Liviu Dragneát első fokon három év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélésre való felbujtás miatt
Fotó: Agerpres
November 5-ére halasztotta hétfőn a legfelsőbb bíróság Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök fellebbviteli perének első tárgyalását – adta hírül az Agerpres. A képviselőházi elnököt alapfokon három év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a fiktív alkalmazások perében.
2018. október 08., 13:072018. október 08., 13:07
A fellebbviteli per első tárgyalását eredetileg hétfőre tűzték ki, Liviu Dragnea azonban nem jelent meg ezen, de küldött egy igénylést, kérve a tárgyalás halasztását. A dokumentumban arra hivatkozott, hogy ügyvédet kell fogadnia.
Tőlük nem messze egy, jobbára a #rezist mozgalom tagjaiból álló csoport is összegyűlt. A két csoport között szóváltás alakult ki. A helyszínen jelen levő csendőrök felszólították a Dragneát támogatókat, hogy hagyják el a járdát, ellenkező eseteben megbírságolják őket, mivel engedély nélküli megmozduláson vesznek részt. Erre válaszolva egy hölgy azt mondta, nem tüntetést tartanak, megmozdulásuk nem szervezett.
Liviu Dragneát első fokon három év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Teleorman Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósággal (DGASPC) kapcsolatos ügyben, hivatali visszaélésre való felbujtás miatt. A háromtagú bírói testületből két bíró támogatta ezt az ítéletet, a harmadik Dragnea felmentését kérte.
Az ítélet ellen mind az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, mind a vádlottak fellebbezést nyújtottak be, ennek ügyében egy öttagú testület dönt majd.
A PSD és a képviselőház elnökét azért állította bíróság elé a DNA, mert 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, állítólag az ő közbenjárására a megyei tanács költségvetéséből fizettek két olyan alkalmazottat, aki valójában nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem a párt megyei szervezeténél dolgoztak.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!