Vesztét érzi? Viorica Dăncilă minden eszközt bevet a hatalom megtartása érdekében
Fotó: Gov.ro
Csütörtökön eldől a Viorica Dăncilă vezette kormány sorsa: a parlament két háza délelőtt ül össze, hogy szavazzon az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról.
2019. október 09., 17:462019. október 09., 17:46
Sorsdöntő nap elé néz a Viorica Dăncilă vezette kisebbségi, szociáldemokrata párti (PSD) kormány: csütörtökön tíz órakor ül össsze a parlament két háza, hogy megvitassa az ellenzéki pártok által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, majd szavazzon róla.
A végső megmérettetés előtt mindkét tábor megpróbálja rendezni a sorait. Miközben Ludovic Orban, a bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményező nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint megtörténhet, hogy az indítvány sikeréhez szükséges 233-nál jóval több, 247 is összegyűlhet – vagyis PSD-s honatyák is megszavazzák a kormánybuktatást –, addig a kormányoldal igyekszik magabiztosnak tűnni.
Mi több, a Newsweek szerkesztőségéhez eljutott hangfelvétel szerint a PSD elnöke, Viorica Dăncilă kormányfő minden eszközt igyekszik bevetni, hogy elejét vegye a PSD-s képviselők és szenátorok átszavazásának. Ehhez egyrészt a büntetőügyekkel fenyeget, másrészt pénzt ígér.
A hangfelvétel tanúsága szerint Dăncilă azt mondta párttársainak:
illetve hogy tovább működhet-e a kormányoldal által tavaly létrehozott ügyészség, amely a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket vizsgálja, és amely az ellenzék szerint a bírákra és ügyészekre gyakorolt politikai nyomás eszköze.
A kormányfő figyelmeztette a PSD-s honatyákat: reméli, nem akarják, hogy minden visszatérjen a korábbi állapotokhoz. Bár nem pontosította, hogy mire gondol, a szövegkörnyezetből az hámozható ki, hogy a vezető PSD-s politikusok elleni büntetőügyek „fölmelegítésére” céloz.
Emlékeztetett:
és alaptalannak nevezte az ellenzéki politikusok állításait, miszerint több PSD-s politikus árulja majd el a kormányt. Ellenkezőleg: szerinte még azok is visszatérnek, akik korábban jelezték, hogy átállnak az ellenzékhez.
Kijelentette: nem tart attól, hogy átmegy a bizalmatlansági indítvány, de ehhez a pártnak össze kell zárnia, és erőt kell felmutatnia. Emlékeztetett: amikor Emil Boc kormányát megbuktatták, pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szétesett.
Rezeg a léc. A kormánybuktató indítványt 237-en írták alá, a kormánybuktatáshoz szükséges szavazatszámnál mindössze néggyel többen
A fenyegetésen és a figyelmeztetésen túl ugyanakkor „kellemesebb” eszközökkel is megpróbálták rábírni a párt politikusait, hogy ne árulják el saját kormányukat.
Daniel Suciu fejlesztési miniszter az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) keretében rendelkezésre álló összegekre hívta fel a képviselők és szenátorok figyelmét, és ígéretet tett nekik arra, hogy külön, közvetlen módon tárgyalnak velük a pénzek szétosztásáról. Sajtóértesülések szerint
A fenyegetések, illetve ígéretek meg is tették a hatásukat: a PSD két kolozsvári képviselője, Horia Nasra és Cornel Itu szerdán közölte, visszatér a pártba, miután egy hete a Pro Romániához csatlakoztak. Egy nappal korábban Sorin Bota tért vissza.
Eközben Mihai Fifor, a PSD főtitkára szerdán azt állította: a bizalmatlansági indítvány már csak azért sem megy át, mert több liberális honatya is ellene szavaz.
Eközben Dăncilă igazságszolgáltatással kapcsolatos kijelentései miatt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hét tagja szerdán felszólította a testület elnökét: forduljon alkotmánybírósághoz, hogy az védje meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és állapítson meg alkotmányos természetű konfliktust a kormányfő és az igazságszolgáltatás intézményei között, mivel
Mint ismeretes, a Dăncilă-kormány sorsa augusztus óta vált bizonytalanná, miután a vele 2016 óta koalícióban kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a kormányból. A PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítványhoz az összes ellenzéki párt csatlakozott, beleértve az RMDSZ-t és az ALDE-t is. Utóbbi esetében ugyanakkor nem egyértelmű a helyzet, Dăncilának ugyanis különböző tisztségek és pénzösszegek ígéretével több ALDE-s politikust is sikerült rábírnia arra, hogy kitartson a kormány mellett.
Amennyiben az indítványt ma az összes képviselő és szenátus többsége – vagyis legalább 233 honatya – megszavazza, a kormány megbukik, és ügyvivő kormánnyá minősül át. Ebben az esetben Klaus Johannis államfő egyeztetést kezd a parlamenti pártokkal, majd azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amelyik képes parlamenti többséget kialakítani.
Jelen esetben igencsak valószínű, hogy az államfővé választása előtt általa vezetett PNL elnökét, Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással. Kérdéses ugyanakkor, milyen összetételű lenne a kormány. Orban ugyanis jelezte, hogy pártja készen áll a kormányzásra, de a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányra lépés helyett előrehozott választást akar, és az RMDSZ is jelezte: nem kíván részt venni egy átmeneti kormányban.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!