Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
2024. április 11., 08:322024. április 11., 08:32
Az AtlasIntel közvélemény-kutató által a Digi 24 hírcsatorna megrendelésére készített felmérés szerint a közös PSD–PNL-lista csupán a szavazatok 31,6 százalékát kapná meg –
Nagy sikert jósol ugyanakkor a felmérés a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) alkotta hárompárti Egyesült Jobboldal Szövetség számára: eszerint ha most vasárnap lennének az EP-választások, közös listájuk a voksok 24,6 százalékára számíthatna – ez magasabb, mint a PNL eddigi egyéni támogatottsága.
A harmadik helyezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), a szélsőséges párt a szavazatok 19,9 százalékát kapná.
A negyedik helyen egy másik szélsőséges párt áll: az AUR-ból kizárt Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Románia 8 százalékon áll.
ez azonban jócskán hibahatáron belüli eredmény.
Dacian Cioloș volt miniszterelnök REPER pártja 3,3 százalékon áll, míg a másik exminiszterelnök, Victor Ponta PRO Romániája 3 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Fotó: AtlasIntel
A koalíciós pártok rossz eredménye nem csoda annak fényében, hogy a megkérdezettek többsége, 53,6 százaléka szerint rossz ötlet a PSD és a PNL között megkötött szövetség, és csupán 35 százalék tartja jó ötletnek.
Arra is rákérdeztek, mit tartanak az emberek a legnagyobb problémának Romániában.
A többség a korrupciót jelölte meg, amit a külső fenyegetések követnek, de a szegénység és a munkanélküliség is sokakat aggaszt.
A válaszadók 34,7 százaléka szerint a PSD és a PNL alkotta koalíció tevékenységében semmi pozitívum sincs, 20,4 százalék szerint az energiaárak korlátozása pozitív eredmény, 14,6 százalék tekinti jó döntésnek a nyugdíjtörvény módosítását, 14,4 százalék a részleges schengeni csatlakozást, 7,3 százalék a közalkalmazotti bérek emelését, 5,2 százalék a szociális utalványokat, 0,7 százalék pedig az alapélelmiszerek árának korlátozását tartja jó döntésnek.
amit az áremelkedés (19,9 százalék), a korrupciós helyzet rosszabbodása (15,4), az államadósság növekedése (11,5), a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztésének lassúsága (6,9), az állampolgárok biztonságának hiánya (5,6), az egészségügy alulfinanszírozottsága (4,4), az oktatási reform hiányosságai (3,3), illetve a bürokrácia mélyülése (0,8) követ.
A felmérés április 5. és 9. között készült 1764 fős mintán, a hibahatár 2 százalék.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
szóljon hozzá!