a hatályos jogszabályok értelmében abban az esetben, ha a szavazatoknak az alkotmánybíróság által elrendelt újraszámlálása következtében megváltozik a jelöltek sorrendje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!