Problémásnak ítélték. Az alkotmánybírák döntése nyomán megvizsgálják a SRI bizonyítékait
Nem tekintenek automatikusan semmisnek minden, a hírszerzés által gyűjtött bizonyítékot az ügyészség és a SRI közötti paktumok alkotmányellenessé nyilvánítása után – mondta el a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2019. január 21., 09:382019. január 21., 09:38
2019. január 21., 14:582019. január 21., 14:58
Nem kell attól tartani, hogy a továbbiakban minden ügyben automatikusan figyelmen kívül kell hagyni minden olyan bizonyítékot, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) gyűjtött, miután múlt héten az alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította a legfőbb ügyészség és a SRI közötti együttműködési megállapodásokat – szögezte le a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
A taláros testület korábbi magyar tagját annak kapcsán kerestük meg a hétvégén, hogy az ellenzéki román sajtóban olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek értelmében nem csupán a korrupciós ügyekben, hanem minden ügyben figyelmen kívül kell hagyni a hírszerzés által gyűjtött bizonyítékokat. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke a G4Media.ro portálnak nyilatkozva azt mondta:
Példaként elmondta: a kábítószercsempészeket eddig a SRI segítségével fogták el, a hírszerzés lehallgatásokkal, illetve fedett akciókkal segítette a nyomozást. Most viszont sokéves munka eredményét kell „kidobni”.
Claudiu Sandu brassói ügyész a portálnak arról beszélt: a legbonyolultabb gyilkossági ügyekben a SRI segített bizonyítékokat gyűjteni. Mint elmondta,
mivel zömmel az ilyen ügyekben van szükség lehallgatásra és megfigyelésre. Ugyanakkor az ismeretlen tettesek által elkövetett, súlyos gyilkossági ügyekben is a SRI segítségéhez folyamodtak. Az ügyész azt is elmondta, hogy a 2016-os alkotmánybírósági döntés előtt, amely kimondta, hogy alkotmányellenes, ha az ügyészségek a hírszerző szolgálatok segítségét veszik igénybe a lehallgatásokhoz, a SRI mellett a belügyi hírszerzés (DIPI) és a rendőrség különleges műveletekre szakosodott osztálya (DOS) munkáját is igénybe vették. Ma viszont csak a DOS-hoz fordulhatnak, amelynek a személyi és az eszközállománya sem olyan szintű, mint a SRI-é, ráadásul a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés elleni ügyészség is hozzá fordul.
Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja a Krónika kérdésére mindezek kapcsán emlékeztetett: a taláros testület már évekkel ezelőtt elkezdte tárgyalni a SRI és az ügyészségek közötti együttműködéshez kapcsolódó ügyeket, és ő is felidézte a SRI és az igazságszolgáltatás együttműködését tiltó alkotmánybírósági döntéseket. „Ezt követően vették őrizetbe, majd tartóztatták le Toni Greblă volt alkotmánybírót” – emlékeztetett az akkori eseményekre, azt sugallva, hogy az akkor még a taláros testület tagjaként tevékenykedő Greblă elleni DNA-vádakhoz a hírszerzésnek is köze lehetett a tevékenységét korlátozó döntések miatt. Greblát azóta alapfokon fölmentették, és jelenleg kormányfőtitkárként tevékenykedik. Puskás kifejtette, akkor kezdődött el az a folyamat, amely során az alkotmánybíróság – miután az érintettek megtámadták a hírszerzés közreműködésével megszerzett bizonyítékokat – korlátozta a SRI és az ügyészségek együttműködését, és amely a mostani ítélethez vezetett.
„A SRI és a legfőbb ügyészség közötti megállapodások szerintem is alkotmányellenesek, és az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntései is mind helytállóak, hiszen minden állami szervnek megvannak a sajátos tevékenységi körei. A hírszerző szolgálatnak és az ügyészségnek is megvan a maga feladata. Ezeket bizonyos esetekben össze lehet kapcsolni, de az nem lehet, hogy folyamatosan együtt dolgozzanak, és a hírszerző szolgálat azt mondja az ügyészségnek: gyűjtsd az adatokat, majd add át nekem. Ez rengeteg problémát okozott, és lassan bebizonyosodott, hogy a sajtóban emlegetett ügyészállam valós dolog” – szögezte le Puskás.
A volt alkotmánybíró kifejtette:
és minden egyes esetben külön kell eldönteni, hogy milyen adatokat kell figyelmen kívül hagyni attól függően, mennyit nyomtak a latban, milyen körülmények közt gyűjtötték őket, mennyire befolyásolták az ítéletet. Puskás Bálint ugyanakkor leszögezte: mindez nem automatikusan történik, csupán akkor, ha valamely érintett ezt külön kéri.
Mint arról beszámoltunk, a szóban forgó két titkos paktum közül az alkotmánybíróság a 2009-ben megkötöttet teljes egészében, a 2016-osat pedig részben alkotmányellenessé nyilvánította.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
szóljon hozzá!