Fotó: Beliczay László
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023 január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe. Klaus Iohannis szerint erre nincs biztosíték.
2022. október 06., 15:522022. október 06., 15:52
2022. október 06., 16:032022. október 06., 16:03
Kelemen Hunor csütörtök délután tartott aradi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Felidézte: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt.
Úgy vélte: Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné. „Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, várják Bukarestbe az elkövetkező hónapokban Mark Rutte holland miniszterelnököt „Meggyőződésem, hogy Hollandia is megérti, hogy nem fenntartható a blokkolás olyan kritériumok alapján, amelyeknek nincsen közük Schengen technikai feltételeihez” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus megjegyezte: az év végéig az Európai Bizottság újból ellenőrzi, hogy Románia teljesíti-e a technikai feltételeket, és remélhetőleg mindent rendben talál. Ha így lesz, akkor januárban Románia várhatóan Bulgáriával és Horvátországgal együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mely az iratok ellenőrzése nélküli szabad átlépést biztosít a román-magyar határon is. Kelemen Hunor hozzátette: ha a csatlakozás megtörténik, Románia felelősségévé válik a migrációs hullám megállítása a schengeni térség külső határán. Erre azonban az ország felkészült.
A román államfő csütörtökön, az Európai Politikai Közösség Prágában rendezett első ülése előtt rámutatott, az ukrajnai háború egyértelművé tette az egység szükségességét, márpedig a három ország felvétele a schengeni térségbe erősítené az EU egységét, és erre szerinte „minden vezető rájött”. Az elnök úgy vélekedett, fennáll a lehetősége annak, hogy 11 éves halasztás után Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, hozzátette ugyanakkor: „erre most még nincs garancia”.
Iohannist reagáltatták Rareş Bogdannak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) EP-képviselőjének az Európai Parlamentben tartott szerdai vitán elhangzott kijelentésére. Ebben a román eurohonatya azt állította, Románia blokkolhatja határainál a gabonaexportot, ha nem születik számára kedvező döntés a belső határellenőrzéstől mentes övezethez való csatlakozásról.
„Ezzel a variánssal nem számolunk. Éppen ellenkezőleg, mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkönnyítsük az ukrajnai gabonaexportot a globális élelmiszerválság megelőzéséért. Ez tehát szóba sem jöhet!” – nyomatékosította Iohannis, aki pénteken részt vesz az Európai Tanács informális ülésén.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
szóljon hozzá!