A kormány közkegyelemre és a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslata nyomán gyakorlatilag kivonhatják a bűncselekmények köréből az összeférhetetlenséget, egyben megkegyelmeznének a gondatlanságból elkövetett emberölés vagy testi sértés miatt elítélt személyeknek – áll a legfőbb ügyészség közleményében, amelyet a tervezetek áttekintését követően adott ki.
2017. január 19., 17:022017. január 19., 17:02
2017. január 19., 19:032017. január 19., 19:03
A hivatali visszaélés kapcsán megjegyzik: a tervezetben csak jogosulatlan haszonszerzés esetén minősülne bűncselekménynek, ugyanakkor amennyiben a pénz vagy javak átadása szerződés alapján történik, már nem minősül jogtalannak – vagyis ha egy honatya saját családtagját alkalmazza irodájában, vagy egy polgármester a fia cégével köt hóeltakarítási szerződést, és ezt formális szerződésben rögzítik is, akkor nem vonhatók felelősségre.
A legfőbb ügyészség szerint azáltal, hogy a hivatali visszaélés csak abban az esetben válna bűncselekménnyé, ha a kár elérné az önkényesen megállapított 200 000 lejes összeget, számos törvénysértés elkövetőjét kímélné meg a jogi következményektől. Az a kitétel pedig, amely szerint csak a sértett fél tehet panaszt, nevetségességbe taszítaná az igazságszolgáltatási folyamatot, mivel az elkövető gyakran a sértett fél törvényes képviselője.
A részleges közkegyelem esetében megszabott ötéves szabadságvesztést túl magasnak tartják, mivel az új Btk. számos, súlyos bűncselekmény esetében csökkentette a büntetés mértékét, így a gondatlanságból elkövetett emberölés vagy testi sértés elkövetői is szabadulhatnának, de az adócsalók is. Az ügyészség megállapítja, hogy indokolatlan a kormány sietsége a tervezetek elfogadására, főleg hogy előzetesen nem kérték ki az érintett igazságügyi szervek álláspontját.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész csütörtökön kifejtette: aggasztó a helyzet, mivel az EU-csatlakozás óta a jogállamiság megerősítése a cél azáltal, hogy korrekt magatartásra ösztönzik a polgárokat, most azonban „előáll valaki, és váratlanul irányváltásra akar kényszeríteni\". Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is ellenzi a tervezetet. „A mi állásfoglalásunk egyértelmű: nem közkegyelemre, hanem a bűnözés, a korrupció, az összeférhetetlenség ellen harcoló intézmények megerősítésére van szükség\" – szögezte le. Rámutatott: a módosítások valójában 25–30, összeférhetetlenség miatt bíróság elé állított honatyának és több, hasonló gondokkal szembesülő helyi választottnak kedveznének.
Amerikai nagykövet: egyetlen, a jogállamiságot értő intézkedés sem elfogadható
Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a News.ro-nak nyilatkozva úgy vélte: minden, a jogállamiság megszilárdításával ellentétes módosítás károsan érinti a polgárokat, függetlenül attól, milyenek a politikai preferenciáik. Megjegyezte: egyetlen, a jogállamiságot értő intézkedést sem tartanak elfogadhatónak, ezért elvárják, hogy az összes állami intézmény fokozza a korrupció elleni küzdelmet. Kifejtette, a nagykövetség kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy a módosítások, amelyek az üzleti szférára is kihatással lehetnek, alapos és kimerítő egyeztetéseken menjenek át, amelyen minden érdekelt fél részt vehet.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is súlyos bírálatokat fogalmaz meg. Indokolatlan a törvényi szabályozás sürgősségi eljárással, tárgyilagos elemzés hiányában történő módosítása – állapította meg a DNA.
Újabb tüntetéseket szerveznek
Szerdán este országszerte több helyszínen is tüntettek a kormány azon terve ellen, hogy részleges közkegyelemben részesítsen több elítéltet, illetve úgy módosítsa a büntető törvénykönyvet, hogy enyhíti a hivatali visszaélés büntetését. Bukaresten kívül Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron, Jászvásáron és Craiován is több száz tüntető vonult utcára, több helyütt a jobboldali ellenzéki pártok helyi képviselőinek részvételével. Aradon, Brassóban, Jászvásáron, Konstancán és Tulceán csütörtökön estére is tüntetést hirdettek, ugyanakkor vasárnap délután 5 órától Bukarestben, Gyulafehérváron, Suceaván, Nagybányán, Piteşti-en, Piatra Neamţon, Szatmárnémetiben és Brassóban is tüntetnek a módosítások ellen.
Közismert figurák úszhatják meg
Amennyiben hatályba lépnének a kormány által kezdeményezett módosítások, számos ismert üzletember- vagy politikusbűnöző kerülne szabadlábra. A tíz év szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu büntetése például megfeleződne, mivel elmúlt 60 éves. Az öt évnek előrehaladott kora miatt csak egyharmadát kellene letöltenie, és mivel már 29 hónapja börtönben van, azonnal szabadulna. Nicuşor Constantinescu, a Konstanca megyei közgyűlés volt PSD-s elnöke, akit több ügyben is vizsgál a DNA, és aki ellen már ítélet is született, büntetése megfelezése mellett számos bizonyíték kizárását is kérheti, mivel nem a sértett fél tett ellene feljelentést.
Elena Udrea volt idegenforgalmi miniszter a Bute-gála ügyétől szabadulna meg, mivel szintén nem a sértett fél tett ellene feljelentést. Alina Bica volt DIICOT-főügyész is fellélegezhetne, mivel semmissé válnának az ellene a gyanús visszaszolgáltatási ügyekben tett feljelentések. De megúszná Gabriel Oprea volt belügyminiszter is, aki a hivatalos rendőri kíséret jogtalan igénybe vételével 200 000 lejnél kisebb kárt okozott, így tette nem minősül hivatali visszaélésnek, és, ami az egyik legfontosabb: Liviu Dragnea, a PSD elnöke is, aki ellen hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt zajlik bűnvádi eljárás, de az okozott kár itt is kisebb 200 000 eurónál.
Florin Iordache igazságügy-miniszter csütörtökön tagadta, hogy a módosítások egyetlen személyt szolgálnának, szerinte ezek „egy régi problémát”, a börtönök túlzsúfoltságát hivatottak orvosolni.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!