Klaus Johannis felelőtlenséggel, „rögeszmés hataloméhséggel” vádolta az ellenzéki szociáldemokratákat
Fotó: Presidency.ro
Klaus Johannis államfő szerint ötven százalék alá csökkent az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásának esélye, miután a bukaresti alkotmánybíróság az ellenzéki szociáldemokratáknak adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában.
2020. február 24., 19:542020. február 24., 19:54
2020. február 24., 20:062020. február 24., 20:06
A jobbközép elnök csütörtökön este arra reagált, hogy a taláros testület megállapította: Johannis alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást, ezért valaki mást kell jelölnie a kormányfői posztra. Az elnök nem kommentálta bővebben a taláros testület határozatát, azt mondta: az újabb kormányalakítási egyeztetésekkel és kormányalakítási megbízással megvárja az alkotmánybíróság indoklását.
Az MTI által idézett Johannis felelőtlenséggel, „rögeszmés hataloméhséggel” vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az „általuk előidézett kormányválságot” demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék. „Amit a PSD tesz, az precedens nélküli dacolás az emberekkel” – jelentette ki a Cotroceni-palotában az államfő, aki szerint a PSD újabb krízist okozott az alkotmányossági kifogás emelésével. Az elnök elismerte, hogy nem sok esélyt lát már a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy a PSD jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást.
Johannis azt is elmondta, „nagyon kockázatosnak” tartaná, hogy decemberig ügyvivő kormánya legyen az országnak. Szerinte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „felelősen, észszerűen és a legjobb szándékkal” kormányoz, és nem hibázott az előre hozott választások kieszközlését célzó folyamat során. Ezzel egy időben Ludovic Orban kijelölt kormányfő ékesen bírálta az alkotmánybíróság hétfői döntését, amely szerinte a PSD-nek kedvez. A liberális pártelnök úgy nyilatkozott, egyetlen olyan előírás sincs az alkotmányban, amely megakadályozná Románia elnökét, hogy olyan kormányfőjelöltet nevesítsen, mint amilyen ő. „Egy jó ideje azonban majdnem minden alkotmányos természetű jogi konfliktussal vagy az alkotmánybírósághoz benyújtott panasszal kapcsolatban a PSD javára döntött a taláros testület, akár a PSD-frakciók, akár a két házelnök nyújtott be panaszt. Így volt ez Liviu Dragnea alsóházi elnöksége idején, és így van most is. Személy szerint nem tudom felfogni, milyen alkotmányos előíráson alapszik ez a döntés” – nyilatkozta Orban.
Az ügyvivő kormányfő úgy véli, hogy a kormány beiktatásáról dönteni hivatott parlamenti ülésnek le kellett volna zajlania, az alkotmánybírósági döntés „egyszerű közlése” nem kellett volna befolyásolja ezt. Hozzátette, szerinte van esély az előre hozott választások kiírására, és az államelnöknek kell döntenie a kormányfő kinevezéséről.
Hétfői határozatáról szóló sajtóközleményében az alkotmánybíróság leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az elnök szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza a parlament feloszlatására.
Johannis január elején állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnökkel, a november óta kisebbségben kormányzó és népszerűsége csúcsán lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, hogy nem várják meg az év végét, hanem megpróbálják előrehozni a parlamenti választásokat júniusra, az önkormányzati választások időszakára. Tervük első lépéséhez, az Orban-kabinet megbuktatásához a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került PSD készségesen hozzájárult, az azt követő színjátékhoz, Orban régi-új kormányának kétszeri parlamenti elutasításához már nem.
Összefogásra szólított fel három államfőjelöltet Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) elnöke, akit három elnökjelölt is lehetséges miniszterelnökként nevezett meg.
Medve támadt egy férfira vasárnap Argeş megye északnyugati részén; a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre a hatóságok.
Ha elnök lesz, az összes külföldi nagykövetet fogadja hivatalában egy „egyenrangú” megbeszélésre, kivéve az osztrák nagykövetet, akit nem fogad, amíg Románia nem lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja – jelentette ki George Simion.
Miután a héten vasúti síneken legelő juhnyájba rohant bele egy vonat, szombat este egy európai rangú úton gázolt el egy kecskenyájat egy személygépkocsi. A sofőr és utasa sértetlenül megúszta a balesetet, de az állatok közül kilenc elpusztult.
Megkéselt egy 18 éves fiatalembert hasonló korú társa szombaton egy Suceava megyei panzióban rendezett összejövetelen; az áldozat belehalt sérülésébe – közölte Ionuţ Epureanu, a Suceava megyei rendőrség szóvivője.
Októberben 278 személyt figyeltek elektronikus nyomkövető segítségével a hatóságok – derül ki a rendőrség szombati tájékoztatásából.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke és államfőjelöltje magabiztosan megnyeri az elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban pedig George Simionnal küzdhet meg – derül ki egy felmérésből.
November elejéig összesen 689 veszélyes szökevényt hoztak vissza az országba – közölte honlapján az igazságügyi minisztérium.
Ilie Bolojan jelenlegi Bihar megyei közgyűlési elnök pártelnökké választásához kötné a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való koalíciót Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki az RMDSZ-t is bevonná a koalícióba.
Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke nem hisz Marcel Ciolacunak a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét ért, orosz kapcsolatokkal való vádak ügyében.
szóljon hozzá!