2012. augusztus 29., 13:582012. augusztus 29., 13:58
A volt kisebbségügyi miniszter szerint a visszaszolgáltatási döntés kezdeményezőjeként nem nézheti tétlenül, hogy a határozatot végrehajtó restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélték. „Meg vagyok győződve a visszaszolgáltatás törvényességéről, ugyanúgy meg vagyok győződve a három kolléga ártatlanságáról is” - mondta Eckstein-Kovács Péter. Eckstein-Kovács Péter beadványában azt írja: 2000-ben, kisebbségügyi minisztersége idején a nemzeti kisebbségi közösségek ingatlanvagyonánank visszaszolgáltatását szabályozó sürgősségi kormányrendelet alapján egy olyan kormányhatározatot kezdeményezett, amely előírásai szerint a Székely Mikó Kollégium ingatlanának tulajdonjoga – a restitúciós bizottság döntése alapján – visszaszállt a Református Egyházra.
Eckstein úgy véli: mivel a visszaszolgáltatást követően a bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélték miután a jogszabályt életbe léptettek, felmerül a kérdés, hogy mekkora felelősség terheli őt, mint a jogszabály kezdeményezőjét. Mint írja: meggyőződése, hogy nem követett el törvénytelenséget, amikor a kérdéses épületet a visszaszolgáltatandó ingatlanok közé sorolta.
A politikus felkéri az DNA-t, hogy tisztázzák: van-e büntetőjogi felelőssége a visszaszolgáltatás kapcsán.
A buzaui bíróság első fokú ítélete szerint hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Mikó-per három vádlottját: Markó Attila államtitkárt és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját, mellettük három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját. A bírói ítélet teljes egészében érvénytelennek nyilvánította a visszaszolgáltatási iratot, és elrendelte, hogy töröljék az Erdélyi Református Egyházkerületet, mint tulajdonost a telekkönyvből. A vádirat szerint a restitúciós bizottság tagjai érvénytelen dokumentumok alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak, s 1,3 millió lej kárt okoztak az államnak.
A döntés ellen egyházi kezdeményezésre nagyszabású tiltakozást szerveznek szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.