Fotó: Beliczay László
Nem szerezne abszolút többséget a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nemzeti Liberális Párt (PNL) közös listája, ha most vasárnap rendeznék az európai parlamenti választást – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
2024. április 23., 10:012024. április 23., 10:01
Az INSCOP által a News.ro felkérésére készített felmérés szerint
ami ugyan jobb, mint a márciusi 43,7 százalék, de a két párt külön mért támogatottságának összegét még nem éri el, hiszen a PSD-t 31, a PNL-t pedig 20 százalék környékén mérték korábban.
A második helyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) áll 16,7 százalékkal, vagyis sokat rontott a márciusi 20,6 százalékhoz képest.
A harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) alkotta Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 13,8 százalékos támogatottsággal, ami hangyányi növekedés a múlt havi 13,7-hez képest.
A hónap vesztesei közé tartozik a botrányhős Diana Șoșoacă szenátor vezette SOS Románia is, amely márciusban még 6,4 százalékon állt, most viszont a bejutási küszöb alatt, 4,5 százalékon mérték.
Az ADU (76 százalék) és a PSD-PNL szavazói (69 százalék), a 45-59 évesek (67 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (67 százalék) az átlagosnál nagyobb arányban jelezték, hogy biztosan elmennek szavazni.
A felmérés április 12. és 20. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Mint arról beszámoltunk, az AtlasIntel április elején ismertetett felmérése ennél lényegesen rosszabb eredményt jelzett előre a koalíció számára: eszerint a PSD és a PNL közös listája csupán a voksok 31,6 százalékát kapná meg, ami a PSD eddigi önálló támogatottságának felel meg.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!